Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-108

981 Az országgyű.és 108. ü esc 1049 gépírónőjük fizetése tízszer annyi volt, mint egy balkánállambeli miniszter fizetése. Ugyanakkor a dunanienti államok szempontjából oly fontos dunakotrási, szabályozási munkálatokra természetszerűen pénz már alig jutott. így azután teljesen jogosult ési indokolt a Bulgária képvi selő

je által tett OJZ a megállapítás, hogy száz esztendő' alatt nem sikerült sem a Dunai torkolatát sem pedig a bizottságot megtisztítani. A múlt év augusztusában Belgrádban megtartott értekezlet, amely a külügyminiszterek tanácsának 1946. évi december havában hozott határozata alapján ük össze, és amelyen n dunamenti államokon kívül ;az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország i

s részt vettek, az érdekelt dunamenti államok határozata alapján a Dunát valóban szabad folyóvá nyilvánította. Az egyezmény bizto" sítja a hajózás szabadságát minden, nemzet számára, de megszüntette a nyugati imperialisták száz évig tartó igazságtalan elnyomását. Az ott megkötött és most a parlament előtt lévő egyezmény bizonyítéka annak, hogy a szocializmus elvei alapján kormányzott^ or szagok a nemzetek önállóságát szabadságát mennyire tiszteletben tartják. A Szovjetunió és a népi demokráciák által megkötött egyezmeny kölcsönösen tiszteletben tartja valamennyi szerződő fél területi szuverenitását és maradéktalanul érvényesül az egyenlőség elve. Ez az egyezmény is bizonyítéka annak* hogy a népek jó együttműködését, a népek közötti szoros baráti kapcsolat kialakítását csak a marxi—lenini elvek érvényesítése valósítja meg. Kimondja ez a konvenció^ azt is. hogy a duniahajózást biztosító munkálatok ügye kizárólag a dunamenti államok hatáskörébe tar" tozik, és az érintett országok szuverenitásába beavatkozni senkinek eines joga, Tehát a n

em dunamenti Görögország. Anglia vagy az Egyesült Államok nem állapíthatja meg. nem befolyásolhatja mint a dunabizottság tagja. az érintett országok politikáját. A belgrádi konferencián a Szovjetunió^ által előterjesztett javaslat a dunamenti államok szabadságának, egyenlőségének elismerése jegyében keletkezett, éti egyben becsukta azt a kaput, amelyet még a krimi háború után nyitottak ki az imperialisták balkáni, délkeleteurópai hódító törekvései előtt, Visinözki. a Szovjetunió delegációjának vezetője helyesen állapította meg, hogy a korábbi egyezniények " alapján létrejött különböző dunabizottságok operatív és autonóm szerveik voltak. És valóban megállapíthattuk a Sa ját bőrünkön, hogy a dunamenti kis népek gazdasági és politikai érdeke elle

n működő, a nemzetközi kapitalizmus szempontjait képviselő operatív és autonom szervek voltak. Most a Szovjetunió javaslata alapján létrejött új Duna-bizottság konzultációs ég, koordinációs feladatot tölt be az érdekelt népek gazdasági és politikai fejlődése érdekében. A t. Ház előtt fekvő törvényjavaslatot igen t. képviselőtársaim ismerik. Ennek elfogadása és törvényeink közé iktatása bizonyítéka a Szovjetunió által vezetett békepolitika erejének égi annak az elvnek, amelyet Sztálin, a Szovjetunió bölcs vezére múlt év április 7-én így nyilatkoztatott ki: »A kapcsolatok nagy és kicsiny nemzetek között is egyenlő jogúaik lehetnek.« Ez a törvényjavaslat további bizonyítéka é

vi március hó 11-én, pénteken-. 982 politikai és gazdasági önállóságunk fejlődésének, visszanyert szuverenitásunknak.. Éppen ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Taps a Ház minden oldatán.) ELNÖK: Szólásra következik Zentai Béla képviselő úr, mint kijelöH szónok. ZENTAI BELA (d): T. Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felszólalásom elején javaslatot tegyelk egy szövegezés módosításra. A fordításban a 23. oldalon a 4- cikk végén 'kimaradt három szó. Ennek kérem korrigálását a* külügyminisztérium hivatalos; szövegei értelmében. Nevezetesen a szöveg itt így szói: »A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy a Bizottságnak, vagy annak az államnak, ?mely a munkálatok elvégzése céljára . . .« A helyes szöveg: »amely m unikal ajtók el" végzése céljára . . .« helyett: »amely a munkálatokat elvégzi, a munkálatok elvégzése céljára mindenben segítséget fognak nyújtani.« Kérem ennek a helyesbítésnek végrehaj" i Tel SctT, T. Országgyűlés! Az országgyűlés előtt j fekvő törvényjavaslat, amely a Dunán való hajózás rendjének tárgyában Belgrádban 1948 augusztus 18"án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szól> a Duna és dunai államok történetében új fejezetet jelent. A Duna az elmúlt századok során gyak! ran nem összekötő lka pesa volt a Dun

a menI tén élő népeknek, hanem villongások forrása, \ ellentétek okozója. A törvényjavaslat, amely : előttünk fekszik, egy évszázados fejlődés- tör" ténetében nyit meg új szakaszt és lényegében j szokat a döntő változásokat szentesíti, amej Ivek a Szovjetuniónak a fasizmussal szemben I vívott népfelszabadító harca és a népi demo| kráciáknak ezen a harcon alapuló megalaku" j Iá sa, majd felemelkedése formájában a máso" I dik világháború után Kelet-Európában végbei mentek. A törvényjavaslat előadója már áttekiní tette a belgrádi dunai konferencia, néhány j előzményét és történelmi kapcsolatát. Mégis I szükségesnek tartom, hogy néhány mondatban erre a kérdésre is visszatekintsek. A Duna "a XIX. század _ elejéd a; mohó nemzetközi tőke és az imperialisták érdeklődésének központjába, előterébe került. AngHa 1815-ben felvetette a Duna nemzetközivé tété" lének tervét. Az első dunai bizottság 1856-ban alakult meg és_ visszatükrözi ai kaPli" taHznius politikájának elvét: azt az elvet, amely a

. kisnépek függetlenségét, szabadság gát és érdekeit sárbatiporja. Az első duuai bizottság tagjai Anglia, Franciaország. Törökország, Ausztria, Oroszország és a szardíniái királyság voltak. A közvetlenül érdekelt kis dunaparti országok egyáltalán nem. voltak képviselve ebben a nemzetközi bizottságban, pedig- képviseletükhöz életfontosságú érdekeik fűződtek volna, gazdasági és politikai érdekeik egyaránt. Nem érvényesíthették álláspontjukat fontos érdekeikkel kapcsolatban; a hajózás, a kikötők építésének, az áruszállításnak és a Duna szabályozásának kérdésében, az országuk egész életére kiható kérdések kialakításában. Az imperialisták külpolitikája azon" ban nyilvánvalóan nem is. az érdekelt népek érdekeinek kielégítésére törekedett. Nem! Az első dunai bizottságok, majd az azt követő bi" zottság a múltban a keleteurópai -országok 62*