Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

3&5 Az országgyűlés 17. ütése 1949. és .túlteljesítéséért. Fel kell tárnunk tartalé­kainkat, kíméletlen harcot kell folytatnunk ,a legszigorúbb takarékosságért, fel kell fednünk és könyörtelenül meg kell torolnunk az állami vagyon minden herdálását, fel kell számol­nunk a gondatlan kezelés még többhelyütt fel­lelhető maradványait. Ebben a harcban, igen t. Országgyűlés?, jelentős feladtat jut pénzügyi igazgatásunk egyik legfontosabb szervének, a Nemzeti Bank­nak is, amely iá pénzügyi előirányzatok, az egyszámla-rend és az ezzel összefüggő inkasszó­rendszer segítségével a 'népgazdaságnak a fo­rinton keresztül történő újtípusú ellenőrzését biztosítja. A banktevékenység ilyen átalaku­lása mutatja csak igazán azt a tevékenységet, amely a régi kizsákmányoló bankok és az új­szerű szocialista, bankrendszer között fennáll. Bevételeink számbavételénél, t. Országgyű­lés, a forgalmiadók után nagyságrendben az egyenesadók következnek. Ezeknek összegét 4665 millió forintban irányoztuk elő. Az egye­nesadók közül legjelentősebb az illetményadó­bevétel, amely annak következtében, hegy fej­lődő népgazdaságunk egyre nagyobb erzáanú dolgozót van be a termelő munkáiba, hónapról hónapra jelentősen emelkedő irányzatot mutai. A lakosság által fizetett földadót, a mezőgaz­dasági fejlesztési járulókot. a kereseti adót, a jövedelemadót és a vagyonadót nagyjából az előző évi szintnek megfeléllően irányoztuk elő. A jövő év egyik fontos feladata viszont, hogy ezeket az adónemeket az eddigieknél sok­kal jobban munkáljuk ki- E téren korántsem végeztünk még egészen jó munkát, bár egész sor módosítást, egyszerűsítést, arányosítást hajtottunk ugyan már végre» hogy adórend­szerünk mindinkább megfeleljen egy szocializ­must építő ország követelményeinek, mégis igen sok a tennivalónk ezen a téren, mert adó­rendszerünkben még gyakori a régi földbirto­kos, tőkés csö'kevény, amelyet mielőbb ki kell onnan küszöbölnünk. Fel kell számolnunk t. Országgyűlés, az adómorál t©kintetébein még fennálló lazaságot is, amely falun és városon ínég tapasztalható- Ha a népellenes Horthy-rendszer alatt helyes I» lett volna — ha Horthyék egyáltalán tűrték volna — az adómemfizieités, most hazánk min­dem hű fiának' demokratikus kötelessége» hogy az adófizetésnek pontosan eleget tegyen. Az adóból befolyó állami jövedelmet most neun a népeilnyomó csendőrség, a népelleines közigazr gatás fenntartására, nem a gyárosok és föld­birtokosok nyereségéneik növelésére fordítjuk, hanem a nép tulajdonát képező új gyárak, új iskolák, traktorok és lakóházak, kórházaik hidak és vasutak, könyvtárak és kmltúrháizak épül­nek belőle. Ezek a bevételek lényegesen hozzá­járulnak azoknak az intézményeiknek a létesí­téséhez és fenntartásához- amelyeiknek áldásait és segítségét városi és falusa dolgozóink egy aránt élvezik. Csak demokratikus rendünk el­lenségei azok, akik még -mindig ki akarják vonni magukat az adófizetés alól. Ezekkel szBiöíberai viszont természetesen, megengedhető­nek, sőt szükségesnek tartjuk, hogy a randel­kezésünk're álló törvényes eszközökkel kény «zerítsük őiket kötelességeik •teljesítésére. (Taps.) Ugyanakkor azonban gondoskodunk róla, hogy a ' közelimultban népi szerveink 'és adóközegeiník között kiépíteibt topes ólatok révén biztosítsuk azt, hogy adóizóink indokolatlan zaklatásnak ne legyenek kitéve­• T. Országgyűlési! Először szerepel költség­vetésüinkiben 600 millió forintos •előirányzattal évi december hó 12-én, hétfőn. 