Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-108

979 Az országgyűlés 108. ülése 1949. évi március hó 11-én, pénteken. 980 a miniszterelnök úr Domorakos János képviselő úrnak múlt évi deeember hó 15-én; a pénzügyminiszter úr Horváth Ferenc képviselő úrnak múlt évi december hó 15"én és végül a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr Keszler Aladár képviselő úrnak ugyancsak múlt évi december hó 15~én előterjesztett interpellációjára. Az országgyűlés a bejelentésit tudomásul veszi. Bemutatom a t. Országgyűlésnek a Magyar Radikális Párt főtitkárának levelét, amelybe/i közli, hogy a Polgári Demokrata Párt a Magyar^ Radikális Pártba beolvadd Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Erdei Mihály képviselő úr, mint a politikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. ERDEI MIHÁLY (d) előadó: T. Országgyűlés! Van szerencsém betérjeszteni az országgyűlés politikai bizottságának 252. Számú jelentését, amely a magyar köztársaság kormánya által az 1948:LVI. te. 1. §"a alapján 1949. évi január hó 16* napjától február hó 28. napjáig kibocsátott kormányrendeleteik jegyzékét tartalmazza, amelyeket a politikai bizottság folyó hó lOiki ülésén utólagosan jóváhagyott. Kérem a jeleintés tudomásulvételét. ELNÖK: Az országgyűlés a politikai bizottság jelentését tudomásul veszi. Bóka László képviselő úr, mint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. BÓKA LÁSZLÓ (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az igazságügyi bizottság jelentését a hitbizomámyok megszüntetéséről szóló 238. számú orvén y javaslat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, továbbá napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot te nini. Tóth Endre képviselő úr mint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést ten,-ii. TÓTH ENDRE (p) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés igaziságügyi bizottság inak jelentését az államügyészségi elnöki és alelnöki állások szervezéséről szóló 234 számú törvényjavasat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztása iák elrendelését, továbbá napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentésit az országgyűlés kinyomatja, itagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. <• Schiffer Pál képviselő úr mint az országgyűlés külügyi, valamint közgazdasági és közlekedési bizottságának előadója kíván jelentést tenni. SCHIFFER PÁL (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. ELNÖK: Az előadó úr által beterjesztett jelenté^ amelynek kinyom atása és szétosztása megtörtént, «a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelően következik a Duná.n való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, at. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja jelentett be szónokot, éspedig Zentai Béla képviselő urat. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Schiffer Pál előadó urat illeti a szó. SCHIFFER PÁL (d> előadó: T. Ország gyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alkalmas arra, hogy valóságos képet adjon a szocialista és valóban demokratikus államok és a kapitalista imperialista államok nemzetközi kapcsolatai kőzett lévő alapvető különbségről. A magyar törvényhozás egyszer az első világháború után már ratifikált egy dunai konvenciót, a/mely lényegében véve törvénybe iktatott elismerése volt Magyarország elnyomottságának' félgyarmati helyzetének az imperialista m agyhatalmakkal szemben. Ez a trianoni szerződlésen alapuló dunai egyezmény előírta, hogy Magyarország köteles eltűrni bármely állam hajóinak szabad forgalmát a Dunán és Tisizán, ugyanezt a jogot azonban más államokkal szemben Magyarországnak és más dunameníti államoknak nem adta meg. Ugyanez az egyezmény lehetővé ^tette, hogy mint állam az államban önálló bíróságokkal, sőt törvényhozási lehetőséggel olyan bizottság gyakoroljon haltaimat a dunai hajózási kérdése felett, amelyben, a vezető szó Angliát, Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot és Görögországot illette, ugyanakkor Magyarországnak szavazati joga sem volt a bizottságban. Az 1921"es Duna-konvenció, de minden további egyezmény, amely a Dunán való hajózás kérdésével foglalkozott, hűen tükrözi vissza a nemzetközi kapitalizmusnak azt a törekvését, hogy a duniamenti kisállamokat e nagyszerű összekötő út «segítségével kapcsolja bele saját gazdasági érdekkörébe és kényszerítse politikai, gazdasági önállótlanságra, gyarmati helyzetre. Anglia és Franciaország, tehát ezek a nem kimondottan dunamenti államok először 1857-ben kényszerítik rá a dunamenti kisállamokat arra, hogy ai Dunát ne egyszerűen szabad hajózási területté, ne nemzetközivé, hanem hangsúlyozottan a nyugati kapitalizmus ellenőrzése alatt álló közlekedési úttá alakítsák. Jellemző, hogy az 1883"as londoni konferencia, amely a Dunán való hajózás kérdésével foglalkozott. Komániát és Szerbiát nem szavazati, hanem csupán meghallgatási joggal hívta meg a tárgyaflásm A »rólunk, nélkülünk« elv alapján létrejött sorozatos egyezmények lehetővé tették a kapitalista hatalmaknak, hogy valóban ellenőrzésük alá vonják a dunaí hajózás kérdését. Jellemző hogy az ellenőrzés költségeit, a nemzetközi ügynökségek költségeit a dunamenti kisnépekkel fizettették meg. A szinte külön törvénvhozási lehetőségekkel felruházott Európai Dunabizottsáe- és a Nemzeftfközi Bizottság embereit, ügynökeit úsry fizették a duniamenti államok költségére és a nyugati imperializmus kiszolgálására, htígy például egy