Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-106
933 Az országgyűlés 106. illése 1949. évi január hó 28-án, pénteken. 934 Dózsa tüzes trónjától a Rákóczi-felkelésen keresztül a 48-as szabadságharc gyalázatos eitiprásán túl, az 1918 és 1919-es forradalmakon keresztül a második világháborúig! Kinek a bűne, hogy ebben az, országban a plaraszt nem jutott a r földjéhez, _ .a munkás emberséges munkabéréhez és politikai jogaihoz? A magyar nép harcolt a szabadságért, függetlenségéért, jólétéért, és harcol most is, csak merőben más körülmények között, mint az utóbbi négyszáz esztendőben és ezt odakinn, úgy látszik, elfelejtik. Ami pedig a vatikáni rádióval, a keresztény lelkiismerettel egy húron pondülő angol munkáspárti minisztereiket és egyéb árulókat — BevintőL Morrisonon át Blumig — vagy Oscar Pbllackot illeti, — mert ez egy egységes koméért — akik magukat szocialistáknak tírtjak: mondjuk meg róluk, hogy nem egyebek, mint a feudalizmusnak, az imnerializrauönak, az elnyomásnak az ügynökei és szószólói. Közülük valaki azzal dicsekedett, hogy ,az angol parlament Kossuth Lajos mellett kiállt Haynauval szemben- Úgy látszik, nagyot fordult az angol diemokrácia is. amelyre mindig olyan nagyon kényesek voltak» mert most az egyszer nem Kos'suth, hanem Haynau pribékjei mellé állanak nyugaton. (Mozgás.) Igen t. Országgyűlés! De én itthon szeretnék maradni- Mije volt a magyar népnek eddig ebben az országban, amíg- Horthy, a főpapok, a mágnásuk és a bankárok kormányozták ezt az országot? A két világháború közt Horthy fasiszta Magyarországa azzal dicsekedett, hogy a legkeresztényibb európai ország, hiszen nynyi templomot nem építettek fél Európában, mint Budapesten éö Horthyó! Zadraveczig az 1919-es darutollas keresztény katonatisztek a rablógyilkos&ág fertőjében taposták és gyilkolták le az emberek százait és ezreit es°k azért, hogy ebben az országban Esterházy-herceg, a hitbizományok és a tőke uralma változatlanul megmaradjon. Ez a vérben és szennyben született ellenforradalom, amely kereszténynek! magyarnak és fajvédőnek mondotta magát, a Habsburg-hercegeknek, a svábokból lett magyaroknak, az idegenből jött tőkéseknek mindent megadott ,a gazdagodásra, a hatalom elérésére, a kiváltságra, de a mezítlába- »büdös« parasztnak, a,hárommillió koldusnak 80 füléreg napszámbér jutott ebben az országban, az ipari munkásnak pedig Sipőcz-leves- (Élénk taps a kormánypártokon és a r'dikális párton.) Vegyék tudomásul ott nyugaton a keresztény humanizmust és tisztességet védő urak és hasonló lakájaik, hogy a keresztény fajvédő kurzus idején. Magyarországon — az 1929—30—31-—32es évekre emlékezzenek c'ak — Budapesten közel 60 000 ipari munkás és értelmiségi járt a Sipőcz-féle népkonyhára, s a magyar parasztnak 80 fillér volt a napszámbére; csak ennyi, és ezt a napszámbért nemcsak Esterházy-herceg fizette birtokán, hanem a hitbizományok is és mindenki, akinek földbirtok volt a lába alatt. Most hozzátesszük: vájjon nyugaton^ tudják-e, hogy Budapesten volt ebben az időben a legtöbb prostituált nő, Magyarországon volt a legtöbb törvénytelen gyerek, ütt gyilkolt a vérbaj, a tüdőbaj stb. és mi elég élénken emlékezünk a fajvédő keresztények világára, amikor pusztult a magyarság fiatalsága az Epres-erdőben é> a Bákóezi-úton. De hadd mondjak még valamit. Nagyon sok szó esett arról, hogy a munkás nem jár templomba. Mi élénken emlékízünk arra, hogy ebben a parlamentben senki nem tette szóvá az ellenforradalom alatt, hogy a munkás nem jár templomba, pusztán azért, mert például nem volt általános vasárnapi munkaszünet. (PAKRAGI György (f): Ez ig.atz!) Amíg Esterházy hercegnek, Weiss Manfréd bárónak, Goldbeiger Leónak kellett a darutollas katonatiszteik segítségével, Szolgálni,* addig a hercegprímásnak aem volt gondja, hogy a büdös paraszt, vagy az ipari munkás _ jár-e a templomba.. Mo«|t a népi demokrácia vasárnapi munkaszünetet adott, most megvan mindenkinek a szabadsága, a munkaszünet©, mo^t felfedezték a demokráciában azt, amit nem voltak hajlandók felfedezni az ellenforradalom alatt és nem voltak hajlandók párszáz esztendő óta felfedezni. Miért kell ez a farizeus-játék? Hulljon le a lepel! Valahol baj van a kereszténységgel, a humanizmussal és a tisztességgel és mi nem vagyunk hajlandók ezt a rothadást tovább engedni vinni a magyarság életébe, amelyet Itt meghonosítottak ebben az országban. Jó magyarok, jó keresztényeik, jó demokraták lennénk mi odakinn a Vatikánnak, meg a Blum uraknak, meg a Morrison uraiknak, meg az Osear Pollackolknak, ha hagynók újból az osztrákmagyar monarchiát felállítani, hagynánk a magyar parasztot újból kizsákmányolni, az országot gyarmattá tenni. Mi Horthynak is jó feereszitemyek lettünk volna, ha tudomásul vettük volna mindazt, ami ebben az országban volt. Hát rni ilyen jó keresztények, ilyen jó demokraták nem kívánunk, nem akarunk lenni ós nem isi leszünk! Egyébként, meg kell kéírdezneni: mi nem. tetszett itt, ebben az országiban Mindszemtymk! Nem kellett a népül demokrácia? Az jobb volt, amikor ennek az országnak két parlamentje volt, hogy amit az egyikben véletlenül elfuseráltak, arra vigyázzanak, hogy a másikon keresztül ne menjen, (Derültség a dolgozók pártján ) amely két parlamient még 1944-ben is lehelte ki magából a legsötétebb feudalizmust és borzalmat a magyar parasztság számára? Nem tefeizett a köztársaság? Hát lényegében meg kell egyszer (kérdezni, —• mert mi, katolikusok megkérdezzük magunktól — ki tesz Istennek tetsző eise léked etet, az-e, akii ide akar hozni egy jóltáplált fiatalembert, egy négyszáz év óta gyűlölt flaaniliáit újból a magyarság élére, vagy azok te?Znek-e Istennek tetsző cselekedetet, akik a magyarság millióinak és millióinak gazdasági jólétet é& politikai! hatalmat adnak a kezébe? Tisztázzák egyszer egymás között ezeket a fogaümiakat. Mi úgy érezzük, hogy hozzánk sokkal közelebb áll az a keresztényi szeretett, keresztényi tisztesség, amely a milliókat akarja felemelni, »istápolni és azokat alkarja kirúgni ebből az országból, akik 400 esztendőn keresztül megakadályozták, hogy a magyarság előrelendüljön és fejlődheisiíék a haladás útján. (Hosszantartó taps a kormánypártokon. Taps a független deniokrWa párton.) Ha az angol külügyi államtitkár úr örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy roszszalását fejezze ki Mindszenity letartóztatásával kapcsolatosan, mi azt izenjük innen az államtitkár úrnak, hogy rosszalását elsősorban i-iajátmaga felé érvényesítse. Nézze meg a 59*
