Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-17
373 Az országgyűlés 17. ülése 1949. ivek új és újabb bevételi forrásokat nyitnak meg a költségvetés, résziére, megváltoztat va annak egész jellegét. Ami pedig a kiadásokat illeti, a tőkés állam költségvetésében a kiadások döntő többsége a tőkés rend fennmaradását, a tőkés és nagybirtokos osztáily munkanélküli jövedelmét biztosító elnyomó gépezet, , a rendszer érdekeit inarac?|ék nélkül kiszolgáló bürokrácia fenntartására szolgál. A mi költségvetésünkben, ezzel szemben a népgazdaság' fejlesztésére és népünk sBoeiális és kulturális felemelkedésére szolgáló kiadások jutottak már túlsúlyra. A kiadások felhassanáilásánaik módja is gyökeresen eltér a régitől. A tőkés államok költségvetése ta visszaélések ezer és egy lehetőségét teremtette meg a rendszer kedvezményezettjei számára, minthogy semmiféle érdemi ellenőrzés valójában nem volt. Ezzel szemben mi mind teljesebb mértékben állami költségvetésünkbe vonjuk be összes közületi kiadásainkat, és ezeket népi demokratikus állauiunk ellenőrző szerveinek és magárnak a népnek tényleges ellenőrlése alá helyezzük. T. Országgyűlés! Szükséges volt ezt elmondanom, hogy költségvetésünk fejlődését az 1949. és 1950. esztendő költségvetésének tükrében helyesen tudjam itt az országgyűlés előtt bemutatni. Ahhoz pedig, hogy az 1950. évi költségvetés számait kellően, tudjuk értékelni, előbb egy pillantást kell' vetnünk arra az útra, amelyet ebben az esztendőben megtettünk. Dolgozóink lelkes, odaadó munkájának eredményeképpen ma már a legutolsó békeév szintjét jelentősein meghaladó jószág-mennyiség ál! ia népgazdasáar rendelkezésére. Éz nemcsak a népgazdaság továbbfejlesztését szolgáló beruházá _ eoikban, hanem a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelkedésében iß kifejezésre jut, amit bizonyít iaz, hogy 1 imár 1949 októberében <a reálbérek színvonala 37 százalékkal felülmulta az 1938; évi szintet, és 18.6%-kal volt magasabb, mint a raeigelő'zlő 1948. esztendőben. A népgazdaságunkban végbement hatalmas fejlődést azonban nemcsak a ; termelési számok» az árubőség és a tömegek életszínvonalának emelkedése tükrözi, hanem! az a szerkezeti átalakulás is, amely népgazdaságunkban a hároméves terv folyamán bekövetkezett, .és amely ötévé» tervünk számaira a szilárd gazdasági alapot biztosítja. A hároméves tervvel azonban nemcsak a •termelés és az életszínvonal szintjét emeltük, a háborúelőtti föllé, hanem a szocialista építés feladatainak megfelelően a nép államának tulajdonában öfoszpontosítottuk a termelőesizlklözök döntő részét, és szilárdan kézbevettük gazdaságig életünk irányító szerveit is. Az ötéves terv tárgyalásai során már hallottuk, hogy a gyáripar, a báinyásizat és kohászat 92%-a, a bauksizervezet, a külikeTesIkedeleani és az áruk nagybani elosztása pedtig teljes egészében állami 'késben van, isiőt a kiskereskedelmi forga* lomban is eléri a társadalmasított rész a 30°/o-otBár mezőgazdaságunkban az ország szántóterületének még csak mintegy 7°/o-a esik az állami gazdaságokra és a termelősfziöVetkezeti csopor^ tokra, mégis a mezőgazdaságban a szociálisra építés, előrehaladás ennél lényegesen nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy ma már 220 állami gép állomási szolgálja, iái mező gazdaság* fejlődésének előmozdítását és a társadalmasított rész további gyananodását. Hároméves tervünk sikeres végrehajtása és> pártunk, a Magyar Polévi december hó 12-én, hétfőn. 