Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1079 Az országgyűlés 112, ülése 1949. évi március hó 24-én, csütörtökön. 1080 .promittáló többi bírósági eljárásból kitűnt az igazságszolgáltatás osztáflyjellege, ugyanúgy a Rákosi-per lefolytatása, anyaga, valamint az ügyészi vádbeszéd! is szintén bántó élességgel igazolja azt az állításunkat, hogy Magyarországon nem volt független magyar bíróság. Way van! Úgy vom! a Ház minden oldalán.) Mindaz, ami ezeknek a bírósági ^ tárgyalásokaiiak alapján e bíróságok működéséről kiértékelhető, nem nevezhető másnak, mint a jog megcsúfolásénak, meghamisításának. T. Országgyűlés! Mindaz, amit az osztálybíróságokról és a független magyar bírósággal kapcsolatban elmondottam, még" élesebb megviilágitásblai kerül, ha végül és befejezésképpen megemlékezeim egypár mondatban Sallai és Fürst elvtársak perének tárgyalásáról. SJallaii Imre és Fürst Sándor elvtársakat J932 július 13-án fogta el Hain Péter és detektívjei. A napilapok az ügyrlől július 22-én számoltaik be először. Tizenhat nappal az elfogatás után 'tartották meg ez ügyben a rögtönítélő bírósági tárgyalást. A nlapilapok már 23-án írtak a hatóságok által nyilván már jóval előbb elhatározott rögtömbíráskodásról, amely a lapok közlése után csak hat nap múlva, 29-én következett be. Eltekintve attól, hogy 1923 február 10-ike után a kormánynak nem volt törvényes joga rögtönbíráskiodást hirdetni, mert erre a nemzetgyűléstől felhatalmazást nem kapott^ de maga az a tény is, hogy a lapok már 23-án nyolc nap óta tartó nyomozásról írtak, holott a rögtönbíráskodási eljárás szabályzata szerint alakszerű nyomozásnak helye nincs, mindez világosan igazolta, hogy az akkori igazságsziolgálitatás részéről a legsúlyosabb törvénytiprás történt. Amikor a. tárgyaláson dr. Lengyel Zoltán védő felmutatta Sallai elvtárs véres ingét és megkérdezte a tanúként beidézett Schweinitzertől, hogyan kerültek a vér fol tok az ingre» Töreky elnök magából kikelve, vérvörös arccal Mailt a védőre: ne tessék ilyen tréfákat csinálni, itt komoly dolgok varának. semmi köziünk ahhoz, hogy a családtagok hogyan* szerezték ezeket a vérnyomokat, nem kell felelnie a tanácsos úrnak ezekre a kérdésekre — mondotta Schweinitaernek. — Ezután Lengyel Zoltán azt kérdezi SchweinitzertőL miért kellett a vádlottlakat két hétig a remdőrságen tartani. Töreky azzal, hogy ez nem tartozik ide, nem engedi erre sem válaszolni Sohweimitzert. Az ügyészség és a bíróság- a leggyalázatosabb törvénytiprás alapján törvénytelen módon végeztette ki Sallai Imre és- Fürst Sándor elvtársiakat. T. Országgyűlés! TJgy érzem, azzal a pár példával, amelyet a t. Ház előtt ismertettem, eléggé részletesen bizonyítottaim, hogy az örök igazság, a független bíróság idealisztikus elképzelésié ösák egyes, a valóság talajából kiszakadt» vágy túl rövidlátással megvert, mechanikusan paragrafust rágó jogászok agybeid ^ torzSaüHeménye, vagy pedig- a dajkamesék birodalmába tartozó frázis. Végre y egyék _ tudomásul és ne dugjájk strucc módijára fejüket a homokiba a régi csűr-csavaros .jogászi módra .gondolkozó jogi szakemberek. hogy-a társadalomban amíg az osztályokból tevodaik osszie, addig diái az osztályharc éjg az igazságszolgáltatás ugyancsak egyilk eszköze az osztailyharciiiak. Az osztály bíróságok nean tudnak kibújni a saját bőrükből' éfe peni tudjak magukat