Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-95

17 5 Az országgyűlés 95. ülése 1949. é Jókról és kereskedő tanul ókról szóló 230. számú | törvény,javaslat tárgyában- Kérem a jelentés i kinyomatásának' és iszétosztásának elrendelését, ) valamint, n pirendre tűzését. ELNÖK: A jelentést, amelyet az előadó úr benyújtott, az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt ké­sőbb fcgo'k a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend szerint követke­zik a könyvtári és múzeumi bizottság kétrend­beli jelentésének tárgyalása az országgyűlés könyvtárának és a parlamenti múzeumnak 1947. évi gyarapodásiáiról, használatáról ós szám­adás ai* ól<. A házszabályok 75. §. (4) bekezdésében fog­lalt rendelkezés alapján javaslom, hogy a bizott­ság két jelentésének vitáját az országgyűlés egyesítse­Elfogadja at- Országgyűlés ' javaslatomat ? (Uren!) Ilyen értelemben mondom ki a határo­zatot. Justus Pál előadó urat illeti a szó. JUSTUS PÁL .(d) előadó: T. Országgyűlés! Aimikor az országgyűlés könyvtári és múzeumi bizottságának ezt a kétrendbeli jelentését ismer­tetem, könnyű dolgom van és rövid ideig fogom igénybevenni az országgyűlés idejét, marosak azért is, mert tudom, hogy politikai szempont­ból eninél fontosahb témák is várnak megtár; gyalásra. Azért is módomban van a jelentést röviden elő adui > mert a kinyomtatott két jelen­tés kimerítően tájékoztatja azokat az igen t. képviselőtársai mat, • akik ezeket a jelentéseket elolvassák. Az országgyűlés könyvtára az 1947-es eszten­dőben összesien; 6237 művel, 9626 kötettel gyara­podott, ami számszerűleg nagyon szép ered- j meny. Ugyanakkor a könyvtár állománya 2172 művel esőikként. Ezeknek a műveknek nagyrésze vissza nem adott, vissza nem szerezhető kiköl­csönzött könyvekből áll, továbbá háborús vesz­teségeikből és egy jelentős tételből, amelyet a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak visszaszolgáltattunk a könyvtári bizottság 1947 december 12-i határozata alapján. Ez az 1667 visszaszolgáltatott mű tudniillik az ellenforra­dalom által annakidején! feloszlatott szabad­kőműves mozgalom.könyvtárának tulajdonában volt, és azt az országgyűlés könyvtára, mint örök letétet kezelte egészeau a múlt esztendőig. Erinek a növekedésnek és fogyatéknak figye­lembevételé vei 1947 december 31-én az ország­gyűlés könyvtárában 108.765 mű volt, 227.647 kö­tetben. Bár így első pillantásra mennyiségi szempontból jelentősnek tűnik a könyvtár sza­porodása» mégis őszintén meg kell mondanom, hogy nem kielégítő a-művek megoszlása. Ez részben annak tulajdonítható- hogy_a szaporu­lat jelentős részben cserékből és ajándékokból adódott, és aránylag Szerény keretek között mozgott ,a vásárlás. Hogy egy példával, megvilágítsam a könyv­tár beszerzéseinek ezt a gyenge pontját, a be­szerzett könyvek nyelvek szerinti megoszlását hozom fel példának, bár ez természetesen nem fedi pontosan azt, amire utalni akarok. Az 1947 folyamán a könyvtárba került 6237 műből, illetőleg 9626 kötetből 4852 kötet volt magyar­nyelvű, 3248 volt angolnyelvű, 232 volt orosz­nyelvű és mindössze 35 volt cseh és -10 volt románnyelvű. Nagyjából ugyanez az arány —-vagy talán egy árnyalattal jobb, de szintén eléggé kedve­zőtlen — a folyóiratok gyarapodása terén is. vi január hó 13-án, csütörtökön. 176 Azt hiszem, az országgyűlés többsége egyetért azzal a véleményemmel, hogy nagyon is kívána­tos lenne a szomszéd országok alapos megisme­résére ezeknek az országoknak az irodalmát a jövőben nagyobb mértekben beszerezni, már azért is, mert függetlenül politikai és világ­szemléleti szempontoktól, az országgyűlés könyvtárának, mint elsődlegesen politikai könyvtárnak, véleményem szerint írendelkeztnie kellene mindazokkal a fontos művekkel, ame­lyek a szomszéd országok politikai életével fog­balk óznak, illetve amnak megisimeréséhez nélkü­lözhetetlenek. Az országgyűlés könyvtarát 1947-ben 223 képviselőtársam vette igénybe és a könyvtárnak 810 látogatója volt. Legyen szabad az elnök úr által beterjesz­tett és a Ház által elfogadott javaslat értelmé­ben a múzeum gyarapodására és használatára vonatkozólag ebben a beszámolóban egy mon­dattal arra utalnom, hogy a 204. számú irat részletesen tartalmazza a parlamenti múzeum gyarapodására és költségeire, kiadásaira vo­natkozó adatokat. Amikor arra kérem az országgyűlést, hogy fogadja el a könyvtári éa a múzeumi bizottság e kétrendbeli jeuentését, Hegyen szabad röviden azokat a szempontokat ismertetnem, amelyeket a könyvtári és múzeumi bizottság az ország­gyűlés könyvtára munkájában a jövőben külö­nösen figyelembe fog venni. Az első ilyen szem­pont, amire röviden már céloztam, a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok irodal­mának az eddiginél sóikkal nagyobb mértékű beszerzése. Ugyiajnez vonatkozik természetesen a könyveken kívül , a folyóiratokra is. Ugyan­akkor természetesem feltétlenül szükséges & többi országokból származó fontom, elsősorban politikai és társadalomtudományi Irodalomnak folyamatos beszerzése. E pillanatbian a,z ország­gyűlés könyvtára az ország vezető politikai könyvtára. Erre az országgyűlés joggal leheti büszke,^ de ez egyben komoly kötelezettségeket is hárít a könyvtárra és előírja a könyvtár politikájának fő irányelveit. Gondolok itt arra például, hogy a nemrégen létesü t közgazda" sági egyetemnek, Külügyi Akadémiának ter­mészetesen meni lehet olya, n könyvtárat be­szereznie, amelyben a teljes politikai irodalom megvan. Gondolok például az országgyűlés könyvtárának: csaknem teljes gyűjteményére a világ összes törvényhozásainak munkájáról, és már ez is kötelezettségünkké teszi, hogy az. országgyűlés könyvtára ne m&k a képviselők­nek, hanenii például — mint. említettem — a kö»­gazdasági egyetem és a Külügyi Akadémia előadómnak és hallgatóinak ezt • a segítséget nyújtsa. A következő feladat, éppen, mert az országgyűlés könyVtára Magyarország vezető politikai könyvtára, a könyvtárniak nyilváno" sabbá tétele azoknak a számára, akik politikai, vagy politikával kape-olatos munkát végeznek. Ebben a tekintethetni nyilvánvaló, hogy a közel­jövőben egy nSagyoin fontom lépést jelent nitajd előre <a megfelelő helyiségek biztosítása, illetve a helyiségek kibővítése, amivel a köny T vtár nyilvános látogatását fokozni tudjuk. Lelgyen szabad azt mondanom, hogy az én meggyőződéseim szerint az igen t. képviselőííáir­saim jó részének érdeklődése ,-> könyvtár iránt is kisebb, .mint amekkorát ea a könyvtár meg" érdemelne és minden tendencia nélkül jazt a meggyőződésemet fejezem ki, hogy feltétlenül használna ( az illető képviseilöknek személyesen is, az országgyűlés munkájának is, ha jövő"

Next

/
Oldalképek
Tartalom