Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1077 Az országgyűlés 112. ülése 1949. .vezetőit kellett Törekynek és bírótársainak ^tisztáira mosni és bizony, Töreky és Sztraehe nem mentek a 'Szomszédba egy kis jogtiprásért és jogbitorlásért. (12.00.) Azt sem kell különösen hangsúlyozni, hogy Törekyék nem voltak ilyen lojálisak és megértők a kommunistákkal szemben. Töreky tudott kemény m lenni és tudta a törvény tel* jes szigorát is alkalmíazni, ha kommunista perekről volt szó. Ilyen esetekben a bíróság nem volt olyan nagylelkű és megértő, mint a frankper vádlottjaival szemben. Ilyen esetekben Törekyék nem ismerték el azokat a nagy és nemes érzelmű indítékokat, amelyek a kommunista elvtársakat vezették, amikor harobaszálltak Horthyék népelnyomó gyilkos fasizmusa ellen és amikor célul tűzték ki maguknak a magyar dolgozó nép, a munkásosztály és az egész magyar nemzet felszabadítását. A negyedszázados ellenforradalmi uralom alatt a magyar bíróságok, a sokak áltial oly nagy előszeretettel emlegetett független magyar bíróságok nemcsak olyan pereket tár" gyíaltak» • amelykben tisztára kellett mosniok a bíróságoknak a fehérterroristák és az ellenforradalmi hóhérok becstelenségeit és amelyekben fenevadakból szelíd báránykákat kellett elővarázsolniok, hanem tömegével voltak ezialatt a 25 esztenáő alatt olyan perek, amelyekben a magyar munkásosztály és a magyar nép felszabadításáért küzdő és harcoló kommunisták kerültek a magyar bíróságok eléEzeknek a pereknek tárgyalása folyamán; az ítéletekben és az ítéletek indokolásában félreérthetetlenül a maga rideg valóságában mutatkozott meg a magyar bíróság osztály" jellege és mutatkoztak meg osztály szempont jaa. A magyar kommunisták allen lefolytatott perek közül magasan kiemelkedik két per: Ráikosi Mátyás elvtárs és Sallai és Fürst elvtársak perének bírósági tárgyalása. Mindkét per tárgyalásán ridegen érvényesültek r az osztályszempontok, az oeztálygyűlöiet, az ítéletek kíméletlensége és kegyetlensége, ami ezekből az osztályszempontokból fakadt. A bírákat és ügyészeket nemcsak az osztályelfogultság vezette» ezeknek a pereknek a tárgyalása alkalmával ezek a bírák a saját törvényeiket is felrúgták és a saját törvényeikkel szemben követtek el jogtiprást, mert az uralkodó osztály érdeke ezt kívánta. 1935-ben zajlott le a Rákosi-per tárgyalása, amelynek legdöntőbb és legnagyobb jelentőségű mozzanata Rákosi elvtárs beszéde volt. Rákosi elvtárs ebben a beszédében leleplezte az 1919. évi forradalomról elburjánzott, szél" tében-hosszában hirdetett rágalmakat. Leleplezte a rágalmazókat is, de leleplezte azt a , feudális reakciós uralkodó osztályt is, amely az imperializmus szolgálatában állt és belesodorta az országot az imperialisták esztelen háborújába. Rákosi elvtárs ebben a beszédében leleplezte a szociáldemokrata párt tehetetlenségét és a jobboldali szociáldemokratáknak az 1919- évi forradalomban elkövetett' árulásaitKíméletlenül leleplezte a Horthyellenforradalom kegyetlenkedéseit és azokat a szándékokat, amelyek ezeket a kegyetlenségeket el akarták fedni és tussolni. Rákosi elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta (olvassa): »Minden néven nevezendő tettemért, melyet a proletárdiktatúra alatt elkövettem, nyugodt lélekkel évi március hó 24-én, csütörtökön. 1078. vállalom a felelősséget és eszemágában sincs a magam szerepét báirmilyen irányban kicsinyelni. Amit én tettem, kizárólag meggyőződésből tettem. Nem is kívánok ezért semmiféle védekezést előhozni, esak azt mondom, hogy az akkori véleményemet mind a mai napig J megtartottam és semmi okom sincs azt megbánni annak dacára, hogy 12 évet börtönben töltöttem.« Majd így folytatja Rákosi elvtárs (olvassa): »Én is azzal fejezem be, .amivel az ügyész úr fejezte be vádbeszédét, azzal tudniillik, hogy ez a per túlnőtt a vádi keretein, az egész országot érdekli, sőt mint az ügyész úr is rámutatott, nagy nemzetközi visszhangja van- Ennek oka nemcsak az, hogy ez a küzde" lem, amelynek én katonája vagyok, az egész világra kiterjed, hanem a,z is» hogy a. kommün maga egy óriási politikai esemény volt, amely közvetlenül érintette öi régi monarchia körülbelül ötven milliónyi lakosságát és azonfelül az egész világ érdeklődésének középpontjában állt. Ezt az érdeklődést még fokozta az a körülmény, hogy a magyar burzsoázia r majdnem tíz évia: habozott azon, hogy ezt a kérdést egy népbiztosi per keretében elővegye és ez a. habozás barátban és ellenségben azt a benyomást keltette, hogy maga a magyar burzsoázia sem helyesli» hogy egy ilyen kérdést egy törvényszéki tárgyalás keretébe beszorítsanak. Ezzel a habozássá] szemben én nyugodtan és szilár: dan kitartottam a magiam kommunista meggyőződése mellett és csak ismétlem, hogy bármi legyen az én egyéni sorsom, 1 , az ügy, amelyért én harcoltam, győzni fog.« (Élénk éljenzés és tavs a Ház minden oldalán.) Rákosi elvtársat ezekért a szavaiért a bíróság elnöke nemcsak hogy azonnal rendreutasította, hanem azt is mondotta: »Egynapi sötét zárkára büntetem» mert nyíltam izgat.« Hogy mit jelentett Rákosi elvtárs személye, politikai magatartása, helytállása és harca az ellenforradalmi reakció számára és ezt hogyan értékelte ki a Rákosi-per bírósága, arra elég, ha vitéz dr. Tamálssy László ügyész vádbeszédének befejező részéből idézek és ezzel is megmutatom, hogy mennyire nem volt független és osztály szempontoktól mentes a magyar bíróság. Dr. Tamássy László ügyész vádbeszédében a legsúlyosabb ferdítésekhez, hazugságokhoz és történelemhamisításokhoz; folyamodott és teljesen ferde képet adott a 19"es forradalomról és annak eseményeiről- Vádibeszéde befejező részében egészen nyíltan bevallja, hogy nem pártatlan és nem független a magatartása ebben ja perben. Ezeket mondja (ohassa): »Itt áll az ellenség és nyíltan vallja: ami nektek szent, ami előttetek érték, ami a ti életetek értelme és tartalma» az nekem gyűlöletes és. megvetendő. Itt áll az ellenség és nyíltan vallja: nekem minden eszköz és mód jó,arra, hogy ezt a ti világotokat elpusztítsam. Ebben a harcban nincs kompromisszum« — mondotta az ügyész — »s ha a mi hitünk szerint a mi értékeink ytaiódi értékek, az emberiség örök értékei, akkor meg- is kell lennie bennünk az erőnek és elszántságnak arra, hogy ezeket az értékeket ezzel a támadással szemben megvédelmezzük. Es ezért» amit én a bíróság ítéletétől kérek«, — mondja az ügyész — »az mindössze annyi: jusson kifejezésre abban ez a hit és jusson kifejezésre ez az erő.« Nos, t. Országggyűlés, azt hiszem, hogy amint a csongrádi bűnperből' a frankhamisítási bűnügyből és az ellenforradalmat kom68*
