Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-95

193 Az országgyűlés 95. ülése 1949. évi január hó 13-án, csütörtökön. 194 örökké. (VÉSZY Mátyás (Pk): Ebbeli is egyetértünk! — LUKÁCS Vilmos (f): Eddig rendben van!) A közigazgatási bíróság létesítését a inult század politikai fejlődése hoztai magával, a jogáll m fogalmának kifejlesztésével. (VÉSZY Mátyás (pk): Eléggé későn!) Kérdés azonban, hogy laizok az alapfeltételek, lamelyekkel annak idején a közigazgatási bíróság létre­hoizását nálunk és a többi polgári rendű áll mba,n is megindokolták, a társadalmi fej­lődés mai fokán helytállóak-e vagy sem? Ha az emberi jogokat vesszük szemügyre, amelyeket &, XVIII—XIX. század forradalmi megmozdulásai — hangsúlyozom, forradalmi megmozdulásai — deklarálták, tehát a szemé­lyes szabadságot, a sajtó', Szólás-, egyesülési gyülekezési, tan- és vallásszabadságot, akkor azt látjuk, hogy ezek az emberi jogok is némi változásom mentek át, illetőleg alaposan kibő­vültek. «(VÉSZY Mátyás (pk): Most már nem­csak, a grófokat illetik meg!) Előtérbe kerültek a szociális és gazdasági jogok. Egyre nagyobb szerepet kaptak és egyre nagyobb mértékben nyertek elismerést ezek a szociális és gazdasági jogok, nemcsak az egye­llek, hanem az emberi csoportok számára is. A polgári alkotmányokban az úgynevezett klasszikus és egyénekre beállított jogok meg­tartották vezetőszerepüket, és az új jog-ok csak a régi jogok mögött rejtőztek eil, alibiként. A polgári rend lassú elmúlásával és a szocialista társadalmi rend kialakulásával megfordul ez a sorrend. Nevezetesen a szociális és gazdasági jogolk kerülnek az élre, mint például a munka joga, a pihenés joga. a művelődés joga és fel­sorolhatnám az összes ilyen újfajta jogokat. Ezek a szociális és gazdasági jogok tehát ugyanúgy kifejezői a szocialista rendszernek, amint az úgynevezett klasszikus egyéni jogok kifejezői voltak a kapi ta lista rendszernek. (Tap s a kormánypártokon). Ha most figyelembe vesszük aiz emberi és állampolgári jogok ilyen kibővülését, ezt a sor­rendi változást, akkor kérdés, hogy ezzel a fel­adattal meg tud'e^ birkózni a polgári jogrend közigazgatósági bírósága. De még ha nem is ezt a posztulátumot állítanék fel, hanem csak azt, hogy képes-e egyáltalán ilyen problémák­kal megbirkózni, azt hiszem, _ akkor is naivitás lenne azt hinni, hogy a közigazgatási bíróság képes megbirkózni az államhatalommal, ha rendszeréből kifolyólag szembenáll az emberi jogokkal. Alig telhető fel, hogy közigazgatási úton lehetne panaszt érvényesíteni néldáiü a nélkülözéstől mentes emberi élet megsértése vagy a munkához való ,iog megsértése miatt. Ha ilyen természetű jogok megsértése miatt Pimasszal lehetett voiaa élni és a polgár. rc<l közigazgatási bírósága orvoslást tudott volna nyiij ta ni az ily ein jogok megsértése -esetén, akkor nyilvánvaló, hogy sem munkásságunk, s»m parasztságunk r nem sínylődött volna és nem ^érzett volna úgy el, ahogyan elvérzett a polgári rend alatt, azért, mert ezeket az alap­vető jogait éppen a polgári rend jogrendszere és bíróságai nem biztosították (Ügy van! XJay í r! n! Tans a kormánypártokon — RATKÔ Ann, a (d): Ezzel már nem ért egyet Vészyf Egy hana a parasztpárton: Na. mit szól ehhez? — VÉSZY Mátyás (pk): Majd válaszolok. Ak­kor is egyetértettem, amikor nehéz volt egyet­érteni!) Az emberi és állampolgári jogok