Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1077 Az országgyűlés 112. ülése 1949. .vezetőit kellett Törekynek és bírótársainak ^tisztáira mosni és bizony, Töreky és Sztraehe nem mentek a 'Szomszédba egy kis jogtiprásért és jogbitorlásért. (12.00.) Azt sem kell különösen hangsúlyozni, hogy Törekyék nem voltak ilyen lojálisak és megértők a kommunistákkal szemben. Töreky tudott kemény m lenni és tudta a törvény tel* jes szigorát is alkalmíazni, ha kommunista perekről volt szó. Ilyen esetekben a bíróság nem volt olyan nagylelkű és megértő, mint a frankper vádlottjaival szemben. Ilyen esetek­ben Törekyék nem ismerték el azokat a nagy és nemes érzelmű indítékokat, amelyek a kommunista elvtársakat vezették, amikor harobaszálltak Horthyék népelnyomó gyilkos fasizmusa ellen és amikor célul tűzték ki ma­guknak a magyar dolgozó nép, a munkás­osztály és az egész magyar nemzet felszabadí­tását. A negyedszázados ellenforradalmi uralom alatt a magyar bíróságok, a sokak áltial oly nagy előszeretettel emlegetett független ma­gyar bíróságok nemcsak olyan pereket tár" gyíaltak» • amelykben tisztára kellett mosniok a bíróságoknak a fehérterroristák és az ellen­forradalmi hóhérok becstelenségeit és ame­lyekben fenevadakból szelíd báránykákat kel­lett elővarázsolniok, hanem tömegével voltak ezialatt a 25 esztenáő alatt olyan perek, ame­lyekben a magyar munkásosztály és a magyar nép felszabadításáért küzdő és harcoló kom­munisták kerültek a magyar bíróságok elé­Ezeknek a pereknek tárgyalása folyamán; az ítéletekben és az ítéletek indokolásában félreérthetetlenül a maga rideg valóságában mutatkozott meg a magyar bíróság osztály" jellege és mutatkoztak meg osztály szempont jaa. A magyar kommunisták allen lefolytatott perek közül magasan kiemelkedik két per: Ráikosi Mátyás elvtárs és Sallai és Fürst elv­társak perének bírósági tárgyalása. Mindkét per tárgyalásán ridegen érvényesültek r az osztályszempontok, az oeztálygyűlöiet, az íté­letek kíméletlensége és kegyetlensége, ami ezekből az osztályszempontokból fakadt. A bírákat és ügyészeket nemcsak az osztály­elfogultság vezette» ezeknek a pereknek a tár­gyalása alkalmával ezek a bírák a saját tör­vényeiket is felrúgták és a saját törvényeik­kel szemben követtek el jogtiprást, mert az uralkodó osztály érdeke ezt kívánta. 1935-ben zajlott le a Rákosi-per tárgyalása, amelynek legdöntőbb és legnagyobb jelentő­ségű mozzanata Rákosi elvtárs beszéde volt. Rákosi elvtárs ebben a beszédében leleplezte az 1919. évi forradalomról elburjánzott, szél" tében-hosszában hirdetett rágalmakat. Lelep­lezte a rágalmazókat is, de leleplezte azt a , feudális reakciós uralkodó osztályt is, amely az imperializmus szolgálatában állt és bele­sodorta az országot az imperialisták esztelen háborújába. Rákosi elvtárs ebben a beszédében leleplezte a szociáldemokrata párt tehetetlen­ségét és a jobboldali szociáldemokratáknak az 1919- évi forradalomban elkövetett' árulásait­Kíméletlenül leleplezte a Horthyellenforrada­lom kegyetlenkedéseit és azokat a szándéko­kat, amelyek ezeket a kegyetlenségeket el akarták fedni és tussolni. Rákosi elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta (olvassa): »Minden néven nevezendő tettemért, melyet a proletár­diktatúra alatt elkövettem, nyugodt lélekkel évi március hó 24-én, csütörtökön. 