Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

105 Az országgyűlés 92. ülése 1948. évi december hó 15-én, szerdán. 106 megállapítása, ugyanúgy, ez a szerencsésen kigondolt kataszter is egyszersmindenkorra rneg fogja szüntetni azt a tortúrát, amelyen mindannyian kellett, hogy kereszitülmenjünk akkor» ha legelemibb jogunkhoz akartunk jutni- hogy tudniillik igazolni tudjuk az állami kötelékbe, >az állatni polgárai közé való tarto­zásunkat. Én a javaslatban hibát nem találok. Ala­posan megfontoltarm azokat az ellenvetéseket, amelyek a 17. §-nak az előttem szólott képvi­selőtársam alttal is kifogásolt «rendelkezését érintik. Semmi köze ehhez a női egyenjogú­ságnak. Ott kezdjük a női egyenjogúsítást, hogy az állaimpolgársági törvényből kitöröl­jük esetleg azt a paragrafust, amely szerint házasság útján megszerzi ia nő férje magyar állampolgárságát, azon a címen, hogy ia, nők egyenjogúak? (Zaj és mozgás az ellenzéken.) Bocsánatot kérek, ez külön matéria- Itt a csa­lád egysége koinstruáltatik az állampolgárság szempontjából Már abból ,i,s nyilvánvaló, hogy nem reakciós rendelkezés ez. hogy a mii állampolgársági jogunk a leszármazás jogán alapul lényegében véve, (Zaj.) máson nem is alapulhat, mindenütt a leszármazás jogán alapul. (KELETI Péter István (dn) : közbeszól) A leszárnnazás pedig* a család fogalmától el nem választható. Ne akarjuk túllicitálni ön­magunkat akkor, amikor azt állítjuk, hogy a nőn^ esik, itt sérelem, hogy nem állítjuk egyen­jogúnak. A családot nem lehet megbontani. Avagy kövessük talán a japán példát, ahol a japáin nő, ha idegen férfi veszi őt feleségül, át­adja, közli a maga állampolgárságát ezzel az idegen férfivel? Pillangókisasszony Pinkeíton hadnagya, ha elvette volna ama "derék gésát, japánná vált volna. Ne menjünk lehetetlensé­gekbe, maradjunk meg annál hogy az állam­polgárság a vérségi leszármazás alapján csa­ládi körhöz fűződő valami és ilyenképpen a nőt sem attól meg nem foszthatjuk, hogy férje jogán állampolgárságot nyerjen. (VESZ Y Má­tyás (pk) közbeszól.) sem pedig nem zárhat­juk el az illetékes hatóságot attól a megfejelő mé riegele s tői, hogy mely esetben kell férjével együtt az asszonynak is elveszítenie állam­polgárságát. Én az állampolgárságot nem ju­talomnak tekinteim, és így annak elvesztését büntetésnek sem látom- Ez a mindenkori élet­viszonyok által megadott körülmények helyes mérlegeléséből kialakult megoldások kérdése kell, hogy legyen mindenkor. Ha azonban már éppen a női kérdésnél tar­tunk, legyen szabad megemlítenem, hogy aimint mindenütt megérzik ezen a törvényen a szere­tet és jóakarat simogató keze, ahogy minden igazi komoly bajion segíteni akar ez, a törvény, úgy megemlékezik például arról a nőről is, aki nem külföldi nőként megy feleségül miagyar állampolgárhoz, és ennek is magyar állampol­gárságoít ad. Finom árnyalat ez, ide jelentőssé válik, ha meggondoljuk, hogy minden árnyalat sorsokat érint, tragédiákat teneinithet. Különö­sen jelentőssé válik, ha meggondoljuk, hogy az «ddigi jogi rendezés szerint csak a külföldi nő nyert magyar állampolgárságot, ha magyar állampolgár vette őt feleségül, de nem a honta­lan nő, és nem a kétes honosságú nő. A javaslaitot^mint igazán kiváló jogi, kodi­fikátorf és szociális alkotást a radikális demo krata pártszövetség, pártom és a magam nevé­ben elfogadom. Ugyanakkor röviden szólok hozzá a kap­csoltam tárgyalt második javaslathoE, aanikor idézem költségvetési beszédemnek egy fél mon­datát (olvassa): »Hasonlóit mondhatnék az ille­tőségi bizonyítvány megszerzésével járó kálvá­riáról is. Legyen szabad itt azt ,a megjegyzést is tennem, hogy nézeteim szerint asz illetőségi bizonyítvány eredeti céljait tekintve már meg" haladta idejét, ma már nem tekinthető komoly kívánalomnak és a legokosabb vo'lna, ha egy­szerűen eltörölnék.« Ez az eltörlés most megtörténik és eiziért az erre irányuló javaslatot mind a radikális de­mokrata pártszöveség, mind pártom éis a ma­gam nevében szintén elfogadóim. (Taps.) ELNÖK: Kíván még valaki a törvény­jav aslath oz ált alános ságb an hozz á szólni ? (Nem!) Ha szólni senkii nem kíván, a vitát be­zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e a magyar; állam­polgárságról szóló törvény javaslatot a bizott­ság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az ország­gyűlés a törvény ja vasa tot a bizottság szövege­zésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvény ja vais­latot e>rec T ieti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az ország­gyűlés a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás eiapjául elfogadta. Következik a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat réstelétes tárgyalása. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavas­lat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a tör. vénvjavaslat 1—3. §-ait. ^melyeket az orszá,g­ayűUs hozzászólás netkül elfoaad. Felolvassak a 4. §.t). ELNÖK: Nines senki feliratkozva, a vi­tát bezárom. Az előadó úr feíván szólni. KÖBÖL JÓZSEF (d) előadó: T. Ország­gyűlés! Kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát eredetű fogalmazásban szíveskedjék elfogadni. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a 4. §-t a bizoitltiság szö­vegezésében elfogadia-e, szemben Alvimozy Imre 'képviselő módosításával? (Igen.) Ki­mondom a határozatot, hogv az országgyűlés a 4. §-t a bizottság szövegezésében fogad'a el. Következik az 5. ^. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. CZETT JÓZSEF ieayző (felolvassa a* 5­§-t. amelyei az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 6- §"t. ELNÖK: Nincs' senki feliratkozva, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. KÖBÖL JÓZSEF (d) előadó: T, Ország­gyűlés! Alvinczy képviselőtársam javaslatot terjesztett be, hogy a »nyomatékos« szót a tör­vényjavaslat 6. §-ából töröljük. Azzal támasz­totta alá javaslatát hogyha egyszerűen «azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom