Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
185 Az országgyűlés 95. ülése 1949. Az állam funkcionáriusai felett álló szeirv, egy független bíróság a nép érdeke, a demokrácia érdeke, hiszen szükséges, hogy legyen és maradjon továbbra is egy fórum, amely bizonyos vonatkozásban az állam felett is áH, amelyhez tehát a nemzet minden tagja teljes megnyugvással apellálhat, A másik ok, •atmieüyet az indokolás felhozúgy szól, hoigy a magyar közigazgatási bíráskodást a maga jogszabályhoz kötöttségében ia jogalkalmaaás texén bizonyos merevség jellemezte s ez sok esetben nem felelt meg ,a má" lünk végbement éis ana is folyamatban levő rohamos fejlődésnek, sot a népi demokrácia bizonyos állami célok megvalósítására irányuló törekvését nem egy esetben keresz' tezite is. T. Országgyűlés! Ez rövidebben és tömörebben kifejezve körülbelül annyit jelent, hogy nincs szükség közigazgatási bíróságra _ azért sem, mert az a törvény szerint ítélkezik. Ez szerintem igen sikamlós talaj, igen vészedéi" mes megállapítás. Ha valamely törvény a változott viszonyok folytán többé nem megfelelő, új törvényt kell hozni, olyat, amely a változott viszonyokho'z illő. De amíg a törvény törvény, addig mindenikinek tiszteletben kell tartania és mindenekelőtt a bíróságnak. Ha ez az elv érvényesül, hogy a törvény alkalmazása hibának minősül, akkor valójában már a parlamentre is alig van szükség, hisizen a parlament által hozott törvények sem betartandó normák, hanem kinek-kinek tetszésére van bízva, hogy a törvényt betartja-e, vagy pedig eltér-e tőle. (Üg% van! a néppárton.) Én tehát azok közül a gyér érvek közül, amelyeket az indokolás a közigazgatási'bíróság megszüntetésére felhoz, egyiket sem tudom magamévá tenni. Nézzük most már, miképpen kívánja, a javasltat a közigazgatási bíróság nemlétéhen rendezni azokat a problémákat, amelyek mégis csak rendezésre várnak. A közadónak minősülő szolgáltatások megállapításával, kivetésével!, vagy az adók kezelésével kaïpesolatbam val amint a szolgálati viszony alapján járó illetmények tekintetében emelhető r panaszok elintézését a javaslat döntőbizottságokra, kívánja bízni. Egy-egy ilyen, bizottság elnöke az igazságügyaniniszter úr által kijelölt ítélőbíró:, (LUKÁCS Vilmos (f): Tehát járásbíró is lehet!) nem is mondja.meg a javaslat, hogy milyep ítélőbíró, esetleg járásbíró lesz, az illető, a másik tag pedig a kormány által kijelölt szerv részéről, illetőleg a közalkalmazottak .szabad szakszervezete által készített jegyzékben f-elvett személyek közül volna behívandó. Bár a javaslat 11. §-a azt mondja, hogy bíróisági jeléggel isizerveaett hatóságoknak kell tekinteni ezeket a döntőbizottságokat, a bizottságod: összeállításának mikéntjeiből nyilvánvaló, hogy ezek nem bírói szervek lesztnek.- hanem a mindenkori kormány szervei. Vagyis az a nagy szempont, amely miatt, a közigazgatási bíróság létesült, hogy az állani és az állampolgárok közötti vitát független bíróság döntse él: megvalósulni ezek szerint semmikép sem fog, T. Országgyűlés! A javaslat legíaggályosabb rendelkezése ia;z, hogy a miniszterinek, illetőleg a kormánynak határozatai, ha a javaslat törvénnyé válik, végérvényesek lesznek, és nem lesz fórum« amely ezeket a döntéseket felülvizsgálhatná. Ne méltó-ztiaisiStainak félreérteni, évi január hó 13~án, csütörtökön. 180 nem akar ez személyeskedés lenni, c 1 ^ a minisz" terek, politikusok, pártemberek, (VÉSZY Mátyás (pk): Ügy van!) az ő személyük kétségtelenül nem garancia arra nézve, hogy ha vita merül; fel az állam, vagy mondjuk a kormányhatalom és egy-egy állanipolgár között, meg* nyugvással lehessem a miniszter döntésére bízni ezt a vitát. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás nem megnyugtató és kielégítő. Nem megnyugtató az állam és az állampolgárok jogos érdeke és java szempontjából, de meg a demokrácia érdeke szempontjából sem- Igen roissz cserét csinálunk, ha a közigazgatása bíróságot felcseréljük ezekkel a döntőbizottságokkal, ü* letőleg bizonyos esetekben, mégpedig a Leg lényegesebb esetekben, a miniszterek, a kormány döntései esetében végkép elzárjuk az állampolgárokat a jogorvoslat lehetőségétől. Ez a javaslat azonkívül, hogy a közigazgatási bíróság megszüntetéséről intézkedik, a hatásköri bíróságot is megszünteti. Azt hiszem, helyesebb lett voma, ha ezt a körülményt a törvényjavaslat címében is feltünteti. Utóvégre a hatásköri bíróságot törvény létesítette, törvény módosította. Ha már ezt is eltemetjük, akkor legalább törvény rendelkezzék felette i« és illő, hogy a törvényjavaslat, amely a hatásköri bíróságot is megszünteti, a címében is tüntesse fel, hogy a közigazgatási bíróság mellett ezt is megszünteti. Még egy körülményre kell felhívnom a figyelmet, ez pedig a törvényjavaslat 6. %SL, amely utolsó mondatában azt mondja, hogy a marasztalt közeg keresetének halasztó hatálya van. Ebben a 6. §"ban arról van szó, hogy ha az adókivetés előkészítése, a közadók kivetése stb. tekintetéiben a magáinfelet kár éri, akkor polgári pert indíthat s ugyanez a jog illeti meg azt a közeget is, akit a károkozás miatt a költségek megfizetésére marasztaltak. A 6. §-nak ez az utolsó mondata ellentétben, áll laz indokolással, mert az indokolásnak a 6. §-szal foglalkozó része utolsó mondatában azt mondja, hogy a törvényjavaslat 6. §-a akként rendelkezik, hogy az eddigi panasiz helyett mind a károsult, mind a marasztalt közeg halasztó hatályú polgári pert indíthat. Hát most ím az igaz: a javaslat szövege-e, anilely ezt a jogot csak a marasztalt közegnek adja* meg, illetőleg a halasztó hatályt csak a marasztalt közeg részére biztosítja, avagy pediig az indokolás, amely szerint a károsult fellet is ugyanez a jog illeti meg! T. Országgyűlés! Ha ez a törvényjavaslat törvénnyé válik, az alkotmánynak hatalmas bástyája omlik össze, s óriási lépést teszünk az állami omnipoteucia felé, ha ugyan máris teljessé nem tesszük. Mivel pedig pártom azt vallja, hogy az állam nem öncél, hanem csak eszköz az egyes polgárok boldogulására, olyan törvényjavaslatot, mint az előttünk fekvő, amely az állampolgárok idáig tiszteletben tartott alkotmányjogának igen jelentős és értékes részét veszi el, nem szavazhatunk meg. (Taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Antall József! ANTALL JÓZSEF (kg): T. Országgyűlés! Az etettünk fekvő törvényjavaslat, amely a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szól, tulajdioiiíképpein folytatása azpknlak a törvényes rendelkezéseknek, amelyek mind szükségesek
