Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-108
991 Àz országgyűlés 108. ülése 1949. évi március hó 11-én, pénteken. 992 lyok kijátszásával Magyarország területét elhagyta £ külföldre távozott, ezért a fent hivat" kozott törvényi rendelkezés értelmében a kormány határozata alapján magyar állampolgárságát elvesztette. Minthogy az 1945: VIII. te. 6. §ának remdelkezése érteiméiben országgyűlési képviselővé az választható, akinek a választás időpontjába^ választójoga van, a választói jogosultság alapfeltétele pedig ugyanazoin törvény 4. §-ának .1) bekezdése értékűében az> hogy iaz illető magyar állampolgár legyen, jogszerűen fcövetkezik, hogy az állampolgárságától megfosztott képviselő az 1946:XXVI. te. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében* összeférhetetlen helyzetbe jutott. Mindezek alapján javasolja a bizottság a, t. Országgyűlésnek, mondjía ki, hogy Barankovics István országgyűlési képviselő az 1946-.XXVI. te. 9. ^-ániak (2) bekezdésében körülirt összeíérhetetfein helyzetben van és képviselői meg" ! bízatásáit az 1946:XXVI. te. 14. §"ának (4) bekezdés© értelméiben szüntesse meg. EINÖK: Kíván-e valaki a jelentésihez hozzászólni 1 ? Ha senki szólni nam kíván, , a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ,a határozathozatal, Kérdieon a j t. Országgyűlést, hogy a z összeférhetetlenségi | bizottság javaslatát elfogadja-e 1 (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés 1 j Baraukovics István képviselő összeférhetetlen- ! ségi ügyében az 1946:XXVI. te. 9. Vának (2) ! bekezdése; alapján összeférhetetlen helyzet fenn- ; forgását á lapította meg és nevezett képviselői ; megbízatását ugyanezen törvény 14. ^-ának (4) j bekezdése értelmében megszűntnek mondotta ki. i Napirend szerint következik a mentelmi hi" j zottság 242. számú jelentésének tárgyalása j Parragi György képviselő mentelmi ügyében, j Szűcs- Fe,renc előadó urat illeti a szó. SZŰCS FERENC (p) előadó: T. Ország- ! gyűlés! A budapesti' főállamügyészség meg- ; keresése alapján Parragi György országgyűlési ' képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a budapesti kozpomi járásbíróság e-nö'ice azon célból, hogy nevezett képviselő tanukihall- , gátasra megidézhető legyen Fleischer József ne ', kérelmezőnek Fleischer Arnold volt pécsi lakos halála tényének megalapítása, iránt indított , ügyében, mely ügy Parragi György ország- t gyűlési képviselő vallomása nélkül — a meg- • keresés szerint — érdemben -nem bírálható el. ' A járásbíróság Parragi György képviselőt 1947 szeptember 13 _ ára. október 2U"ára és november 29ére kitűzött határnapokra tanúként } megidézte- azonban nevezett a bíróság előtt j neun jelent meg. A mentelmi bi(izottság ülésén részletesem j kihallgatta Parragi György országgyűlési kép- ! viselőt ebben az ügyben, aki a bizottság előtt i előadta Fleischer Arnold volt pécsi lakos halaIára vonatkozólag az általa ismert összes kö" j rülményeket. A bizottság előtt Parragi György | kijelentette, hogy közvetlenül az elhunytat személyesen mem-ismerte, néha ugyain betekintett a veszteséglistába» de határozottan nem emlékszik arra, hogy Fleischer Arnold neve abban szerepelt volna, csupán Böhm Ernő nevű fogojytársától hallotta ezt. A mentelmi bizottság úgy határozott, hogy Parragi György képviselőnek ebben az ügyben a bizottság előtt tett vallomásának hitelegi szövegét a budapesti főállamügyészség útján az illetékes megkereső bíróságnak megküldi és nem látja szükségesnek Parragi György képviselő mentelmi jógának azon célból történő felfüggesztését, hogy az 1911:1. tc-ben meghatározott kényszerítő intézkedések alkalmazásával tanúiként megidézhető legyen. Amennyibein a híróság ez ügyben még újabb adatok beszerzését kívánja, akkor részéről új szabályszerű megkereséssel hdl a főállamügyészség útján az országgyűlésihez fordulnia. "i A bizottság ezek alapján javasolja a t. Or \ sízággyűlésnek, hogy Parragi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel ELNÖK: Kíván-e valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha ssinki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja~e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Parragi György képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a menteimi bizottság 243. számú jelentésének tárgyalása Gróh József és Kisházi Mihály országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. _ Szües Ferenc előadó urat illeti a szó. SZŰCS FEKENC (p) előadó: T. Országgyűlés! A budapesti népfőügyész Gróh József ési Kisházi Mihály országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti népbíréság megkeresése szerint nevezettek ellen a demokratikus államrenid és demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt büntető eljárást tett folyamatba az alábbi tényállás szerint. A_ képviselői megbízatásról lemondott Matheovitg' Ferenc pártonkívüli képviselő, a szökéséén lévő ugyancsak pártonkívüli Póc^a Lajos és Zoltán Pál országgyűlési .képviselők, valamint a Keresztény Női Tábor két kép vise" lője, Gróh József és Kisházi Mihály szervezkedést kezdeményeztek a magyar köztársaság hatalmának megdöntésére és ebből a célból érintkezést kerestek és találtak Mindszenty József prímás, esztergomi érsekkel. A szervezkedés célja az volt, hogy külső segítséggel megdöntsék a köztárstaság. hatalmát és Ugyancsak külső segítséggel visszaállítsák a Habsburg-uralmat Magyarországon. A rendszerváltozás esetére közjogi, belügyi, igazságügyi, földművelésügyi és kuitúrprogramot dolgoztak ki és az írásbeli tervezeteket jóváhagyás végett Mindszenty Józsefhez juttatták el E tervezetek összeállításában Gróh József és Kisházi Mihály képviselők • tevékenyen vettek teszt és azok íráabafoglalása után az iratokat gondosan felülvizsgálták, majd ennek megtörténte után azt Mindszenty Józsefhez juttatták el. Mindszenty József a tervezetet áttanulmányozta- a részletekre is kiterjedő megjegyzéseivel is ellátta, Gróh József és Kshází Mihály képviselőkön keresztül Matheovits Ferenchez juttatta el. Ezen tervezetek a következő programpontokat tartalmazták: Az 1944 október 15-én megszakadt jogfolytonosság helyreállítása céljából rendszerváltozás esetén Mindszentyt kell a megalakítandó régeins tanács elnökévé megválasztani, a régens" tanács által kinevezett kormánynak Habsburg Ottót keil megkoronáztatnia. Az 1944 miárcius 19-e után történt bírói és» ügyészi kinevezéseket felül (kell vizsgálni, a népi demokrácia által eltá-
