Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

375 Az országgyűlés 17. ülése 1949. A költségvetés 1949. évi előirányzatához képest lényegéén! kedvezőbb gazdálkodáshoz nem kis mértékben járult hozzá állami és gazdasági szerveink megváltozott személyi, helyesebben osiqtályösszetéteile is. Munkásigazgatóink; a gyárakban, miunkástisztviselőink az állami (igazgatásban döntő szerepet .látszottak abban, hogy üzemeink vezetése és államigazgatásunk, irányító munkája jobbá, egyszerűibbé vált, és hogy ennek nyomán gazdaságunkban hatalma« sikerek születtek. Államhatálmunkban és gazdaságunk vezető helyein ^egyne nagyobb számban vesznek közvetlenül részt a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiai, biztoisítva ezzel á munkásoszítály yezető szerepét és a dolg-ozó parasztság befolyását népgazdaságunk egész területén. Végül a most záródó költségvetési év eretfvményei bebizonyították, hogy a korábbi tőkésjellegű, bonyolult adórendszerünknek a& 1949. év folyamán megkezdett átialakítása, jeilentős egyszerűsítése, számos adónem és illeték összevonása nemcsak hogy nem idézett elő zavarokat a bevételek biztosításánál, hanem azok fokozásának hathatós eszközévé vált. Amikor az 1949. évi államháztartásunk jelentős eredményeiről számolok be, azoknak értékelésiét alá kívánom húzni azzal is, hogy ugyanakkor a^ imperialista kizsákmányolás alatt nyögő nyugati tőkés országok korántsem beszélhetnek ilyen kedvező államháztartási helyzetről- Az Egyesült Államok 1949—50, évi állami költségvetése 5.5 milliárd dollár hiányt irányoz elő. Az angol költségvetés 7 millió fontot irányoz elő hiányként, de a tényleges bevételi és kiadási adjatok azt mutatják, hogy már a költségvetési év első fele 9.5 millió font tényleges hiánnyal zárult, Az 1950. évi francia költségvetésben pedig 280 milliárd frankkal haladják meg a kiadások a rendes költségvetési bevételeket. A szomszédos Ausztria jövő évi költségvetésében 948 millió schilling, azaz a "költségvetési főösszeg 10%-a szerepel hiányként. Az 1949—50-eg olasz költségvetésben 207 milliárd lira az előirányzott hiány. És folytathatnám, t. Országgyűlés, a felsorolást a többi MarsihaLl-országok költségvetésével is. T. Országgyűlés! Hazánk 1949. évi kedvező államháztartási helyzete, helyes hitelpolitikánk, termelésünk gyors felfutása nagymértékben hozzájárul pénzünk értékének további megszilárdulásáho'z is. A forint vásárlóerejének emelkedését mutatja, hogy 1949 október végén a nagykereskedelmi árindex Magyarországon 4.1%-kal. a létfenntartási költségek mutatószama pedig 5.7%-kai volt alacsony abb, mint egy évvel ezelőtt. Dolgozóink tehát megnövekec'ett keresetüket alacsonyabb árak mellett tudják vásárlásra felhasználni Az imperialisták főcsaibosai: Amerika hangjának rémhírterjesztése következtében pedig előkerült a harisnyaszárból és egyéb rejtekhelyekről az a töfo'bszáz inuilüó forint, amelyet eddig sem adóközegeink, sem árutól roskadozó kirakataink nem tudtak előcsalogatni. Hála igen bőséges áirutartalékainknak, ez az imperialista támadja s népgazdaságunk 'ellien visszájára sült el mind a kétszer. De fel kell erre figyelnünk azért is. mert ezek a támadások demokráciánk ellen megmutatták, hogy még mindig jelentős bujkáló tőke vau spekulációs kezekben. Még mindig jelentős bujkáló tőke van spekulációs kezekben, amelyek további káros tevékenységének megakadályozása a pénzügyi kormányzat egyik fontos feladíata lesz. évi december hó 12-én, hétfőn. 376 Hatalmasan megnőtt termelésünk, és a növekvő munkabérszínvonal ellenére a bankjegyforgalom ez év november végén 11.5 százalék" kai alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt, amely eredmény még akkor is igen számottevő, ha figyelembe vesszük az egyszámláién d és az inkasszórend egyre jobban érvényesülő készpénzkímélő hatását. Ugyanakkor a bankjegyeink fedezetéül steolgá'lió arany- és devizakészlet meghaladta a tavalyit, és eaneilett több, mint 400 millió forint értékben tartalékoltunk költségvetési eszközökből az év folyamán olyan nemzetgazdasági fontosságú nyersanyagokat, amelyek pénfcünknek az aranynál is szilárdabb fedezetét nyújtanakPénzünk értékállandóságának, a forint vásárlóereje emelkedésének jelentőségét különösen értékelni tudjuk akkor, ha végigtekintünk a nyugati államokon, amelyeknek pénzrendszere az utóbbi hónapokban: sorozatos válságokon esett ^keresztül. A szeptember hó második felében végrehajtott, és októberben^ sőt még novemberben is folytatott nyugati országpkbeli pénzleértókelések szembetűnően mutatják az imperialista kizsákmányolás terhét nyögő tőkés országok gazdasági bajait és az ezen országok dolgozóira nehezedő fokozódó nyomást- A nyugati országokban a leértékelések következtében változatlan bérek mellett jelentős drágulás Mivetkezett be. Különösen figyelemre méltó, hogy a drágulás éppen és elsősorban azoknál a ap$kéknél következett be, amelyek a dolgozók életszínvonalaira vannak döntő hatással. így például Angliában a búzaár 36%-kai emelkedett, Franciaországban, a tejtermékek, a burgonya, a hús. a tojás drágult meg; a leértékelt pénzű országokban emelkedett általában az ipari nyersanyagok ára is. Az így előálló terheket természetesen ezeknek az országoknak tőkései teljesen a dolgozó nép vállára igyekeznek hárítani. Ezek a törekvések a dolgozó nép fokozott 'ellenállását váltják ki. Ez a>z ellenállás robbantja ki egymásután azokat a hatalmas sztrájkokat, amelyek tovább gyengítik a tőkés rend alapjait. A nyugati kormányok szóvivői egymásután jelentették ki most a végrehajtott pénzleértékelés után, hogy a végrehajtott pénzileértékelés csak akkor vált ki kedvező gazdasági hatást, azaz csak akkor volt érdemes végrehajtani, ha az abból eredő árelőny nem megy veszendőbe a termelési költségek, elsősorban a munkabérek emelkedése következtében. Ennek érdekében azután például az angol szakszervezeti tanács főtitkára, Tewson úr is felszólította a szakszervezeteket, hogy tekintsenek él minden bérköveteléstől, holott Angliában a reálbérek még az fingol hivatalos statisztikai adatok szerint is jelentősen csökkentek. Ezzel szemben nálunk nincs áremelkedés, ellenkezőleg, ismételten csökkentettük az árakat; az utóbbi negyedév folyamán például igen fontos közélelmezési cikkek ára csökkent, így a zsír ára kétszer is csökkent, a hús, a tente sárii, '8 liszt, a péksütemény, a konfekcionált ruha ara, megszüntettük jegyrendszerünk utolsó maradványát, a kenyérjegyet is. T. Országgyűlés! Minek köszönhetjük ezeket a népünk történetében eddig példa nélkül álló kiváló eredményeket? Köszönhető ez mindenekellőtt annak, hogy bennünket a Szovjetunió szabadított fel és a Szovjetunió támogatott abban, hogy megőrizzük politikai és gazdasági függetlenségünket az imperialisták ádáz támadásai ellen. De a Szovjetunió, a politikai tá-