érvényesí­tése csak az államapparátus és a közigazgatás alapvetően demokratikus, jogszerű működésé­nek lehet természetes következménye. És ha már a jogászoknál tartunk, akkor engedje me>s a mélyen t. túloldal, hogy hivat­kozzam Szladits Károlyra, aki a közigazgatási bíróságról, illetőleg az emberi jogok biztosítá­sáról szólva kijelenti, hogy az emberi alapjo­gok érvényesítésének legfőbb biztosítéka min­denekfelett a demokratikus közvé^emény­(LUKÁCS Vilmos (f): Ez természetes, nem is lehet más!) ö tehát a merev jogi állásponton túlmenően _ nemcsak jogi kautélát, jiogi biztosí­tékot követel, hanem már társadalmi biztosíté­kokat is. (DÉNES István (f): Ez természetes!) A forradialmi tapasztalatok, a szemünk előtt levő példák és történelmi események bi­zonyítják azt, hogy az emberi jogok nem az állam és az egyén szembenállásának feltétele­zése, nem az állammal stzemben való biztosítás, tehát nemcsak bírói jogvédelem útján válhat. nak valóra, hanem olyan államrendszer útján, amelyben megvan az anyagi, a materiális biz­tosítéka annak, hogy érvényesíteni akarja és érvényesíteni is tudja az emberá jogokat. Ahhoz, hogy ez megtörténjék, az államon belül a társadalmi és politikai viszonyok ked­vező alakulására van szükség. Ez a feltétel a felszabadítás tényével és népi demokráciánk eddigi eredményeivel beállott. Ezeknek a jo­goknak biztosítása a haladás irányában és t a progresszív társadalmi erők és osztályok segít­ségével történhetik meg. Az emberi jogok tartalmi változása alaki változást is jelent, s ma már az emberi jogok szempontjából jogilag is jelentősebbb egy ma~ teriális rendezésről tanúskodó Jogszabály — teszem azt a földreform-törvény vagy a. társa­dalombiztosítás — mint egy deklaratórius jel­legű nyilatkozat és annak bírói védelmet le" hetővé tevő jogszabályokkal való körülbástyá­zása- mert ez utóbbi legfeljebb egyének szá­mára jelent jogi és elvi biztosítékot, az embe­rek tömegei, az^ emberek csoportjai _ számára azonban biztosítékot csak az emberi jogokat anyagilag megvalósító társadalmi rendszeï te" rem the t. (DÉNES István (f): Nagyon helyes!) Nem kétséges, hogy a népi demokrácia ennek a. feladatnak eleget tud tenni. Eleget tud tenni pedig azért, mert a régi állam ési a régi társadalmi rend helyett új társadalmi rendet alakítunk ki. Az állam többé nem egy kizsák­mányol] ó kis osztály tulajdona, hanem az állam­hatalmat a munkásság és a dolgozó paraszt­ság veszi a kezébe. (12.30.) A munkásosztály és a dolgozó parasztság foglalja el az államhata­lom minden jelentősebb pozícióját és ezzel valóra válik az, hogy az államot nemcsak frá­zisként, hainem valójában is maga a nép kor­mánvozza. Az emberi és állampolgári jogok legfőbb biztosítéka tehát az, hogy minden jogi elven és jogi fikción túl a nép önmaga gya­korolja a hatalmat. Minthogy az előttünk fekvő törvényjavas­lat azoknak a lépéseknek egyike, amelyekkel a népi demokrácia útján a szocializmust való­sítjuk meg, a javaslatot örömmel üdvözlöm s magam és pártom nevében elfogadom. (Taps r a kormányvártok és a független demokratapárt soraiban.) *» 'il "18 ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül ? HEGYESI JÁNOS jegyző: Vészy Mátyás! VÉSZY MÁTYÁS (pk): T. Haz! Tóth igen t. képviselőtársiam igen érdekes és tudo­mányosan megalapozott okfejtéséhez volna ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom