Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

381 Âz országgyűlés lï. ülése 19À9. évi december hó 12-én, hétfon. 362 szerzésére és pótlására pedig 26-9 millió forlnifcoit. Külön kell szólnom, t- Országgyűlés, a föld" niívelésügyi tároa költségvetésével kapesolatban arról a 83-4 millió forintról,, antritt a mezőgazdasági szakoktatásra, irányoztunk elő. Bz több mint tízszerese annak az; összegnek, amelyet Horthyék 1937/38-ban fordítottak ugyanilyen célokra. Mezőgazdasági tudományos célofkra és kísérletekre pedig 42.3 millió forintot fordítunk 1950-ben» almi hatszorosa anmiak az összegnek — azonos, értékben

1 számolva — amit Horthyék 1937/38-ban hasonló célokra fordítottak. Meer kelli itt jegyeznem, hogy míg a mi mezőgazdasági tudományos ési i&ísérleti intézeteink feladata az agrotechnika fejlesztése, a korszerű mezőgazdasági tierm/elés előuiozdításia, új. eddig nálunk még- nem termelt liipari növények kikísérletezés© és a Szovjetunió fejlett agrobiológiai ának meghonosítása, addig Horthyék a tudományos intézetek támogatására slvetifc csekély összeget is sok esetben kétes értékű és elsősorban kétes (hírű tyukíarmokra és egyéb panamákra fordították. Farasztifjúságunfc számára, t. Orezággyűtés, mezőgazdasági alsó-, közép- és felsőfokú szakoktatási rendszerünk .kiépítésével eddig iemereltîen távlatok nyílnak meg. Termelőszövetkezeti csoportjaink, gép- és traktorállfoímiá" saink ezrével fogják kapni ezekről' az iskoláikról és tanfolyamokról & művelt. Öntudatos, szakmailag képzetiti kádereket, akik ismerik már a mezőgazdasági tudomány és technika legújabb vívmányait. Nem lesz olyan magyar faun. amely ne érezné kormányzatunk áldásos gondoskodását. T. Országgyűlés! Jelentősen emelkedtek szociális és kulturális kiadásaink is. A népjólét^ mMeztériunmál 1950~re csak tárcakiadás^ ként 258 millió forinttal többet irányoztunk elő, mint a most végződő 1949. évi költségvetésben. Ezenkívül a közalkalmazottak nyugellátására, jóléti és szociálpolitikai célokra még külön 787 millió forintot állítoittunk be- A tájrca nla

" táskörébe tartozó társadalombiztosítási intézmények céljaira pedig 1230 millió forintot irányoztunk elő. Az 1950"es évre az önkormányzatok hatáskörébe jelentős szociálpolitikai inltézmények kerülnek majd át, amelyek 692<2 millió forintot kitevő személyi és dologi kiadásai majd az önkormányzati köíJtiségvetésekbeni 'Szerepelnek. Amellett, hogy felhívom a i Országgyűlés figyelmét a szociális kiadások megnövefcedett összegére, rá kell mutatnom a mi népjóléti ki~ adásaink teljesen megváltozott jellegére isNépi demokráciánk fejlődésében már eljutott odáig-, hogy lényegében felszámolta a munkanélküliséget, jelentősen emelte népünk jólétét és így a Horthy-rendszerrel ellentétben nem tömegszállásokkal, inségkoniyhákbail, utcai melegedőkkel és inségsegélyekkel csinált szociálpolitikát. Mia már pem a tömegek nyomorának enyhítéséről van szó, hanem arról, hogy az egyre magasabb színvonalon élő dolgozóinknak üdülőkön, szanatóriumokon, gyermekotthonor kon. kórháziakion, orvosi rendelőkön, bölcsődéken stb. keresetül ttniind tötoib és több szociális vívmányt biztosítunk. (Nagy taps.) A népünk kulturális színvonalának emelésére előirányzott összegek jelentős emelkedését nemcsak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál jelentkező 134 millió forint többletkiadás mutatja, hanemi azok a 100 milliót lényegesen meghaladó Összegek is, amelyek a í« a kok tatás előmozdítása céljából a különböző gazdasági tárcák kiadásai közé vannak beállítva. (12.00) E hatalmas pénzügyi támogatás eredményeként elmondhatjuk, hogy Magyarországon- még soha nem volt lehetőség arra, hogy a dolgozók ós gyermekeik ilyen nagy számban, tanul hasisainak; és ha a múltban formailag meg f is volt mindenki számára a tanulás lehetősége, a tőkés rendszer mindig gondoskodott róla, hogy leküzdhetetlen anyagi akadályokat gördítsen a munkások és parasztok gyermekeinek továbbtanulása elé- és aki mégis le tudta valahogyan- győzni a szinte leküzdhetetlen nehézségeket és tanulhatott, sokszor az sem vette hasznát verejtékkel megszerzett tudásának: nem ritkán az értelmiség

5 munkanélküliek keserű kenyerét ette, vagy jobbik esetben havi 80 pengős éhbérrel kisegítő szellemi szükségmunkásként tengődhetett. Népköztársaságunk nemcsak ingyenessé tette az oktatás nagy részét, hanem ösztöndlíjakíkal, a kollégiumi ellátás széles hálózat val is megteremti a dolgozók továbbtanulásának anyagi előfeltételeit- (T<&ps.) Csupán az állami kezelésbe vett népi kollégiumokban több. mint 25000 munkás- és szegényparasztfiatálnak biztosítja kormányzatunk figen kedvező körülmények közt a továbbtanulás lehetőségét. A kollégiumok fenntartására s ösztömr díjakra, r tehát ifjúságunk továbbképzésének segélyezésére 157.5 millió forintot irányoztunk elő, amely összeggel döntő módom járulunk hozzá ahhoz, hogy a népből új értelmiséget neveljünk ki. A dolgozók kellően értékelik üts ezeket a lehetőségeket; egyre szélesebb tömegek egyre nagyobb lendülettel vetik bele magukat a tanulásba, mert tudják, hogy a szocializuiui» építése egyre több képzett embert követel, és tudják azt is, hogy minden út nyitva áll előttük, meirt országunkban a dolgozók boldogulásának alapja többé nem a protekció, hanem a néphez való hűség» a tudás és a rátermettség. (Nagy taps.) T. Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumon keresztül történik az egyházak és vallásfelekezetek támogatása, itt említem meg, hogy az 1949. évben nem kevesebb» mint 78.8 millió forintot adtunk erre a célra, amiből igen jelentős összeget kapott az a katolikus egyház, amelynek vezetői ilyen méltányos és nagy áldozatot jelentő támogatás ellenére sem viszonylanak demokratikus rendünkhöz úgy, mint ahogyan azt tőlük népünk — az anyagi támogatásoktól függetlenül is — joggal elvárhatnáAz 1950. évi költségvetésben^ először szerepel a népművelési tárca, amelynek szervezését az tette szükségessé, hogy fejlődésünk a kultúra területén jelentősen elmaradt népi demokráciáink politikai és gazdasági fejlődése mögött- Szükségessé vált, hogy állami eszközökkel is elősegítsük a kultúra területén, is a felzárkózást a sBocialisti építés egyéib nagy eredményeihez, 8 meggyorsítsuk a marxizmusleninizmus behatolását és győzelmét kultúránk minden területén.. A könnyű- és nehézipairi minisztérium költségvetési előirányzatának emelkedése elsősorban az ipari kutatásokra felvett jelentős összegeknek a következménye. Ipari kutatásokra 1950-re közel 65 és félmillió forintot