Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-95

181 Az országgyűlés 95. ülése 1949. A másik fontos ügykör, amelyben a közigazgatási bíróság eddig döntött, a köztisztvi f síelői illetmények kérdésié. A köztisztviselői ill-et-f menyek ügyében illetményügyi döntőbizottsá-t got szervez a törvényjavaslat, illetve kimondja! hogy ennek szervezése is külön kormányrendé-j lettel fog megtörténni. Kimondja azt is, hogy a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete által készített és hat hónaponkint megújítandó jegyzékbe felvett személyek közül kell majd azt a laikust behívni, aki ebben az illetményügyi döntőbizottságban az ítélöbíirák sorából kijelölt elnökkel és a pénzügyminiszter által kijelölt pénzügyi szakemberrel együtt dönteni fog. Megrmondja a törvény azt is, hogy r ezen döntőbizottságok meg alaki tás ára vonatkozó kor mányrendeletnek a kizáró okokra kiterjedő szabályokat is kell tartalmaznia. Ebből is láthatja a t. Országgyűlési, hogy azt az elfogulatlanságot, amelyet eddie* a közigazgatási bíróság döntéseinél megköveteltünk, a jövőben is biztosítani kívánja a javaslat. A törvény javaslat a hatásköri bíróság helyett is hatásköri döntőbizottságot szervez- Az 1928:XLIIL tc.-ben megszervezett hatásköri bíróság helyett ezentúl hatásköri döntőbizottság alakul, amelynek elnöke továbbra is az igazságügyminiszter lesz, amint a hatásköri bíróság elnöke mostanig is az igazságügyminiszter volt. (SZÉKELY Imre Kálmán (dini): Tévedés! — VÉSZY Mátyás (pk): Hol a Kúria, hol a közigazgatási bíróság elnöke!) Tévedtem, a Kúria és a közigazgatási bíróság elnöke voltak eddig váltakozva; ezentúl azonban az igazságügyminiszter lesz a hatásköri döntőbizottsáe* elnöke és egyik tagját a

. Kúria elnöke nevezi ki a kúriai bírák sorából, másik tagját pedig a belügyminiszter. A hatásköri döntőbizottság azonban nemcsak a polgári bíróságok és közigazgatási hatóságok között felmerülő hatásköri összeütközések kérdésében dönt, hanem katonai bíróságokat érintő hatásköri összeütközések kérdésében is. Errevonatkozólaa- egy kiegészítő indítványt kívánok benyújtani. Eszerint abban az esetben> ha a hatásköri összeütközés az egyik részen katonai* bíróságot érint» akkor a honvédelmi miniszter által kijelölt hadMrónak kell részt vennie a döintőbizottságbafn,; mégpedig aszerint, hogy a hatásköri összeütközés rendes bírósággal vagy más hatósággal szemben merül-e fel, aszerint vagy a belügyminiszter által kijelölt tag helyett» vagy pedig a kúriai ítélőbíró helyett kerül be a bizottságba a honvédelmi 'miniszter által kijelölt hadbíró. A törvényjavaslat 11. §~ának részletes tárgyalásánál kérni fogom ennek a kiegészítő indítványomnak figyelembevételét. Ennek indokoMlsa az, hogy a katonai érdekeket hatásköri vonatkozásban is• biztosítani kell, amint ezt az eddigi jogszabályok sem mellőzték- Ma gyakorlatilag- annál szükségesebb ennek a szempontnak figyelembevétele, mert az 1948:LXII. te- rendőrség tagjait is katonai büntetőbíráskodás alá helyezte és így íszámolíni kell azzal, hogy a katonai bíróságOik és más bírói vagy egyéb hatósági szervek között ebben a körben is összeütközések merülhetnek fel. Ezt a kiegészítő javaslatot míájr most benyújtom az elnök úrhoz. Ez a törvényjavaslat arról is intézkedik, hogy bizonyos panaszok, amelyek eddig a« közfigazgatási bíróság elé tartoztak, a jövőben a rendes bíróságok hatáskörébe tartozzanak. Az 1897:XX. te. általánosságban, úgy rendelkezett, hogy a közigazgatási alkalmazottak részérő^ evi január hó 13-án, csütörtökön. 182 okozott károk miatti igények elbírálására a bíróság van hivatva. A közadók kezelésérő