386 a tervk öles önből származó bevételeknek az 1950. évre átnyúló résizie. Első tervkölcsönünk sikere bizonyítéka a többi között annak- hogy dolgozó népünk felismerte a szocialista takarékosság ezen új formájának jelentőségét és tudja., hogy a kölcsönnel saját jobb, boldogabb jövőjének építését segíti elő­Bevételeink fejlődésié nemcsak a-z emelkedő .eredményekkel, hanem az adórendszer egy­szerűsödésével és a pénzügyi igazgatás munka ­iában mutatkozó javulással ig, mérhető. Mind­két irányban már az 1949. évben is jeLemtős lé­péseket tettünk előre. Nyugodtan elmondhatjuk itt az országgyűlés előtt, hogy adórendszerünk még meglévő fogyatékosságai ellenére is ma egységesebb, egyszerűbb, áttekinthetőbb, mint Magyarországon valaha is volt. A városi és községi adóhivatalok államosításával pedig megteremtettük pénzügyi igazgatásunk; egysé­ges szervezetéit, amelynek még itt-ott mutat­kozó hibáit természetesen mielőbb kiküszö­böljük, v Pénzügyi igazgatásunk átszervezése során felállítottuk a központi adóhivatalt, amellyel az állami egy számlarend keretébe tartozó vállala­tok összes ad óki vetési munkálatait egy helyre összpontosítottuk és az adófizetéseket az iinkasszórendszerbe kapcsoltuk be. Ez az intézmény új szerű szervezeteveié® a gépkönyvelés alkalmia!aáisáva ,i figyelemreméltó lépést jelent a bürokratizmusnaik a közigazga­tásban való felszámolása felé. Az adórendszer egysizerüsítésével és pénzügyi igazgatásunk jobb megszervezésével természetesen még 1 mem állhatunk meg- Azi 1950. évre is további jeden­tős egyszerűsítéseket tervezünk ezen a téren­Pénzügyi igazgatásunik átszervezése nagy­jából bank vonalon is befejeződött a^ elmúlt oszitendőben. A kialakított banktípusok a szo­cialista gazdaság egy-egy tevékenységének vál­tak: lebonyolító és pénzügyi szerveivé. Bank­rendszerünk további tökéletesíése azon bari még a közeljövő feladatai közé tartozik­T. Országgyűlés! összegezve kiadásaink és bevételeink áttekintését, még egyszer lalá kívá­nom húzni, hogy bár 1950. évi költségveté-sünik 500 millió forint tartalékot ig magában foglal, bevételeink előreláthatólag mégis több mmní 82 millió forinttal haladják meig kiadásiaámkat. Az államháztartási gazdálEodás mellett (költségvetésünkben külön szerepelnek — ebben az évben először — a területi önkormányzatok, a városok és a 'községek költségvetései is- Ez annál is inkább időszerű volt, mivel az alkot­mányunk alapján küszöbön álló közigazgatása reform az önlkormányzatolk feladatait és hatás; körtét előreláthatólag jelentősen megnöveli, laimá természetesen a pénzügyi keretek megnöveke­déséivel jár együtt, mivel az eddig állami fel­adatok közül egész sor a*á önkoranányziatolkhoz kerül át. Ezzel előmozdítjuk arat a célt, hogy a Horthy-rendszer látsizatönkormányzaitai egyre gyorsaíbb ütemben válnak valódi önkonmány­-zatofkká és megfelelhetnek az alkotmányunkban számukra kijelölt feladatoknak. Az önkormányzatok 1260 millió forint kr adag mellett 1 631 millió forint bevételre tesz­nek szert adórészesedésből és egyéb bevételek­ből- A hiányzó 629 millió forint különbözetről az állami költségvetésiben a kiegyenlítő kezelés keretéiben gondoskodás történik­A lerüleltíi önkormányzatokon kívül ugyan­csak külön szerepelnek a költségvetésben olyan fontos közfeladatokat ellátó inítézmiények is, mint például az OTI, iaiz Országos Bányatárs­pénztár, a MÁV. és a posta betegbiztosító inté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom