Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-95

177 Az országgyűlés 95. ülése 1949. ben intem ziveibbeui! vennék igénybe az orszájg­gyűlés egyébként kitűnő könyvtárát. Nem feijezhetetm. be ezt a nag-yon rövidre fogott, távirati stílusban összefogott jelentést anélkül,- biogy az országgyűlésnek meg ne ruondgam ia könyvtári bizottságnak igen jó vé­leményét a könyvtári dol?Oizók munkájáról. A 'könyvtár dolgozói az oistrom alatt jelentős károkat szenvedett könyvtárat igen rövid idő alatt rendbehoziák, elérteik azt, bogy eis ostrom által]; 1 okozott károk a könyvtárban aránylag kicsinyeik, egy viszonylag kis költségvetésből a maximumot hozták ik| a könyvtár javára és a legköa£lebbi_ nap okban már nyilvános-ágra kerül te könyvtárnak az ;a szakkatalógusa, aim©" lyet szintén külön niagy munkateljesítménnyel hoztak léire a könyvtár dolgozói. Ezek után kérem a fcétrenidjbeli jeleaitésm^k, az országgyűlés könyvtárának és <& p^rlamentl múzeumnak 1947. évi gyarapodásáról, használa­táról és számadásairól szóló tét jelentésnek a tudomásulvételé!. (T®zis a kormányvártokon.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a jelentések­hez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát_ bezárom és a tanácskozást be­fej ezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Országgyűlést, hogy - könyvtári és mú­zeumi bizottság' jelentését aiz országgyűlés könyvtárának 1947, évi gyiaTiapcwMsáréi hasz­nálatáról és számadásairól elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az onszággyír lés a könyvtári és múzeumi bizottság jelenté­sét az orszá ggyűöés könyvtárának 1947. évi gya­rapodásáról, használatáról és számiad ásóiról el­fogadta. Kérdem továhbá a t. Országgyűlésit, hogy a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését a parlamenti múzeumniaik 1947. évi gyarapodásá­ról, használatáról! és számadásairól eïfefgadja-e 7 (Igen!) Kimondom a határozatot, hoigy az or­szággyű'és a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését a parlamenti múzeumnak 1947. évi gyarapodás ár ól, használatáról és számadásai" ról elfogadta. Napirend szerint következik a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők _ céljára, szolgáló ingatlanoknak községi (városi) tuffiaj" donira vételéről szolé törvényjavaslat tárgya­iálsa, Hebélt Ede előadó urat illeti a szó. HEBELT EDE (d) előadó: T. Országgyű­lés! Legyen szabad mindjárt etíTV módosítás javasoláisával kezdenem előadásomat. Indítva" nyozom, hogy mind a cíimlbe, mind pedig az 1. 4"ban a »szovjetoroszi« kifejezés helyett ostak »szovjet« kifejezés kerüljön. Információ sze­rint a »szovjetorosz« kifejezés nem megfelelő, úgy, hogy mindjárt most és nem az egyes sizía­fcasziok tárgyaiáisával kapcsolatosam vagyok bá­tor ezt az éíőadiói indítványt betér j észt end, Egyébként ez a javaslat ate 1947 : XIX. te. kiegészítése, illetőleg módosítása. Gyorsítani akarja azt az eljárást, amelyet az 1947 : XIX. to. nem tett eléggé gyorssá. Kimondja, hogy a szovjet katonai emlékművek és a szovjet hősi halottak temetői nem kisajátítási eljárás útján kerülnek és kerüljenek^ a köizségefc és városok • tulajdonába, hanem ipso facto, már " a törvény erejénél fogva ennek a törvénynek hatálybalépésével azonnal. Az azutáin más lapra tartozik, hogy a tulajdonosokat, hogyan és milyen mértékben kártalanítsák. Az 1947. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLC V. évi január hó 13-án,. csütörtökön. 178 évi törvény szerint a kártalanítás kisajátítási eljárás útján meni végbe, ez a kisajátítási el" járás azonban roppant soká elhúzódik, a leg­különfélébb alkudozások, telekkönyvi és más mindenféle akadályok miatt. Az új töorA^óny szerint ^albban a pillanatban, amikor &z> a tör­vény életbelép, özek a hősi emlékművek és hősi halottak temetői céljára szolgáló ingatla­nok az eddigi tulajdonosok tulajdonából ipso facto, már a törvény erejénél fogva az illető község vagy város tulajdonába mennek át ós azután külön eljárás fogja majd; megálllapítani, hogy kinek és milyen kártalanítás jár. Ez a törvényjavaslat azonban , a kártala­nítás tekintetében is fejlődést jelent. A kisa­játítási eljárásban a kisajátításért feitétileinül jár kártalanítás, éspedig oilyian kártalanítás' amelyet a rendes forgalmi ár szerint igényel­hetnek a tulajdonosok. Ez a törvény javas­lat azonban kimondja, hogy a kártalanításról külön törvény fog ' rendelkezni, és csak azok­nak a tulajdonosoknak engedi meg — kivéte­lesem —, hogy az illetékes törvényszék előtt azonnal eljárást indíthassanak a kártalanítás iránt, akik igaizolják, hogy sürgősen rászorul­nak a kártalanításra. Kimondja azonban a ja­vaslat azt ás, hogy ilyen kivételes esetben, is a bíróság határozata csupán a kártalanítás összegének megállapítására terjed ki a bíró­ság által megállapított, kártalanítási összeg ki­fizetése ellenben a tulajdonos számára csupán bizonyos méltánylást érdemlő körülmények esetében fcövétkezhetik be és pedig a Gazda­sági Főtainlács határozata alapján. Először tehát 'azt szabályozza a törvény­javaslat, hogy mikor lehet ilyen kártalanítási eljárást azonnal folyamatba tenni, kimondván, hogy csak akkor tehet folyamatba ilyen eljá­rást a tulajdonos, ha más ingatlan nines a tu­lajdonában, haszonélvezetében vagy haszonbér­eiében, vaigy ha van, de lannak kataszteri tiszta jövedelme a 150 aranykoronát nem ha­ladja meg; ai továbbiakban 'aztán azt is ki­mondja a javaslat, hogy az ilyen eljárás alap­ján megállapított kártallainiításd összegre nézve is ia Gazdasági Főtanács engedélyezheti csak, hogy az eljárásit indító tulajdonos megkap­haisisfa ezt , a bíróság által megállapított kártala­nítást; a Gazdásági Főtanács a tulajdonos va­gyoni, jövedelmi és kere-eti viszonyainak, munka- és keresőképességének, valamint összes életkörülményeinek mérlegelése után dönti el ezt a kérldést. Lá'haitja tehát ia t. Országgyűlés, hogy élő fog fordulni, hogy olyan emberek, akik nem szorulnak rá, semaniféle kártalanítást nem fog" nak kapni ingatlanuknak erre a hazafias! célra való átengedéséért. Kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot egész terjedelmében fogadja, el a t. Országgyűlés. (Taps a kormány párt okon.) ELNÖK: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, ia. vitát bezáróan és a 'ttanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők ^ céljára szolgáló ingiatla 5 3 oknak községi (városi) tulaj donbiavéte­léről szóló törvényjavaslatot áltailíánosiságban, a részletes tárgyalás a 1 apjául elf ogadja-e? (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom