Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

383" Az országgyűlés 17. ütése 1949. irányoztunik elő- Kormányzatunk súlyt vet arra- hogy kutatóiintézeteúnk most a leg­korszerűbb felszereléssel állhassanak nép­gazdaságunk különböző ágainak rendelkezé­sére, segítsék a felmerülő új kérdések meg­oldását, fejlesszék technikai felkészültségün­ket, és nyújtsanak segítséget tudományos kádereink nevelésében. Ipari minisztériumaink­ról el kell mondainunk, hogy mai már nem ipari, közigazgatási szervek, hanem a magyar ipar tényleges irányítóivá és vezető szerveivé váltaifc. T. Országgyűlés! Költségvetésünk kiadási oldalát általlában jellemzi az államigazgatás köitiségeinek viszonylagos csökkenése is ugyan­iakkor a népgazdaság fejlesztésére előirányzott Öissiaegek túlsúlyrajutása- A népgazdaságunk fejlesztését előmozdító kiadások — köztük az ötéves terv első évének beruházásai — költség­vetésünk összes kiadásaiinak 63.8%-kát teszik ki. Ugyaniakkor államigazgatási költoségeiink az 1949. évii 4.7%-tról 3%-rá. az állami és nem­zetközi kötelezettségekre fordított kiadások pedig 9.9%-ról 6%-ra csökkennek- Ezek a vál­tozások jelzik költségvetésünk lényegesen meig­változott jellesét, és airra mutatnak. hogy jelentős előréhaliadást tettünk —- amint egyszer már mondottam — a szocialista költségvetés felé­A költségvetés kiadásainak költségnemek szerinti részletezéséből a személyi kiadásokat kívánom kiemelni, amelyeiket a imiultévi 1842 millió forinttal szemben 2350 millió forinttal irányoztunk elő- A személyi kiadások emel­kedéseit elsősorban a létszámnak 178.000-ről 188.700 főre való tniövekedése indokolja. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a lét­számemelkedésben viszonylag igen^ csekély mértékben jeleinitkeznek új állások, bár termé­szetesen ilyenek !i s vannak, elsősorban új intéz­ményeknél. Igty példán 1 először jelentikezik a költségvetésben az Országos Munkaerőgazdál­kodási Hivatalnak, a miskolci egyetemnek, a Műszaki Egyetem veszprémii nehézvegyipari karának, a Gazdasági és Műszaki Akadémiá­inak, a Muzeumok és Műemlékek Országos Közpointjának 'létesítésével szervezett új állá­sok költsége- A tárcák többségénél azonbani az emelkedés legagyobb részben a már eddig is foglalkoztatott, de eddig nem az állami költ­ségvetésből fizetett munkaerőknek az állami költségvetésbe való beillesztésével kapcsolatos, így a belügyminisztériumnál a tűzoltóság álla­mosítása és a határőrségnek a belügyi tárca, létszámába való beolvasztása okoz többletet, a pénzügyminisztériumnál az adóigazgatás államosítása, a földmívelésügyi minisztérium­nál aiz állatorvosok államosítása, a népjóléti minisztériumnál egyes kórházak, gyermekvédő intézetek, gyermekotthonok, betegápoló intéze­teik stb. államoisíása következtében mutatkozik létszámemelkedés. A népművelési miisniiszté" riumnál a színháziak államosítása okoz 1189 főnyi többletet, de emelkedik a létszám a művészeti tanintézeteiknél. Végül rá kell mutatnom arra, hogy a sze­mélyi kiadások 2350 millió forintos előirányza­tában bizonyos tartalék is van. tekintettel arra, hogy a most következő év elején a köz­alkalmazottaknál bizonyos fizetésrendezést szándékozunk végrehajtani. (Taps.) . T. Országgyűlés! Az 1950. évi költségvetési kiadásokat azért lehetett 17.454 millió forintos összegben előirányozni, mert várható bevéte­ORS2AQGYOLÊSI NAPLÓ I. évi december hó 12-én, hétfőn. 