Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

935 Az országgyűlés 106. ülése 1949 magyar (kormány által kiadott Sárga Könyvet és az abban fellelhető összes hiteles dokumentumokat. Nézz© meg, vájjon a Sárga Könyvben van^e egyetlen szó is, amely egyáltalán kapcsolatos a vallással. A Sárga Könyv adaítaa ország ás világ előtt megmutatják, hogy a Mindszenty-ügy nem vallási (kérdés, hanem politikai kérdés, amely m régi úri reind, a fasiizmus, az imperializmus magyarországi vezetőjének és ügynökének munkájára teittb pontot. Lehet, hogy — amint a vlartikáni rádió mondja — a világ keresztényi lelkiismerete minden hli-telleisiségétól megfosztja a Sárga Könyv bizonyítékait. De ez a leíkiiismereit kevésnek bizonyul a tények valóságával szemben, mert B, íeikiismereit hitelességével szemben ott van Mindszeníty, Montini és iá többiek kézírása a magyar kormány birtokában. A leíkiiismereit mindezt kétségessé teheti, sőt érdeke is, hogy kétségessé tegye; hiszen alaposan lelepleződött a nemzetközi fi imperializmus és az egyházi íkönttöls mögé bújt reakció összesizövődésie. Csak úgy zárójelben jefcmzem ezt a nagyon szép kompániát, társaságot egy magyar pédával. Megérthetők azok a' muníkásvezérek, akik újabban odakint ágálnak s akiknek nincs magyobb kívánságuk, vágyuk, mint hogy a munkások hátán kiből lord, őriből hkró, klilből márki legyen. Nyilván Pejyer tó.

1 azért találta

1 meg az 1945-ös választás, idején Mindszentyt, mert őrgróf szeretett volna: lenni (Gúnyos derültség n kormánypártokon) és SlLaehta is azért jajgatott ebben az országban, mert udvarhölgy akart lenni Ottó. meg -ai többiek melleitt. (Elénk, gúnyos derültség és n^gy tiaps a kormánypártokon.) A magyar dolgozó nép, az ipari munkások, pariasztok és értelmiségiek tudják, hogy a magyar népi demokrácia akarta és kívánta a megegyezést az egyházzal. A magyar népi demokrácia ma is kívánja ezt a megegyezést. De természetesen azzal, hogy az egyház elismeri a demokratikus köztársaságot, a nép érdekében hozott intézkedéséket. S elvárják az egyház főembereitől és kisembereitől egyaránt, hogy ha ezer éven át ebben az onsaágiblam minden agyalágyult királyt, kalandort kiszolgáltak, akkor egyszer

1 szolgálják ki a magyar népet is történelme új fejezete folyamán. Olyan nagy bűn egyszer királyi családok helyett a magyar parasztot és a, magyar ipari munkást szolgálná lelki üdvében, materiális és politikai vonatkozásaiban egyaránt? De mee- kell állapítanom, hogy ez_ a megegyezés nem érdeke az egyháznak, az imperializmus képviselő köreinek. Olvassák csak el Péterfy Gedeonnak ia Sárga Könyvben leközölt eredeti levelét. Péterffy Rómából (aggodalommal ír arról, hoigy a vatikáni körökben nyugtalanságot keltett az egyház és a magyar állam között megindult megegyezési tárgyalás. Kell-e jobban leleplezlődnie valaminek, mint ami lelepleződik ia Sárga Könyvben? Lehet-e — vetődlik fel a kérdés — a magyar demokráciát ezek után azzal vádolni, hogy üldözi az egyházat, mikor ez a levél is bizonyította, hogy az állam törekszik a megegyezésre? Azt is világosan megmutatta a Sárga