1078. vállalom a felelősséget és eszemágában sincs a magam szerepét báirmilyen irányban kicsi­nyelni. Amit én tettem, kizárólag meggyőző­désből tettem. Nem is kívánok ezért semmiféle védekezést előhozni, esak azt mondom, hogy az akkori véleményemet mind a mai napig J megtartottam és semmi okom sincs azt meg­bánni annak dacára, hogy 12 évet börtönben töltöttem.« Majd így folytatja Rákosi elvtárs (olvassa): »Én is azzal fejezem be, .amivel az ügyész úr fejezte be vádbeszédét, azzal tudni­illik, hogy ez a per túlnőtt a vádi keretein, az egész országot érdekli, sőt mint az ügyész úr is rámutatott, nagy nemzetközi visszhangja van- Ennek oka nemcsak az, hogy ez a küzde" lem, amelynek én katonája vagyok, az egész világra kiterjed, hanem a,z is» hogy a. kommün maga egy óriási politikai esemény volt, amely közvetlenül érintette öi régi monarchia körül­belül ötven milliónyi lakosságát és azonfelül az egész világ érdeklődésének középpontjában állt. Ezt az érdeklődést még fokozta az a kö­rülmény, hogy a magyar burzsoázia r majdnem tíz évia: habozott azon, hogy ezt a kérdést egy népbiztosi per keretében elővegye és ez a. ha­bozás barátban és ellenségben azt a benyomást keltette, hogy maga a magyar burzsoázia sem helyesli» hogy egy ilyen kérdést egy törvény­széki tárgyalás keretébe beszorítsanak. Ezzel a habozássá] szemben én nyugodtan és szilár: dan kitartottam a magiam kommunista meg­győződése mellett és csak ismétlem, hogy bár­mi legyen az én egyéni sorsom, 1 , az ügy, amelyért én harcoltam, győzni fog.« (Élénk éljenzés és tavs a Ház minden oldalán.) Rákosi elvtársat ezekért a szavaiért a bíróság elnöke nemcsak hogy azonnal rendre­utasította, hanem azt is mondotta: »Egynapi sötét zárkára büntetem» mert nyíltam izgat.« Hogy mit jelentett Rákosi elvtárs személye, politikai magatartása, helytállása és harca az ellenforradalmi reakció számára és ezt hogyan értékelte ki a Rákosi-per bírósága, arra elég, ha vitéz dr. Tamálssy László ügyész vádbeszé­dének befejező részéből idézek és ezzel is meg­mutatom, hogy mennyire nem volt független és osztály szempontoktól mentes a magyar bíróság. Dr. Tamássy László ügyész vádbeszé­dében a legsúlyosabb ferdítésekhez, hazugsá­gokhoz és történelemhamisításokhoz; folyamo­dott és teljesen ferde képet adott a 19"es for­radalomról és annak eseményeiről- Vádibeszéde befejező részében egészen nyíltan bevallja, hogy nem pártatlan és nem független a maga­tartása ebben ja perben. Ezeket mondja (ohassa): »Itt áll az ellenség és nyíltan vallja: ami nektek szent, ami előttetek érték, ami a ti életetek értelme és tartalma» az nekem gyű­löletes és. megvetendő. Itt áll az ellenség és nyíltan vallja: nekem minden eszköz és mód jó,arra, hogy ezt a ti világotokat elpusztítsam. Ebben a harcban nincs kompromisszum« — mondotta az ügyész — »s ha a mi hitünk sze­rint a mi értékeink ytaiódi értékek, az emberi­ség örök értékei, akkor meg- is kell lennie ben­nünk az erőnek és elszántságnak arra, hogy ezeket az értékeket ezzel a támadással szemben megvédelmezzük. Es ezért» amit én a bíróság ítéletétől kérek«, — mondja az ügyész — »az mindössze annyi: jusson kifejezésre abban ez a hit és jusson kifejezésre ez az erő.« Nos, t. Országggyűlés, azt hiszem, hogy amint a csongrádi bűnperből' a frankhamisí­tási bűnügyből és az ellenforradalmat kom­68*

Next

/
Oldalképek
Tartalom