1 szóló 600/^927. P. M. számú rendelet ellenben ilyen esetben mind a kárt szenvedettnek, mind a közigazgatási, vagy pénzügyi hatóság áltial a kár ; megtérítésében elmarasztalt hiva^ talnokniak lehetővé tette, hogy ,

a közigazgatási bírósághoz fordulhassanak panasszal. A jelen törvény jav «lat ezeket a panaszokat a polgári bíróság elé utalja, úgy hogy ilyen ügyekben ezentúl mind a. károsult, mind a /marasztalt alkalmazott a határozat kézbesítésétől számított 15 n-ip alatt polgári per útján kereshet csak orvoslást És ugyanígy a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. te. alapján elmarasztalt felelős számadó is ezentúl polgári pe rúton kereshet csak orvoslást. A törvényjavaslat kimondja, hogy egyéb ügyekben sem lehet élni közigazgatása pianaszszal. Eddig rendkívül sok olyan ügy voltamelyben a közigazgatási bírósághoz lehetett panasszal fordulni. Ezek voltak azok az ügyek, amelyekről már szólottam, s amelyekben az érdekelt fél valamilyen közjogi jogosítványt azért érvényesített, mert ez az ő magánérdekét szolgálta. A jelen törvényjavaslat nem engedi meg ilyen ügyekben a panaszt, ílleleg csak azt engedi meg, hogy fellebbezéssel illetőleg másodfokú határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élhessen a fél ahhoz a miniszterhez, amely az illető kérdésben a fellebbezés, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálására illetékes, a 'miniszter döntése ellenben végérvényes. A törvényjavaslat végrehajtásával a kormánvbízatiik meg. A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy a közigazgatási bíróság a jelem törvény hatálybalépésének napjával megszűnik, de hogy mikor lép életbeatörvény, azt külön kormányrendelet fogja csak megállapítani. A kormány először bizonyosan elkészítteti azokat a különféle rendeleteket, amelyek a döntőbizottságok stb. szervezetére és az előttük lefolyó pan "Szel járásra vonatkoznak, és csialk azután fogja a törvényt életbe léptetni, úgyhogy addig a közigazgatási bíróság folytatja még a munkáját. A törvényjavaslat kimondja, hogy a már . benyújtott panaszok elintézésére — h

a azok t'írgyába

n a közigazgatási bíróság még mean hozott érdemi határozatot — a jelen törvény rendelkezései irányadók, de a jelen törvény rendelkezései természetesen csak akkor lesznek irányadók. h

a a jelen törvény hatályba fog lépni. Még egy kérdésről szól a törvényjiavaslat : a legfőbb fegyelmi bíróság kérdéséről. Az 1936 : III. te. szervezte ,meig a legmagasabb rangú ítélőbírálk fegyelmi ügyeiben eljáró' legfőbb fegyelmi bíróságot, éspedig úgy .Szervezte meg, hogy a felsőház elnöke volt a bíróság elnöke és 36 tagjának felét a Msőhiálz tagjaiból választották meg. Ezt a felsőházzal kapcsolatos rendelkezést természetesen hatá" lyoin kívül helyezte már egy 1945-ban kiadott kormányrendelet, amely kimondotta, hogy a felsőház elnöke helyett a Kúria elnöke lesz ennek a, bíróságnak elnöke, 'az a 18 tlag pedig, aki addig a felsőház tagjaiból kertült ki, szintén a Kúria 'és közigazgatási birótság tagjaiba^ kerül ki. A jelen törvényjavaslat ezen armnyiban változtat, hogy a jövőben 18 tagija lesz csak ennek a &egfőlbb fegyelmi bíróságinak, és mivel 12*