( Könyv, hogy afear-e vájjon békésen együttműködni a népi demokráciával az az egyház, amelynek soraiban nyugtalanságot keltett a megegyezés híre. Azt hiszem, igen t. Országgyűlés, ezek az évi jianuár hó 28-án, pénteken. 936 adatok minden angol rosszalás* ellenére és minden vatikáni lelkiismereti hitelesség nélkül kétséget kizáróan bizonyítják mindenki előtt, hogy a Mindözenty-ügy — és ezt az egész ország tudja — nem vallási, hanem politikai kérdés, a magyar nép felemelkedésének, a szabad életnek, az előrehaladásnak a megakadályozására irányuló törekvés kérdése. Mindszentyéknek nem kell a magyar nép felemelkedése, széleskörű joga^ és új életformája. Nekünk pedig nem kell a régi, hazug keresztény kurzust a fajvédelem «zajkózásával, nem kell az az élet, amelyből örülünk, hogy kijöttünk. És legyen bárki, afci ezt vissza alkarja idfe hozni, szemben fogja magával találni a magyar dolgozó népet! (Ügy van! Ügy vdn! — Taps a kormánypártokon.) Ami pedig a politikai tisztességet illeti, Morrison úrék és társaik söpörjenek a saját házuk körül! Beszéljenek az angol gyarmatbirodalom állapotairól, beszéljenek, a palesztinai kérdésiről, beszéljenek az indonéziai páriákról és toe dugják illetéktelenül orrukat a magyar nép közvetlen belső ügyébe! Ez az ügy a mi ügyünk, nem az övék! (Ügy van! Ügy van! a kormánypártokon.) Ezt az ügyet mi intézzük el és nem ők fogják elintézni! (N

a

gy taps « kormánypártokon.) Ne tartsák a magyar népet olyan butának, hogy nem tudja felismerni a nagy változás

1 jelentőségét és lazt a fejlődést. amelyet a második világháború után megtett. Ne nézzék a magyar parasztot annyira oktondinak, hogy visszakívánja ide Mindszentyt

r

és. Ottót pereputtyostul. Nekünk sem Eszterházy herceg nem kell, sem Goldbeirger Leó nem kell. sem

1 Mindszenty nem kell! (Ügy van! Ügy van! a kormánypártokon.) Mi megyünk a magunk útján a népi demokrácia vágta ösvényen az: új fejlődés és felemelkedés' útján- A vatikáni rádió, a londoni politikusok, a washingtoni bértollnokok tanulják meg végre azt a közmoníjáist» hogy »a karaván halad«! Ez után a kitérés után. forduljunk egy kisisé a magúink belső ügye felé. Az 1948-as centenáris év nagy változásokat hozott a. magyar gazdasági és politikai életbe és 1949 új níagy fejezetet nyit a magyar fejlődés

1 számára. Magyarországon a munkáspártok egyesülése lehetővé tette a legfontosabb éte legdöntőbb politikai erők összefogásiáit, lehetőséget adott új, magyobbarányú. gyorsabb fejlődésre. A Magyar Dolgozók ' Pártja^ nemcsak taglétszámban, nemcsak befolyásban legnagyobb pártja ennek az országnak, hanem tevékenységével, cselekedeteivel, a munkás osztály és a dolgozó parasztság szövetségével a további fejlődés alapjait is kiszélesíti és előfeltételeit is

1 megteremti. Ma már nem pártok vetélkedése folyik ebben az országban, hanem ehelyett a nemzet valamennyi értékes demokratikus erőinek új összefogását hozzuk létre. A fasizmus ellen folyt nemzeti ellenállás idején megalakult ebben az országban a kommunista párt kezdeményezás'óre a Magyar Front, amelyből a felszabadulás utáni feladatok megoldására kifejlődött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Szovjetunió segítségével létrejött felisízíabadulás után a Magyar Nemzeti ' Függetlenségi Front teljesítette azokat a feladatokat, amelyeknek a megoldása szükséges volt ahhoz, .hogy a régi úri rend Magyarországa helyére a népi demokrácia Magyarorországa lépjen. A Magyar Nemzeti Független-