elvonatkoztatni a mindenkori osztályszempontoktól. Vannak-^ akik elismerik és tudomásul veszik, hogy ez így van és van: nafe aSkiik ezt az igazságot tagadásba veszik. Felvetheti valaki azt a kérdést, ha ez így van. mint ahogy nine® másképpen, akkor mindaz a jogalkotás és igazságszolgáltatás, amely nagy átalakításon és átszervezésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar deniojkráciábfan, szintén osztáiyszempontolkat juttat kifejezésre. Ma neon vitás senki előtt, hogy ebben az országban a 'munkásosztály lett az uralkodó osztály, nem lehet vitás sienki előtt, hogy a munkásosztály tudta, akarata és beleegyezése nélkül semmi sem történhet ebben az országban. Ma már nem vitás senki előtt, hogy ez az ország a dolgozók országa, hogy mindaz, ami ebiben az országban történik, a dolgozó osztályért történik. Ha földosztás volt ebben az országban, akkor ezt a földet a nincstelen parasztnak adták, iha új alkotmányt és titkos választójogot iktattunk törvénybe, akkor ezeket a jogokat elsősorban », magyar nép kapta. Ha államosítottuk az üzemelklet, bányákat és hianikokat akkor ez a munkásosztály érdekében történt, mert megszüntettük vele a kapitalista kizsákmányolás lehetőségeit. Ha három- és ötéves* gazdasági terveit készítünk, akkor az elsősorban a dolgozó parasztság, az ipari munkásság és a dolgozó éirtelimiség életszínvonalának emelését Szolgálja. Ha államosítottuk az iskolát és egyetemi reiforunot alkottunk, makkor ez elsősorban a dolgozó nép szellemi színvonalát emeli, tehát, amikor az igazságszolgáltatáisiba a nép fiait ültetjük ítélőbíráknak és leegyszerűsítjük a felielblbvitelt, a]kífeor,ezt elsősorban és mindenekfelett a, dolgozó nép, a munkásosztály érdekében tesszük. Ha mi, kommunisták (kidomborítjuk az osztáilyszenipontokat, akkor ezt jogosan tesszük, mert a dolgozó nép, a munkáso=ztály alkotja nagy többségéi az országnak. Ez a tény jelenti ^ számunkra (q megdönthetetlen igazságot és; ezért nagyobb igazság, erősebb igazság^ és győzelmes igazság a mi igazságunk!, mJnt a letűnt, az országban kisebbségben volt uralkodó osztály. Horthyék, Törekyék éisi társaik hamis osztályigazsága volt. Ezek azok a döntő szempontok, amelyek amellett szólnak, hogy a beterjesztett törvényjavaslat minidleniképpen helyes és nagy jelentőséggel bír a magyar dolgozó nép számára. Tudom, hogy akadnak sokan» különösen jogászok még ebiben az ülésteremben is, akik nem tudnak megbarátkozni, vagy csa)k nehezen és idegenkedve fogadják el azt, hogy az igazságszolgáltatás területén laikus bírák, a népből választott bírák hozhatnak ítéletet. Felhangtanaik újra az érvek ia szakmai tudáis, a szakképzettség mellett. Niem veszik észre ezek a paragnafusmolyok. hogy az elmúlt harminc esztendő alatt a Szovjetunióban és az elmúlt négy esztendő alatt Magyarországom is a munkásosztály fiai, maga a dolgozó munkás hogyan tanult ímes r mindent és hogyan . vált vezetővé és irányítóvá a gazdásági éltet, az iállianiélet. a közigazgatás, a tudomány és az élet minden területén. T. Ház! Es kitűnt valami, mégpedig az, hogy a munkás minden területen megállta a helvét, sőt sok esetiben jobb vezető lett, mint akik állandóan a szakképzettségről — és természetesen ezalatt mindig a polgári szakképzettségre gondólnak — nyafognak és siránkoznak. Ha elfogadnánk ennél a törvényjavaslatnál azokat az érveket, amelyekéit ellenzéki