374 gozók Pártja politikaijának következetes megvalósítása! tehát döntővé tette c*szágunűdban népgazdaságunk állami résziét, és a további szocialista építésnek megfelelően csoportosította a termelő eszközöket. Népgazdaságunknak az 1949. évben bekövetkezett jelentős fejlődése tükröződik az 1949. évi államháztartási gazdálkodásban is. A most záruló költségvetés előirányzata kereken 9-5 milliárd forintot tett ki. Ám a tényleges gazdálkodás alz előirányzatot lényegesein me? fogja haladni. Kiadásaink összege, a bevételek kedvező alakulása következtében,, az 1949- évben előreláthatóan megközelíti a 13 milliárd forintot. Az emelkedésből ©gyedül a hároméves terv felemelt beruházási előirányzataira egymiil'liárd forintot meghaladó összeget fordítottunk. Bebizonyosodott a hároméves terv ic'íeje alatt, de különösen ebben az évben, amikor egymilliárd forinttal többet ruháztunk (bei, az előirányzaítlnál, hogy a beruháteások nemcsak nem csökkentik dolgozó népünk életszínvonalát, hanem ellenkezőleg: lényegesen emelik. A Sulyok— Pfeif fer-ba ; nda azzal akart itt az országgyűlésben hangulatot kelteni, hogy vag> nem tudjuk a terveket külföldi segítség nélkül teljesíteni, vagy ha teljesítjük, akkor csak népünk . életszínvonalának leromlásai árán. Nos, sem óhajuk, sem színlelt aggodalmuk nem vált valóra. Ellenkezőleg: kü'ltföldi imperialista, úgynevezett segítség nélkül, de 'a Szovjetunió állandó baráti támogatásával, népünkí szinte kézzelfogható és állandó életszínvonal-emelkedése közepiette valósítottuk rnear terveinket, miközben még állami költségvetésünk is, mint a stabilizáció minden évében, most is felesleggel, előreláthatólag 50 millió forint többlettel fog zárulni. (Ébénk í«nsj A megnövekedett költségvetési keretek feíí'iezetét a lényegesen megnövekedett termelésből befolyó adótöbblettel, valamint a vállalati nyereségekkel, új adónemek bevezetésese és az adókulcsok felemeilése nélkül is, biztosítani tudtuk. A dolgozóknak a munkávjal szemben megváltozott viszonya, az a tény, hogy a magyar dolgozó nép egyre szélesebb tömegei ismerik fel, hogy jobb munkájukkal saját előrehaladásukat, saját államuk), fejlődését mozdítják elő, ezeket a vállalati nyereségekéit jelentősen megnövelte, és hatalmas összegű, új, szocialista j e ileggű bevétellel gyarapította költségvetésünket. Előreláthatólag 2.4 milliárd forintot tesznek ki <a z 1949. évben az állami költségvetésbe befolyó vállalati nyereségek. Ez megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy váilüalatainkat sokkal jobban vezetjük, mint annakidején a kapitalisták. Hiszen ezeket a nyereségeket azok aizs üzemek fizetik most be, amelyek az államosítás előtt, kapitalista vezetés aliatt, nagyrészt deficitesek voltak, és. állandóan állami támogatást igényeltek. Dolgozóink teljesítményük emelésével, újításaikkal, a munka jobb megszervezésével ha; talmas anyagi eszközöket tudnak előteremteni a szocialista építés céljára. így válnak a legkisebb újíf&ás, racionalizálás, megtakarítás fillérjei részévé azoknak m tter és százmillióknak, amelyek az egész népgazc'eság pénzügyi tükörképében,, a költségvetésben jelentkeznek. Ahcr gyan azt Apró elvtársam itt elmondotta, már ebben aiz évben tölbb, mint 53000 újítási javaslatot dolgoztak ki munkásaink, technikusaink, mérnökeink, és az elfogadott 22-000 javaslat egy év alatt közel 250 millió forint megtakarítást tett lehetővé.
