Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-110
1033 osztály, a parasztság és a haladó értelmiség fiaiból kialakult szervek, amelyek a nép jogait, elért eredményeit védik és továbbfejlesztik. E törvényjavaslat szlerint tehát választbat-ók 'Si ez annál ig inkább indokolt, mert .hiszen reájuk - is alkalmazandó az összeférhetetlenségről szóló 1946:XXVI. te. A 9. § hatálytalanítja az 1947:XXII. te. 3. §"ának (3) és (4) bekezdését,, valamint a 13. §-t is. Ennek következtében a jövőbeni választásokon esa;k olyan párt véneit részt, amelynek e jogát e javaslat 8- §-ának első bekezdésében meghatározott szerv megállapította. Mivel most már három törvénv fog választójogi intézkedéseket tartalmazni, ezért kívánatos e rendelkezéseknek áttekinthető egységes szerkezetbe foglalása. Ennek érdekében a javaslat 10. §-a felhatalmazza à belügyminisztert arra, hogy az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezés °ket ilyen formában összefoglalva rendelettel közzétegye. Ezzel lehetővé válik, hogy mindenki tájékozódhassék a hatályos választójogi szabályokról. T. Országgyűlés 1 ! Kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is a bizottság- szövegezése szerint fogadják el. (Taps a függetlenségi népfront vártjain-) ELNÖK: T. Országgyűlés! Justus Pál képviselő úr, mint az alkotmányjogi és közjogi, valamint a külügyi bizottság előadója kíván jelentés! tenni. JUSTUS Pál (dl) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem a Magyar Köztársasáer és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukigirestbehi 1949 február hó 10 aiamján ke^t egyezmén:^ becikkelyezéséről szóló 256. számú törvényjavaslat tárgyában az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint külügyi bizottságának együttes jelentését. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, valamint napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentésit az országgyűlés kinyomatja s tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek- javaslatot tenni. A napirenden lévő javaslatihoz szólásra következik a kijelölt szónokok közüli HEGYEST János jegyző: Dulin Jenő! DULIN JENŐ (kg): T: Országgyűlés^ Alz országgyűlési választási jogunkat kodifikáló 1945: VIII. te. és az ezt noveHárisan kiegészítő 1947:XXII. te. határozottan kiváló jogalkotás. Élénken visszatükrözi azt a hatalmas fejlődésit, amelyeit a jogaiban elnyomott nemzet a felszi-badítás után közjogi vonatkozásban is elért Az általánossággá 1 ., amelyet választójogi törvényünk biztosított, végre-valahára ledőltek azok a sáncok, amelyeket a nép egy f évszázadom keresztül kitartóan ostromolt és a magyair nép végre bevonulhatott az alkoitmányosság sáncai közé. A titkosság, a választás községenfeénti lebonyolításának lehetősége, a nemek egyenjogúsítása, továbbá az alacsony korhatár mind olyan rendelkezéseik, melyek nem csupán a választás technikáját tették könynyedebbó és biztonságosabbá, hanem egyúttal ileieini nagyhorderejű nevelőeszlközt is jelentettek, mert eképpen a fiatal nemzedéket is bele tudtak kapcsolni a közvetlen politikai életbe." évi március hó 22-én, kedden 1034 A passzív választójognak széle« határok között való megállapítása lehetővé tette, hogy a nép legszélesebb rétegeiből kiküldöttek megjelenhessenek végre-valahára az országgyűlésen és a hosszú időn keresztül meghamisított nemzeti akaral helyett a nemzet tényleges, valóságos 1 akarata jelentkezzék. A lajstromos rendszerrel elértük azt is, hogy a kisebbségek érdekeit is biztosítottuk és messze meghaladtuk e tekintetben az alkotmányosságával és« demokratikus szellemével kérkedő Angliát, ahol elméletileg elképzelhető volna az is, hogy egy egészen hatalmas népi párt, amely mögé a választóknak akár 40%a sorakozik fel a Parlamentben esetleg egyetlenegy képviselőt se kaphasson. Az 1947-es novelláris rendelkezésre azért volt szükségünk, mert a felszabadulás első mámorában megalkottuk ugyan a magunk demokratikus^ választójogi törvényét, azonban túlságosain jóhiszeműek voltunk és nem gondoltunk arra. hogy a szabadság és a demokrácia hangoztatásává] lehetővé válik, hogy azok, akik a sáncokból kiszorultak, ismét beszivárogjanak a sáncok közé és ott ne a nemzet újjáépítésén, hanem új alkotmányunk lerombolásán, új alkotmányunk aMásásán működjeniek. Mindebből általában az következik, hogy választójogi alaptörvényünk a novelláris kiegészítéssel egy igen megfelelő, igen jó és világviszonylatban is elsőrangú törvény, tehát semmi szükségessége nem mlerült fel annak, hogy ezf a törvényt a maga egészében félretoljuk és új választójogi törvényt, kódexet alkossunk. Annál keyésbbé van erre szükség, mert hiszen ez a törvény annyira jó, hogy annak ellenére, hogy — miként az előadó úr méltóztatott mondani — ad hoc törvénynek készült, mind az 1945-ÖS: mind az 1947ies törvény is, mindössze egy-két mondatot kell kiemelnünk és egy-két mondatot kell csak hozzátennünk, s abban a pillanatbaji ezekből az ad hoc törvényekből egy általánosságban használíbató. iíren kiváló választójogi törvény leszEz a törvényjavaslat, ennek tizenegy szakasza éppen ezt a eállit szolgálja. Azt a néhány mondatot kivesszük, illetőlep- azt a pár mondatot hozzáfűzzük, ami váilasztó jogunkban miáir nem időszerű, illetőleg ami hiányzik belőle. (KOZMA József (d): Rosszul hangzik így!) Nem hiszem, hogy bárki a világon csóválhatnia a fejét ezen a törvényjavaslaton, aki jóhiszeműen gondolkozik. Aki erre a fejét csóválja, az kétségtelenül rosszhiszemű ember, mert ez a törvényjavasílat azon a törvényen; amely, mint az imént rámutattam» igen jó törvény, csak további javításokat eszközöl. Két" ságtelen, a józan értelem is megkívánja, hogy a törvényjavaslatban folgilalt szakaszok törvénnyé emelkedjenek, hiszen nemi vitás, hogy egy általainos jellegű törvénynél nem ragaszkodhatunk továbbra is ahhoz, hogy a Függetlenségi Proint Orszíágtois tanácsánál történt jelentkezés a régi törvény hatálybalépésétől számított öt napon belül történjék. A helyes fogalmazás természetesen az, hogy a választás kitűzésétől száimítloitt öt nap alatt keil jelentkezni. Steniki sem kifogásolhatja, ha a belügvminiszter urat felmentjük a napi ds!tumo\' korlátozó és nehezítő megkötöttségeitől. Éppen elegendő, ha a törvényhozás elvileg elAz országgyűlés 110. ülés. 1949.
