Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1085 Az országgyűlés 112. -niese 19S). csak népbíróságok előtt történt. Romániáiban az ítélőtáblák területén kellett volna népbíróságokat felállítani. gyalkorLatilag azonban csak Bukarestben és Kolozsvárott történt meg", de ezek a bíróságok is a hivatásos bíró-elnökön kívül a bat párt és a szakszervezeti tanáé? által kiküldött népbírákhó: álltak. A második világháború befejezése után Belgiumban a politikai bűnösökkel széniben ugyancsak hadbírósági eljárást- léptettek életbe, amely azonban szintén népbíró?ági jellegű volt, mert Belgiumban ezeknek a badlb írós ág oknak működése alatt minden 45 éven aluli férfi katonai Szolgálatot teljesített, és így az öttagú haöbíróságnak a hadbíró-elnökén kívül működő .másik négy tagja laikus elem volt. Franciaországban az 1944 november 281 tör" vény minden táblai székhelyen úgynevezett oour de jusfioe-t állított, fel, amely az, 1940 június 16-a és a_ felszabadulás között eltelt időben elkövetett politikai cselekményeiket torolta meg. Eaefcnek a népbíróságoknak elnöke egy "egy hivatásos bíró, tagjaá pedig olyan francia állampolgárok, akik nemzeti érzelmükről bizonyságot tettek, tehát a nemzeti ellenállásban résztvettek. Ezenkívül minden cour die justice mellett szervezve'voltak úgynevezett chambres civiques, néptanácsok, amelyek ugyancsak öt tagból állottak, egy elnökből és négy esküdtből. Ez a bíróság sajátságos büntetést szabhatott ki főbüntetésként, az úgynevvizett dégradatiom nationale^, a nemzetből " való kiközösítést. Népbírósági jellegű szervezet keletkezett Holláúdiiában is, ez az úgynevezett különleges bíróság. Végül a laikus elemek mint nem hivatásos katonák vettek részt a kengyel hadbíróságok ítélkezésében is. Nem lenne tekjes a képünk, ha nem emlékeznénk mftg , a világ leghaladóbb szellemű államának, a Szovjetuniónak népbíró,ságairó 1 , és általában bírói szervezetéről, amely tulajdonkeppen minden vooalon népbíróság." (A Szovjetunió bírósági szervezete magának az alkotmánynak szerves része. Az alkotmány 102—112 cikkelyei rendelkeznek róla. r A szovjet bárói szervezet leglényegesebb reszelés minden állam igazságszolgáltatása szamara követendő alapelve az, hogy a bírókat a nep az altalános, (közvetlen és egyenlő választójog a, apján titkos szavazással választja. A íbirak függetlenek és csakis a törvénynek vannak alávetve, de a választók által, akik bekuldto'ttek őket, vissza is hívhatók és a szovjet köztársaság legfelsőbb tanácsának engedélyével meg is büntethetők. E z , a va ásatás nemcsak a hivatásos bírákra, hanem az ülnökökre is vonatkozik. Oroszországbain 1864-ben az esküdtszék intézménye lépett életbe, amely egészen az első világháború befejezéséig érvényben volt és megtestesítette magában .azokat a hibákat, amelyeket világszerte láttunk éjg amelyek az esküdtszék további alkalmazását leihetetlenné tettéK. Az orosz népi bíráskodás történetében gyökeres változási idéz elő az októberi forradalom, amelynek következménye:, hogy 1917 november 24-én az egész addigi bírósági szervezetet megsízünteti. Az Szovjetunióban megku önbözteitfünk rendes bíróságokat, külön bíróságokat, nyilvános öntevékenységű bíróságokat ós állami arbitrázszerveket, amelyeik mindegyikének közös sajátossága az, hogy ezek a bíróságok népbíróságok. ELsőfoíkon egy bíróból és két népi évi március hó 24-én, csütörtökön. 1086 ülnökből, másodfokon pedig három bíróból álnak. Jellemzője még a szovjetbíráskodásnak az is, hogy a népi ülnökök teljesen ugyanazokat a jogokat gyakorolják, mint a hivatásos bírák és amennyiben valamelyik hivatásos bíró idő legesen akadályozva van, saját funkcióinak elvégzését bármelyik beküldött népi ülnökre bízhatja. Bírói kinevezéseknél nem szükséges jogi képesítés, elegendő bizonyos gyakorlati tevékenység igazolása. Magyar vonatkozásban a népbíráskodás fejlődésének történeti kimutatása nehéz probléma. A rendi alkotmányon nyugvó Magyarországon demokratikus színezetű népbíráskodás jelenlétét kimutatni lehetetlen. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a több mint ezeréves múlttal rendelkező magyar álam polgárai közül az ország lakosságának túlnyomó részét kitevő jobbágyok a közjogok legnagyobb re széből ki voltak rekesztve és a rendi alkotmányon nyugvó Magyarországon az egyes ^ állampolgárok jogai rendi állásuknak megfelelően voltak szabályozva és így a laikus bíráskodás is e,nnek megfelelően a rendi állás függvényeként a háta.' mon levő kisebbség majdnem kizárólagos részvételével történt. Az őskori emlékek itt is arra mutatnak, hogy az igazságszolgáltatás kezdetben magának a népnek a kezében volt. A királyi hatalom kialakulásával ment át fokozatosan először a király, majd később a királyi főtisztekkésőbb padig a király által kinevezett hivatásos bírák kezébe- A laikus bíráskodásnak bizonyos halvány demokratikus szinezetéve,! találkozunk azokon a helyeken vagy azon népcsoportoknál, amelyek személyi vagy területi (kiváltságokkal rendelkeztek, vagy éppQn más okból magától az államhatalomtól elkülönültek, így különösen a jászok, kunok, besenyők és székelyek bíráskodásában, továbbá a kiváltságolt városi polgárság bíráskodásában. Termeszetes azonban, hogy^ a középkori bíráskodás is voltaképpen szintén osztálybíráskodás volt, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy ezeknek a bíróságoknak a, tagjai kizárólag az uraimon levő osztály tagjaiból kerültek ki, hanfim maga a bíráskodás is egyik formába és eszköze volt az elnyomásaiak és kizsákmányolásnak. Ki kell emelnünk a török hódoltság idejében keletkezett úgynevezeitt fogott bírák intézményét, Kecskemét, Cegléd és Nagykőrös városok környékén, ame 1 ynek már valamivel több köze volt a mai formájú népbíráskodáshoz. A francia forradalom, mint az egyéni jo gokat védő alkotmány garanciáját ültette ét a kontinensre az esküdt bíráskodásnak azt a formáját, amely a frank inkvizicionalis eljárásból a normann Rügen keresztül létrehozta Angliában a laikus b íráslkod ásnak ezt a gyakorlási módját. Magyarország hosszú időn f keresztül a vallásszabadság elleni küzdelem és a politikai üldözések szintere vöt. Törvényhozási működése Bécstől függvén, gondolni sem lehetett oly intézmény behozatalára, mint az esküdtszékmert hiszen az emberi szabadságjogok melletti legegyszerűbb megnyilatkozás is az osztrák bürokrácia hütlenségi vádját vonta maga után. Amikor azonban a nemzet és az osztrák á'lanr bölcsek gyámkodása közötti saálak lazulni kezd" t&k, — Magyarországon is napirendre került az esküdtszék kérdése, aimielyet ez 1848: XVIII.
