Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
183 Az országgyűlés 95, ülése 1949. közigazgatási bíróság többé nines, mind a 18 tágját a kúriai bírák köréből kell venni. Annyiban is változtat a törvén y javaslat, hogy ez a bíróság mein 9 tagból álló tanácsokban fog dönteni, hanem az elnökön félül 4 tagból álló tanácsban. Egy másik kérdésben is az ílLetményügyi döntőbizottság éllé utasítja a feleket a tör" vényjavaslat. A Magyar Államvasutak alkálin azottakiak szolgálati illetményedre vonatkozó igény tekintetében a közlekedésügyi miniszter által hozott határozat ellen, mostaniig polgári pernek volt helye, a jelen törvény as illetményügyi döntőbizottságul OH ad panaszjogot. Ugyanezen illetményügyi döntőbizottsághoz »amelyről elmondottam már, hogy a pénzügyminiszter alakítja meg és hogy elnökét az igazságügyminisizter által három éy tartamára kijelölt itéSlőbírák sorából,. egyik tagját a pénzügyi tárca fogallmazáisi szakán működő és a pénzügyminiszter által három év tartamára kijelölt alkalmazottak sorából kell beosztani, harmadik tagját pedig a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete áltál késizített jegyzékbe felvett laikusok köréiből behívni. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvény" javaslatot az általam beterjesztett módosítással méltóztassék elfogadni. (Taps a kormány pártokon-) ELNÖK: Szólásra következik a kijellölt szónokok közül ? r HEGYEST JÁNOS jemizö: Székely Imre Kálmán ! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dm): T. Országgyűllés! Az előadó úr érdekes jogpolitikai és jogfilozófiai szempontokat hozott feÜ, ami" kor megindokolta, hogy a közigazgatási bíróságra miért is nincs szükség. Érvelésének lé" nyege az volt, hagy a közjog és a magánjog terület; 1 niia már összefolyik, ma már nine -s meg az az é'es határvonal, amely a közjog és a magánjog között régebben megvolt s a magánjogi szempontnak háttérbe kell szorulnia a közjogi szempont előtt. Én lazt hiszem,.t. Országgyűlés, ho^y ez az érvelés, ha i'íen tetszetős is. csak részben igaz. Mert miről is v n szó akkor amikor a közigazgatási bírósáir hatáskörét, ténykedését, funkcióit vizsgáljuk! (11.30.) Olyan közigazgaitá*i jellegű jogvitáknak, amelyek egyrészt az állani, másrészt az áliampokrár között merülnek fel, egy pártatlan és független bíróság által való e'bírálásáról. Igaz, hogy a magánérdeknek háttérbe kel] szorulnia a közérdek előtt, de amikor a magánérdek jogos magánérdek, akkor egyben közérdek is az, hogy érvényesülhessen. Ezért ezzel az okfejtéssel sajnálatomra nem tudok'egyetérteni. T. Országgyűlés! Amikor 52 esztendővel ezelőtt H közigazgatás; bíróságról szóló törvény életbelépett é* a közigazgatási bíróság megkezdte munkáját; a nemzet egyeteme lelkes örömmel üdvözölte, mint a jogállam épületének betetőzését és mint megbízható eszközt arra, hogy az állam és polgárai között felmerült vitás ügyeket nem a végrehajtó hatalom funkcionáriusai, tehát végeredményben nem az állam, vagyis az egyik peres fél, hanem a pártatlams'g és függetlenség minden lehető emberi attribútumával felruházott külön szerv, mint egy állam feletti szerv: a közigazgatási bíróság dönti el. évi január hó 13-án, csütörtökön: • ?Ö4 Az azóta eltelt idő teljes mértékben \g*~ . zolta azokat a reményeket, amelyeket a koz; igazgatási bíróság működéséhez fűztek._ A közig zgatási bíróság egyes tanácsai lelkiismeretesen, pártatlanul döntöttek az ügyekben, keresték az igazságot, az igazságosságot és a méltányossagot, s nem törődtek azzal, hogy a hozott ítélet éle melyik fél ellen szól. Az államtól független s az állani fölött, esetleg az állam ellenére bíráskoló fórum hatalmas alkotmánybiztosítékká vált. Ha a közigazgatási bírósággal szemben panaszt emelhetünk, az tisztán csak abban állhat, hogy a közigazgatási bíróság ez alatt áz 52 esztendő alatt nem fejlődött, hatásköre nem szélesbedett, nem lett belőle alkotmánybíróság. Vagyis oly m bíróság, amely a legszélesebb körben őrködhetett volna a.. végrehajtó hatálom ténykedéseinek törvényessége r felett. Ez azonban, nem a közigazgatási bíróságnak volt a hibája. A másik szemrehányás, amit a közigazgatási bíróság felé tenni lehetne, az,, hpgy ez j&i nua gas és nagyszámú tanáccsal működő testület olykor egészen apró .peresügyekben is döntött, s túl költséges volt ez az apparátusi, Ez sein a közigazgatási bíróság hibája volt. Igen gyakran elhangzott a kívánalom politikusok, jogászok részéről, hogy meg,kellene szervezni a középfokú, vagy, az alsófokú közigazgatási] bíróságot, amellyel mentesíteni lehetett volna, a magas közigazgatási bíróságot az, apró-cseprő ügyektől. Megható voH azonban hogy ez a magas bíróság ezekben a néha forintokra,, vagy csak fillérekre.menő ügyekben is milyen lelki* i'smeretességgei kutatta a z igazságot és döntött a törvény szerint. (Elnök: Mihályfi ERNŐ. — 11.34.) Ilyen előzmények után t. Országgyűlés, joggal lehetett volna azt remélni, hogy ha valamely kormány a közigazgatási bíróság szervezetén, hatáskörén változtatni akar v akkor ez a változtatás eisák ennek a bíróságnak a továbbfejlesztéséire, nem pedig elsorvasztására fog irányulni. Annál meglepőbb az a törvényjavaslat, amely most itt ellőttünk fekszik. * Esz ugyanis nem. továbbfejleszteni, mégösak I nem is elsorvasztani, hanem temetni akarja ezt a nagyszerű intéziményt. Miért van ennek a megszüntetésére szükség 1 ? A törvényjavaslat egészen gyér indokolása két okot hoa fel. Az egyik szerint közigazgatási bíráskodásra nincs többé szükség, mert az állaniihatalmat maga a nép gyakorolja, tehárt maga a végre" hajtó hatalom is oVan hatóságok keizében van. amelyek minden tekintetben a nép érdekeit tartiák szem előtt. Méltóztassék megengedni, hogy őszintén megmondjam: ezzel! Q felfogással nem tudok egyetérteni. A nép maga sem csalhatatlan, funkcionáriusai még kevésbbé, és a legdemokratikusabban szervezett társadalomban is számolni kell tévedésekkel, mulasztás okkab sőt sok esetben túlik apásokkal. Félni kell azonban t. Országgyűlés, az állami túlkapástól, az államhatalom tűltengésétol is, amely az állampolgárok szabadságát, jólétét, emberi jogait veszélyeztetheti. Egyszóval tartani kéli az állami omnipotenciától, amely az egyesekre csak olyan rossz, mint a közösségre, és alig kisebb baj, mint a tirannizmus. Ez ellen az állami omnipotencia, állami önkényuralom ©ÏÏen volt hathatós eszköz a közigazgatási bíróság.
