Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-108

Ö39 Àz országgyűlés 108. ülése 1949, ban. amelybe a dolgozók mind szélesebb rétegei kapcsolódnak bele a békéért való küzde" lem folyamán. Fegyver abban a harcban, amelynek élén a

. tömegeket vezetve a kom" munisták baladnak, akik összefogták, tömörítették és mozgósították a népek demokratikus és hazafias erőit a tartóé békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Fegyver ez a szerződée, abban a harcban, amely leleplezi a háborús uszítókat é

s azok ügynökeit. Fegyver különösen azért, mert gyakorlati pélua arra, hogyan kell ezt a harcot szilárdan és tántoríthatatlanul előre vinniök a demokratikus népeknek és tömegeiknek, é'ükön a Szovjetunióval. T. Országgyűlés! Ezekután, azt hiszem, nyugodtan megállapíthatom, hogy ennek az egyezménynek minden egyes sora valóban az előbb elhangzott célok elérésének alapjául szolgál. De arról is szólnom kell, hogy ebben a harcban az alapot az adja, hogy a béke híveiháborús uszítókkal szemben szerte a világon támadásban vannak. Franciaországban, Olaszországban éppen úgy, mint Kelet-Németországban. A francia nép csatlakozott Thorez elvtárs felhívásához és azt üzente TrumannalkL hogy: »Megvonjuk a kormánytól a jogot a támadó Atlanti szerződés aláírására.« Mi itt most a magyar országgyűlésen a magyar nép nevében azt üzenhetjük a világ népeinek, hogy mi megadjuk a jogot ai kormányunknak aláírni ezt az egyezményt, megszavazzuk a békés építő munkáit alátámasztó és a dunai hajózás rendjét szabályozó törvényt. Meggyőződé" sem, hogy e törvényjavaslat megszavazásával megerősítjük a béke erőit, támogatjuk a haladás harcát, előbb re visszük a népek szar badságánatk ügyét és ezért mind a magam.' mind pártom, a Magyar Dolgozók Pártja, mind pedig a Magyar Függetlenségi Népfronba tömörült pártok nevében a javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon. ) ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni% (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadj a-e? (Igen!) Kiimond om a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfő" gadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (Olvas\s

a a törvény javaslóit címét és 1. §~át. A címet és\ az 1. §"t a Ház hozzászólás nélkül elfogadja. — Olvassa a 2. §-t.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. SCHIFFER PÁL (d) előadó: T. Országgyűlési! A Zentai képviselőtársam által ^ elő" terjesztett észrevétel helyes és ezért kérem, hogy az I. fejezet 4. cikkét: »... a munkálatokat elvégzi, a munkálatok« módosítással szíveskedjenek elfogadni. ELNÖK: Felteszem a kérdést, hogy az roszággyűlés az előadó úr módosításával elfő" évi március hó ll-én, pénteken. Ô9Ô gadja-e a 2. §-tf (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 2. <H az előadó úr módosításával fogadta el Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa a 3—5. §-okat, amelyeket a, Ház hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 244. számú jelentésének tárgyalása Ternay István képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Horváth Zoltán előadó urat illeti a szó. HORVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: T. Országgyűlés! Ternay István országgyűlési képviselő ellen Geleji Dezső országgyűlési képviselő adott be összeférhetetlenségi bejelentést. Megállapítást nyert, hogy Temav István a törvényben előírt hat hónapnál hosszabb idő óta tartózkodik külföldön, de ezenkívül a minisztertanács 16/1949. számú határozatával a Magyar Közlöny januári 29. számában megjelenít közlemény szerint magyar állampolgárságától megfosztotta Ternay Istvánt. így a törvényes előírás szerint az 1946. évi XXVI. te. 8. §"ában, valamint 9. §-ának (2) bekezdésében körülírt összeférhetetlenség bekövetkezett, minek következtében az 1946. évi XXVI. te. 14. §-ának (4) bekezdése ßlapján országgyűlési tagságát meg Ikell Szüntetni. Ezért a bizottság indítványozza a t. Országgyűlésnek, hogy Ternay István képviselői megbízatását szüntesse meg. ELNÖK: Kíván valaki a jelentéshez hoz zászólnil (Nem!) Ha szólni senki sem kívána vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az összeférhetetlenségi bizottság javaslatát elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Ternay István képviselő összeférhetetlenségi ügyében az 1946:XXVI. te. 8. §"ának, illetve 9. §-ána,k (2) bekezdése alapján összeférhetetlen helyzet fennforgását állapi; totta meg és nevezett képviselő képviselői megbízását ugyanezen törvény 14. §-ának (4) bekezdése, értelmében megszűntnek mondotta ki Napirend szerint következik azösszeféarhetetleinségi bizottság 245. számú jelentésének tárgyalása Barankovics István országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Zilahy Tibor előadó urat illeti a szó. ZLLAHY TIBOR (kg) előadó: T, Országgyűlés! Barankovics István országgyűlési képviselőt a ^ magyar köztársaság kormánya 56/1949. számú minisztertanácsi határozatával az 1948. évi LX. te, 17 §-& (1) bekezdésének 2. pontja értelmében magyar állampolgárságától megfosztotta. A kormány e rendelkezése a Magyar Köztenyben 1949. évi február hó 26. napján megjelent és így a hivatkozott törvény 17. ^-ának (2) bekezdése értelmében ezen a napon hatályossá vált. Az országgyűlés elnöke az 1946:

XXVI. te. 11. §-áhan foglalt rendelkezések alapján ezt a tényt további eljárás végett közölte az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságával Az összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy Barainkovies István az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabá-