Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-111

1055 Az országgyűlés 111. ülése 1941 A 6. cikk szerint senkit sem lehet azért ki utasítani, mert a másik szerződő ország" állampolgárává lett, A 7. cikk intézkedik az átköltözés, az ingó" vágok elszállítása, az ottinaradó ingó és ingatlan vagyon tekintetében és kimondja, hogy a másik szerződő fél állampolgárai egyenlő elbánást _ élveznek az illető ország saját állampolgáraival. A 8. cikk rendkívül fontos elv; jelentőségű. Kimondja azt az alapelveit, hogy iaí csiailádok tagjainak lehetőleg egysége», azonos állampolgársága legyen. Nem kell sokat bizonyítanom, milyen tnagy jelenít őségé van ennek akikor, amikor a háborús események sokezer családot szórtak szét és azoknak tagjai bizonytalanságban élnek. A 9. cikk a házastárs állampolgárságára nézve intézkedik. E tekintetben ugyanis a romáin és a magyar állampolgársági törvény ellentétben van egymással. A román állampolgársági törvény szerint a feleség állampolgársága független a férjétől, a magyar törvények szerint pedig a feleség férje állampolgárságát követi. Az egyezmény úgy egyezteti össze ezt a két ellentétes elvet, hogy az állampolgárság megállapítása vonatkozik az illető egyén vele együtt élő házastársára is, de a. házastársi három hónapon belül bejelentheti, hogy saját állampolgárságát kívánja fenntartaná. A 10. cikk a kettős állampolgárság eltörlése céljából kimondja, hogy a két ország egymás polgárait csak akkor honosítja, ha a másik ország az illetőt az állampolgárságból elbocsátotta. Erre azonban nincs szükség akkor, ha valaki annak .az országnak »az állampolgárságát akarja megszerezni, amelynek terül étén él. Egyébként az állampolgárságból való elbocsátásra irányuló kérelmet három hónapon belül kell az egyezmény szerint elintézni. A 11. cikk kimondja, — és ez természetes — hogy az állampolgárságtól való megfosztásra vonatkozó érvényes jogszabályokat ez az egyezmény nem ériinti. Természetes, hogy az egyezménytől függetlenül mindkét országnak jogában áll a törvényben elrendelt esetekben az állampolgárokat állampolgárságuktól megfosztani. Ebben az esetben, ha valakit érvényben levő jogszabály alapján állampolgárságától megfosztanak, az illető nom nyeri vissza korábbi állampolgárságát. A Ï2T. cikk csak .magyarázó jellegű, a 13. cikk pedig arra vonatkozük» hogy mindkét ország igyekezzék megakadályozni a másik országból jövő, de útiokmánnyal nem rendelkező személyek átutazását, vagy letelepedését. A 14. és 15. befejező cikkelyek az egyezmény ratifikálására és érvénybelépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. T. Országgyűlés! Mint égy cseppben a ten ger, úgy tükröződött — mondtam az előbb — az állampolgársági kérdés rendezetlenségében a reakciós, tőkés Magyarország és a reakciós* tőkés Románia viszonya. Mint egy cseppben a tenger, úgy tükröződik ebben a bonyolult kérdésben az igazságosság és a

z emberiesség szellemében rendező egyezményben a szocializmus felé haladó két népi demokrácia barátsága és . évi március hó 23-án, szerdán. 1056 | szövetsége. Itt meg kell említenem, hogy a j magyar kormánydelegáció kiváló munkát j végzett, amely a felmerült problémákat t!zj_ napos tárgyalás (ai'iatt oildotta meg. Ha beszámolóm elején József Attilát idéztem, hadd mondjam meg, hogy ez a törvényjavaslat meggyőződésem szerint része a nagy és történelmi válasznak Ady forradalmi kérdésére: »Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz végre egy erős akarat, hiszen magyar, román, szláv bánat mindigre egy bánat marad, hirzen gyalázatunk, keservünk ezer év óta rokon, miért nem találkozunk süvöltve az eszmebarrikádokon.« Nos, ebben a látszólag száraz és kizárólag jogi problémákat rendező egyezményben foglaltatik a válasz Ady kérdésére, az egész magyar dolgoizó nép, az egész román dolgozó nép válassza. Most találkozik a két nép és mert e találkozásnak része az általam

1 ismertetett törvényjavaslat is, kérem a t. Országgyűlést, hogy azt változtatás nélkül fogadja eb (Élénk ta<ps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezáromA tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napjain kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár' gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni' HEGYEST JÁNOS jegyző (felolvassa « törvényjavaslat címét és • 1—% §-ait, »melyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot - részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolorm., hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 24-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s napirendjére tűzzük ki: 1. a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való rész vételérő,] és a fellebbvitel egy" szerűsítéséről szóló törvén y javaslat tárgyalását és 2. a zársziáimadásvizsgáló bizottság jelentésének tárgyalását a magyar (állam 1946/47. évi zárszámadása és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek erre vonatkozó jelentése tárgyában. Elfogadja-e a t. Országgyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadjaAz ülést bezárom^ (12.56.) Hitelesítették : Bakanek János s. k., Gaál Ferenc s. h., nuplébíráló-bizottsági tagok.