384 leink, melyeket beható számítások alapján mértünk fel. erre teljes mértékben ledeaeftet nyújtanak. Népgazdaságunk szerkezeti válto­zásai megváltoztatták bevételeink összetételét és forrásait is. Ennek megfelelően a forgalmi adókból és az állami vállalatok nyereségéből eredő bevételeink a költségvetésnek már közel kétharmad részét teszik ki. Forgalmi adókból 8.1 milliárd forint bevételt irányoztunk elő az 1950. évre. Ez az Összeg már magában foglalja az 1949. évi költségvetésben még jövedékek cí­mén szereplő bevételeket is, dohány, szesz, só stb. után; ugyancsak magában foglalja a bor­fogyasztási ac'éból származó, most már for­galmiadóvá átalakított bevételt is. 1949-re Ö®z­szesen 4310 millió forint forgalmiadó-jellegű bevételt irányoztunk elő, amellyel szemben az 1950. évi 8.1 milliard»® előirányzat bizony ha­talmas emelkedést jelent­A termelésnek és a fogyasztásnak az 1950. évi tervbe beállított növekedése, továbbá a mintegy 1.4 milliárdnyi — 1950 január l'en forgalmi adóvá átalakítandó — vállalati nye­reség költségvetésünk forgalmiadó előirányza­tát teljesen reálissá testei. Vállalatainknál ugyanis az új költségvetési év kezdetén a ter­melékenység emelkedéséből és az önköltség csökkentéséből eredő, 5%-ot meghaladó nyere­ségösszegeket ta szocialista _ gazdálkodás elvei­nek megfelelően a forgalmiadó-befizetések kö­telező rendjébe kapcsoljuk be. és annak elle­nére, hogy az állami vállalatok nyereségének egy részét forgalmiadóvá alakítottuk át, mégis 1950-re vállalataíinktól további 31 milliárd forint nyereséget várunk. Ekkora összeget ajánlottak fel ugyanis a> költségvetési tárgya­lásokon állami vállalataink vezetői. Ebben a hatalma® bevételi számban már kifejezésre jutnak a szocialista felhalmozás növekvő for­rásai, amelyek a tőkés államokban ismeretlenek és amelyek dolgozó népünknek a munkáhuz való új viszonya: következtében egyre széle­sebb arányokban bontakoznak ki. Ezeknek a tartalékoknak eddig_ még csak egy -részét tártuk fel, de már ez is elegendő volt ahhoz, hogy az előirányzattal szemben 1949-ben jelentős mértékben emelhessük költ­ségvetésünk végösszegét és hét hónappal rövi­debb idő alatt befejezzük hároméves tervünket. Végül elég volt ahhoz, hogy ötéves tervünk megindításához is igen jelentős erőforrásokett tudjunk már jóelőre^ mozgósítani. A magyar munkásosztály mélyén tízezrével találhatók olyan dolgozók, 'akiknek képességei a kapitalizmus járma alatt nem bontakozhat­tak ki, de akiket Pártunk és szakiszervezeteink nevelő munkája élmunkiásokká és a sztahano­vista-mozgalom harcosaivá formált és akiknek munkája nyomán nemcsak a termelés eredmé­nyei nőnek viharos gyorsasággal, hanem a szocialista akkumuláció is hatalmas méretek' ben gyarapodik. A mi dolgozó népünk a, nagy Szovjetunió példájából meríti a szocialista épí; tés újabb és újabb erőforrásait. A termelési idő lerövidítéséért, a termelékenység emelé­séért, a selejt csökkentéséért folytatott mozga­lom már nálunk is kezd kibontakozni, de en­nek erőteljes kifejlesztése és általánossá tétele még előttünk álló feladat. A forgalmiadók és^ a nyereségrészesedés előirányzatának teljesítése nemcsak vállalat­vezetőinknek, hanem felső gazdasági káde­reinknek is egyik nagyfontosságú feladata. Éppen ezért mindannyiunknak fokoznunk keil erőfeszítéseinket a termelési terv teljesítéséért 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom