Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-110

' 1041 Az országgyűlés 110. ülés. 1949. ajánlási rendis-zent, de úgy látom, igen, mert •hiszen nem törli el az 1947:XXII. te- ll.^áít Petiig jól tudjuk, hogy ez az ajánlási rendszer rossz, v*olt már az 1947:XXII. te—ben is. Azok a petíciók, amelyeket a kívülálló ember nem tudott felmérni, amelyekről legfeljebb kormány záp árti barátaitól hallhatott valamit, amellett szóltak, hogy «az. ajánlások köriil tényleg a estai ások tömege történt- En nem tartanék fenm egy új törvényben olyan rendelkezést, amely a múltban csak csalásokra vezethetett. A töryényhíoizásmtak ugyanié nem az a célja, hogy a múltban rosszaknak bizonyult rendelkezéseket egy alapvető törvényben a jövendő számára- m fenntartsunk. Ez a harmadik kérdés, amelynek megoldását hibásnak tartom. A negyedik kérdés az indulás kérdése. Itt is ott van az az alapvető hiba, hogy ugyanaz a Népfront, amely egészen bizonyosan döntő faktora lesz a választásnak, fogja elbírálni azt, hogy melyik párt indulhat a választási küzdelemben. Azt hiszem, kifogásaimra a túloldal, ha nem volna olyan türelmes, legalább Is magáham azt mond ihatna: »Milyemi felesleges szalmacséplés ez! Hiszen úgy sem fog elindulni más pálrt, mint a Népfront! Mi értelme van hát erről ilyen sokat beszélni?« De ez. nem bizonyos

1- Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor a törvényjavaslat megadja a módját és lehetőségét annak, hogy más párt is elindulhasson, eat nem azért teszi, mert kirakatjátékot akar csinálni, hanem teszi belső meggyőződésből. Ez az oka viszont annak, hogy akár indul, akár nem Indul más párt, a törvényjavaslatot nekünk igenis azzal a gondossággal kell megalkotnunk, amely jogossá teszi az elindulás lehetőségéit. Már most az, hogy a Népfront, amely elindul a választáson, amely a választáson a néP bizalmát akarja megkapni, döntsön afelett a kérdés felett, hogy egy másik, ugyanezért a célért haladó párt demokratikus-e és megérdemli-e azt, hogy elindulhasson, sajnos, ismét olyan rendezés, amelyet a törvényjavaslat ebben a formájában nem jól old mesr. Én arra gondoltam, hogy ha a miniszter úr. az előadó rí IN a törvényhoizás már nem tud eltérni ettől a rendszertől, amelyet a törvényjavaslat megvalósított és amely mellett _— tudom — sokkal mélyebb és másirányú indokok szóiihatnak, legalább módot kellene adni a törvényhozás számára, hogy maga állapíthassa meg-, melyek azok az esetek, amikor a. Népfront Országos Bizottsága nem utasíthat vissza valamely pártotAz 1947:XXII. le. ezt azzal biztosította hogy rendelkezései szerint azok a pártok, amelyek résztvettek az 1945-ös választáson, indulhattak az 1947-es választáson is. Ez ma megint játék vdna a szavakkal és inkább a jóindulat, a jószándék ég az őszinteségre való törekvés megnyilvánulásának látom, hogy a törvényjavaslat ezt így nem mondja ki, mert hiszen jól tudjuk, hogy azok a pártok, amelyek az 1945-ös választáson indultak, ma már nem nah gyón szerepelnek mint pártok, úgy tudom, már alig van a parlamentben ezekből a pártokból, a többi pedig a Népfrontban van. Éppen ezért, ahogyan az 1947 XXII. te. megoldotta ezt a kérdést, ugyanúgy ennek a törvényjavaslatnak is biztosítania kellene bizonyos esetekben a pártok indulásának lehetőségét. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ V. évi március hó 22-én, kedden 1042 •Hogy esak felvessek egy gondolatot; például a

z országgyűlés tíz tagjának ajánlására indulni akaró pártot nem lehetne elütni attól, hogy elindulhasson, hiszen tíz képviselő 140-000 választót jelent a maga háta mögött. Most erre azt lehetne mondani, hogy igen, de vizsgálandó az a másik szempont, hogy demokratikué.-e avagy nem. Én ennél a vizsgálatnál tamáskodoni, t. Ház, Azt tapasztaltuk, hogy ez benne volt a múltban isi a törvényben és láttuk, hogy a kormányzópárt felfogása szerint és a tények tanúsága szerint nem sokat változtatott azon hogy az elinduló pártok demokratikusaknak tekintetnek-e vagy mem, hiszen azt mindig csak a jövendő mutatja meg. Ebből a szempontból látnám fontosnak a pártok indulásának lehetőségét. És itt következik az utolsó kérdés, amelylyel foglalkozni szeretnék: az a kérdés, vájjon helyes lenne-e a nemzet jobb jövendője szempontjából, helyes lenne-e célkitűzéseink összehangolt volta szempontjából az esrypárt-rendszer- Én s zeniben állna tok a túloldallal sok kérdésben, de egy vagyok vele a, szoeiáilis társadalom kiépítésének végcéljában: lehetnek különbségek köztünk taktikáiban és módszerekben, de nincs különbség abban, hogy a cél, a törekvés a haladó polgár és a haladó munkás részéről egyformán egy szociális társadalom kiépítése, aboli a minél több embernek minél nagyobb boldogságai, vag3^ talán helyesebben minden embernek egyforma boldogsága a cél ési az elérendő irányelv- Amikor majdan ezt a ' >lt elértük, akkor el tudom képzelni az egypár*rendszer helyességét és lehetőségét, mert hiszen abban a társadalomiban, az osztályok nélküli és osztályok feletti társadalomiban, a szociális állam végső kialakulásának gondolatában nem kell harcolni, nem kölil küzdeni a nép bizalmáért; de amíg csak egy arrafelé vezető xíton halad a nemzet, halad az emberiség, halad az egész világ — látjuk, hogy mennyire szétszaggatva, mennyire szembenállva egymással, ahelyett/ hogy együttes munkával szolgálnák ezt az egyetlen komoly, egyetlen humánus, egyetlen emberi célt — addig ennek az útnak megtételénél, amint szükség van arra a pártra amely kormányoz, ugyanúgy szükség van arra a pártra, amely a maga alkotó kritikájával szab utat és< szab sokszor irányt a hatalmon lévő kormányzópártnak. Nem tudom elhallgatni, t. Ház, hogy milyen jelentőségét látom az alkotó kritikának. Végeredményben az a nagy kormányzó rendszer, az a hatalmas kormányzó párt. amely ezt a hihetetlen feladatot akarja elvégezni, ott kel hogy lássa maga mellett azt a másik Pártot, mondjuk az ország kisebbségének azt a pártját, amely a maga alkotó kritikájával megálljt kiált ott, ahol fél, mást 2jánl ott, ahol rosszat lát, és így összeegyeztetve az álláspontokat, valóban eljuthatunk valamikor annak az útnak végére, amelyre egyformán törekszik kisebbség é

s többség, jószándékú többség é

s jószándékú kisebbség egyformán. Minthogy az ón szerény meggyőződésem szerint ez a törvényjavaslat az általam felljhozottak miatt ezt a szempontot nem valósítja meg, azért azt ajánlom, hogy az országgyűlés küldje vissza a javaslatot, hogy a belügyminiszter, úr és" a kormányzat ezeknek a szempontoknak figyelembevételével alkossa meg azt a GG