Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1087 Àz országgyűlés 112. ülése 1949. te. ia. sajtóügyek elbírálása tekintetében, majd az 18R0:XXX1V. te. más bűncselekmények tekintetében ig életbeléptet. Az 1914—18. évi világháború idején az 1912:LXVIII. te. alapján, kiadott rendeleteik felfüggesztik az esküdtszék működését ég; a 81/1945. M. E. száanú rendelet utal újra arra, amikor bevezető szövegében kimondja, bogy a népbíráskodáist az esküdtszék visszaállításáig lépteti életbe. Ma már tudjuk, hogy* nincs szükségúniK esküdtszékre, de a 81-es rendelet létesítésékor még nem voltak toi alakul va. azok a politikai. igazságügyi és egyéb szempontok, amelyeik ennék az intézménynek esetleg átalakított for" mában való alkalmiaaását indokolttá vagy indokolatlanná tették. |A napokban ünnepeltük! a Tanácsköztársaság 30. évfordulóját. Nem niejh.etünik tovább anélkül, hogy legalább is meg ne emlékezzünk a,z 1919"es forradalmi időik bírói szervezetéről, amely a francia polgári és' a nagy orosz népi forradalom után Európában elsőíziben léptetett életbe forradalmi jellegű népi bíráskodást. A Budapesti Közlöny 1919. évi március 24ji számában megjelent I. számú rendelet felállította a forradalmi törvényszéket. 127 helyen alakult ilyen forradalmi törvényszék- amely elnökiből és két tagból állott. Megbízatásuk nem volt képesítéshez kötve. Bíró lehetett minden nagykorú, 18. életévét betöltött munkás. A büntetést az eset körülményeihez képest^ a bíróság saját maga szabíhatta ki. Halálbüntetést azonban csakis az elnök és iá tagok egyhaingú határ ozatáva

1 hozhatott. Megemlítendőlk itt még az 1919beai a 27-es számú rendeletté»] létesített munkaügyi bíróságok, amelyek két munkavállaló ülnök közreműködésével működtek. A második világháború befej e>zé se után a laikus, illetve a népbíráskoc'ás a 81-es rendelettel szervezett népbíróságoikban éledt líjjá. Meg kell .azonban emlékezni arról, hogy ,a polgári ós büntető bíráskodás egyéb vonalán is találkozunk laikus jellegű bíróságokkal, ahol a tagok vagy teljesein laikusak, vagy bizonyos nam jogászi, de más szakvonalon működnek. így például laikus bíróság a községi bíróság, a munkaügyi bíróságok, a megszünteteit árués értéktőasde választott bírósága, a társadalombiztosítási bíróságok, a megszüntetett szabadalmi bíróság, továbbá a jelen törvényjavaslattá] meg szűnt el tett uzsorabíróságok és az 1947:XXIII. te. által létesített uzsorabíró" sági külön tanács is. Általánosságban tehát amikor bírósági szervezetünk változásáról van szó, a történeti előzmények é& a külföldi példák ismeretében lkét kérdést kell eldöntenünk. Miérlt van szükség laikus bíróságokra és ha szükség van, miért választottuk azt a formát, amelyet a népbíróságoknál, a munkásbíróságoknál é

s a jelen törvényjavaslatban is látunk

1

. Talán indoknak elegendő lenne az első kérdésre azt válaszolnunk, amit a 81"es rendelet kapcsán mondottam, hogy a forradalmi változás ezt önmagában diktálja, de válaszolhatunk azzal is, hogy következik magánafe a bűncselekmény struktúrájának megváltozása?oí, a jogvédett érdek és a bűncselekmény Dogi tárgyának lényeges megváltozásából is. Ma, amikor az individualista felfogást feltüntető régi Jogszabályainkkal szembe

n már első* évi március hó 24-én, csütörtökön. 1088 sorban a közösség érdekeit védő büntető szí" bályok kerülnek előtérbe, amelyek nem any" nyira az egyént, hanem inkább az emberek bíráskodásba a nép legszóilesett» rétegeit be egész népet és az egyént csak mint ezen közösségnek a tagját védik, nem is leheti és nem is kell más álláspontra helyezkedni, mint hogy a bíráskodásba a nép legszélesebb rétegeit be kell vonni. (VÉSZY Mátyás (pk) : Ez vo.i az alapja a bíráskodásnak!) Az elkövetett bűncselekmények tehát elsősorban a magyar nép egésze, a társadalom egyetemié ellen köypttettek el, erre jegyezte meg éppen az előadó állam" titkár úr a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága előtt a napokban tartott beszédében, de mostani előadmányában is rámutatoitt erre, hogy a bűnös felett azon közönség tagjainak kell ítéletet mondaniok, amely közösség ellen vétett, mert hiszen ezen közösség tagjai érez* ték legjobban azt a sérelmet, amelyet a tettes magatartása okozott és ők tudják leghelyeseô" ben felmérni azt a büntetést, azt a joghátrányt, amely az illetőnek további bűncselekménytől való elriasztásaihoz és a közösség további önvédelméhez szükséges. Itt kell rátérnem arra is, — ez egyébként köztudomású — hogy a fasizmus mételye által érintett tömegek egyik jelentő© csoportját képezi a jogi műveltséggel bíró» jogászi képzettséggel rendelkező jogászi kar. (VÉSZY Mátyás (pk) No!) Vonatkozik ez m igazság" ügyi vonalon működő volt köztisztviselőkre is, akiknek működése elsorban .a mindenkori kormányhatalomtól függött, alkiknek a fasiszta rendszerben kiadott rendelkezéseit, kisebb és nagyobb buzgalommal, esetleg reservatio nientalisszal ugyan, de végrehajtották. Vonat" kőzik ez a szabadpályán működő jogászok nagy részére is. Gondoljunk osafc például a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületére. Természetes is ez, mert a jogász képzettségénél fogva is arra volt nevelve, hogy a jog: szent és sérthetetlen ; hogy a jog: örökérvényű dogmák összessége. Talán ez az oka annak, hogy a jogászság — talán legjobb akarata és szándóka ellenére is — egyike volt azoknak a rétegeknek, a kivételektől természetesen eltér kintve, amelyek aránylag legkésőbb ismerték fel, de talán mégis a kellő időben, hogy a jog nem Isten kegyelméből földreszállt abszolút és örökérvényű igazságok összessége, hanem a társadalmi fejlődés törvényszerű terméke, a gazdasági bázis felépítménye, amelynek az életviszonyok változásával teljes egészében változnia kell. Nehezen ugyan, de mégis csak felismerték, hogy a jogtudomány a társadalomtudományok függvénye, amely mindig a meglévő társadalmi rend, az uralkodó osztályok érdekeit Szolgálja, uralmát védi, A népi demokrácia eddig még nem tudta a politikai és gazdasági változásokat a jogi élet minden térén érvényesíteni. Amíg tehát: új jogszabályokat alkotunk, a jogalkalmazó bíróság feladata ezeket a hiányoka.t pótolni azzal, hogy az életviszonyok változásainak meg neja felelő régi jogszabályt a népi demokráeía^ é

s a dolgozó nép érdekeinek megfelelő szociális szellemiben alkalmazza. Ezért tehát a népi ^elemnek az igazságügyi szervezetbe való beépítésével kell demokratikus vérkeringési hozni a meglazult igazságszolgátatásí ^zervezetbe. De társadalmi berendezkedésünk, kor-. mányzatunk-egész szerkezete is diktálja a lad-