Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-110
1043 Az országgyűlés 110. ülés 1949. évi március hó_ 22-én, kedden 1044 harmadik, most már meg nem. ingatható, most már szilárd, most már alapos és koimoly fundamentumokon nyugvó választójogi törvényünket, aimely méltó a százesztendős küzdelemhez és méltó annak a óéinak 'megvalósításához, amelyért minden _ jószándékú .ember a maga meggyőződése szerint küzd. (Taps a pártonkívüli képviselőknél. — SAUER 'Győző (d): Nézze meg, kiknek tetszik a beszéde! — Egy hang a dolgozók pártján: Képviselő akar lenni!) ELNÖK: Kíván még valaki a törvényjavas'lathoz 'általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezáromA. tanácskozást befejezettnek nyilvánítomKövetkezik a határozathozatal,. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az országgyűlési választásokra vonatkoaó törvényes' rendelkezések módosításáról szóflíó törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban., a részletest tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezéséiben áltállá nos s ágban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a> törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—11. §~a$t. Az ors\zággyűlés a törvényjavaslat címét és 1—11- §a it hozzászólás nélkül változatlanul elfogadja). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a Magyar Köztársaság és a,- Román Népköztársaság között az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről Szóló törvényjavaslat tárgyalása. Schiffer Pál előadó urat illeti a szó. SCHIFFER PÁL (d) előadó: T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgya látszólag kis jelentőségű, szegény dolgozó emberek hétköznapi problémáit érinti- Az elmúlt rendszer két alkalommal kísérletezett azzal, hogy ezt a kérdést elintézze, két alkáloimmai hozta a parlament eleu, anélkül azonban, hogy az életben a szükséges intézkedéseket végrehajtották volna. Ez természetes isi hiszen mindkét ország reakciós uralkodóosztálvának érdeke volt. hogy apró-cseprő elkentétek szításával is elterelje a figyelmet a tulajdonképpeni alapvető bajokról. (11.30.) Ezért nem rendezték azoknak kérdéseit, akik határmenti lakosok lévén, vagy mási okból mindkét országbaai kisebb-nagyobb ingatlannal, jövedelemszerzési lehetőséggel rendelkeztek, hanem inkább arra törekedtek, hogy a rosszindulatú nemzetiségi elbánás alapján a belső ellentéteket, a két ország közötti ellentétet é& rossz viszonyt kiélezzék. A megváltozott politikai viszonyok lehetővé tették, hogy n kérdés rendezését nocsak egyszerűen mint parlamenti törvényjavaslatot hozzuk ide, hanem annak gyakorlati megoldását a valóságba vigyük át. Az a körülmény, hogy mindkét országban a népi demokrácia rendszere érvényesül, biztosíték arra, hogy az előttünk lévő és elfogadásra javasolt törvényjavaslat az életben is megvalósul, és ez a kedvező rendezés módot ad arra, hogy további ellentéteket bontsunk le, módot ad arra. hogy a két ország között alakuló baráti, őszinte jó viszony tovább fejlődjék. Erre való tök in tettel iei kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a Függetlenségi Népfront pántjainál.) ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az egyenes adók, valamint az öröklésig illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja"e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, ,a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat ré&zletas tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (félolvass a a törvényjavaslat címét és 1—3. §vtit, amelyeket as országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 255. számú jelentésének tárgyalása Kovács József országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Dabrónaky Gyula előadó urat illeti a szó. DABRÓNAKY GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! A budapesti főáliamügyészség 1949.^ faü. 1-565/1. szám alatt Kovács József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti büntető ijarasoiroság B. III. 20.445/1949. számú megkeresése értelmében nevezett képvkelő ellen büntető eljárás tétetett folyamatba az alábbi tényállás szerint. ifun K ? vácS Jozse f országgyűlési képviselő 1949. evi március hó 12. napján a Sopron köze eben lévő határvonalon a magyar határt meg nem engedett módon átlépni megkísérelte. A^ belügyminisztérium államvédelmi kirendeltségének közegei Kovács, József képviseot a tiltott határátlépés elkövetéséneik megkísérlése alkalmából tetten érték, ezért a budapesti államügyészség 1949. áü. 10.833/1. Számú ügyirata >szerint nevezett előzetes letartóztatásba helyeztetett. A budapesti államügyészség által folyó évi március hó 14. napján foganatosított kihallgatás során Kovács József képviselő beismerte, hogy az említett időben a határt meg nem engedett módon átlépni megkísérelte. A szóbanforgó bűncselekmény a-z 1948. évi XLVIII. te. 48. §"ának (1) bekezdésében meghatározott tiltott határátlépés vétsége kísérletének tényálladéki elemeit latsaik feltüntetni.A budapesti büntető járásbíróság megkeresése alapján a budapesti főáliamügyészség nevezett képviselő mentelmi jogának elő-
