Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

935 Az országgyűlés 106. ülése 1949 magyar (kormány által kiadott Sárga Köny­vet és az abban fellelhető összes hiteles doku­mentumokat. Nézz© meg, vájjon a Sárga Könyvben van^e egyetlen szó is, amely egy­általán kapcsolatos a vallással. A Sárga Könyv adaítaa ország ás világ előtt megmu­tatják, hogy a Mindszenty-ügy nem vallási (kérdés, hanem politikai kérdés, amely m régi úri reind, a fasiizmus, az imperializmus ma­gyarországi vezetőjének és ügynökének mun­kájára teittb pontot. Lehet, hogy — amint a vlartikáni rádió mondja — a világ keresztényi lelkiismerete minden hli-telleisiségétól megfosztja a Sárga Könyv bizonyítékait. De ez a leíkiiismereit ke­vésnek bizonyul a tények valóságával szem­ben, mert B, íeikiismereit hitelességével szem­ben ott van Mindszeníty, Montini és iá töb­biek kézírása a magyar kormány birtokában. A leíkiiismereit mindezt kétségessé teheti, sőt érdeke is, hogy kétségessé tegye; hiszen ala­posan lelepleződött a nemzetközi fi imperializ­mus és az egyházi íkönttöls mögé bújt reakció összesizövődésie. Csak úgy zárójelben jefcmzem ezt a na­gyon szép kompániát, társaságot egy magyar pédával. Megérthetők azok a' muníkásvezérek, akik újabban odakint ágálnak s akiknek nincs magyobb kívánságuk, vágyuk, mint hogy a munkások hátán kiből lord, őriből hkró, klilből márki legyen. Nyilván Pejyer tó. 1 azért találta 1 meg az 1945-ös választás, idején Mindszentyt, mert őrgróf szeretett volna: lenni (Gúnyos de­rültség n kormánypártokon) és SlLaehta is azért jajgatott ebben az országban, mert ud­varhölgy akart lenni Ottó. meg -ai többiek mel­leitt. (Elénk, gúnyos derültség és n^gy tiaps a kormánypártokon.) A magyar dolgozó nép, az ipari munkások, pariasztok és értelmiségiek tudják, hogy a ma­gyar népi demokrácia akarta és kívánta a meg­egyezést az egyházzal. A magyar népi demo­krácia ma is kívánja ezt a megegyezést. De ter­mészetesen azzal, hogy az egyház elismeri a demokratikus köztársaságot, a nép érdekében hozott intézkedéséket. S elvárják az egyház fő­embereitől és kisembereitől egyaránt, hogy ha ezer éven át ebben az onsaágiblam minden agya­lágyult királyt, kalandort kiszolgáltak, akkor egyszer 1 szolgálják ki a magyar népet is törté­nelme új fejezete folyamán. Olyan nagy bűn egyszer királyi családok helyett a magyar pa­rasztot és a, magyar ipari munkást szolgálná lelki üdvében, materiális és politikai vonatko­zásaiban egyaránt? De mee- kell állapítanom, hogy ez_ a meg­egyezés nem érdeke az egyháznak, az imperia­lizmus képviselő köreinek. Olvassák csak el Péterfy Gedeonnak ia Sárga Könyvben leközölt eredeti levelét. Péterffy Rómából (aggodalom­mal ír arról, hoigy a vatikáni körökben nyug­talanságot keltett az egyház és a magyar állam között megindult megegyezési tárgyalás. Kell-e jobban leleplezlődnie valaminek, mint ami le­lepleződik ia Sárga Könyvben? Lehet-e — vető­dlik fel a kérdés — a magyar demokráciát ezek után azzal vádolni, hogy üldözi az egyházat, mikor ez a levél is bizonyította, hogy az állam törekszik a megegyezésre? Azt is világosan meg­mutatta a Sárga ( Könyv, hogy afear-e vájjon békésen együttműködni ­a népi demokráciával az az egyház, amelynek soraiban nyugtalansá­got keltett a megegyezés híre. Azt hiszem, igen t. Országgyűlés, ezek az évi jianuár hó 28-án, pénteken. 936 adatok minden angol rosszalás* ellenére és min­den vatikáni lelkiismereti hitelesség nélkül két­séget kizáróan bizonyítják mindenki előtt, hogy a Mindözenty-ügy — és ezt az egész or­szág tudja — nem vallási, hanem politikai kér­dés, a magyar nép felemelkedésének, a szabad életnek, az előrehaladásnak a megakadályozá­sára irányuló törekvés kérdése. Mindszentyék­nek nem kell a magyar nép felemelkedése, szé­leskörű joga^ és új életformája. Nekünk pedig nem kell a régi, hazug keresztény kurzust a faj­védelem «zajkózásával, nem kell az az élet, amelyből örülünk, hogy kijöttünk. És legyen bárki, afci ezt vissza alkarja idfe hozni, szemben fogja magával találni a magyar dolgozó népet! (Ügy van! Ügy vdn! — Taps a kormánypár­tokon.) Ami pedig a politikai tisztességet illeti, Morrison úrék és társaik söpörjenek a saját házuk körül! Beszéljenek az angol gyarmatbiro­dalom állapotairól, beszéljenek, a palesztinai kérdésiről, beszéljenek az indonéziai páriákról és toe dugják illetéktelenül orrukat a magyar nép közvetlen belső ügyébe! Ez az ügy a mi ügyünk, nem az övék! (Ügy van! Ügy van! a kormánypártokon.) Ezt az ügyet mi intézzük el és nem ők fogják elintézni! (N a gy taps « kormánypártokon.) Ne tartsák a magyar népet olyan butának, hogy nem tudja felismerni a nagy változás 1 jelentőségét és lazt a fejlődést. amelyet a második világháború után megtett. Ne nézzék a magyar parasztot annyira okton­dinak, hogy visszakívánja ide Mindszentyt r és. Ottót pereputtyostul. Nekünk sem Eszterházy herceg nem kell, sem Goldbeirger Leó nem kell. sem 1 Mindszenty nem kell! (Ügy van! Ügy van! a kormánypártokon.) Mi megyünk a magunk útján a népi demokrácia vágta ösvényen az: új fejlődés és felemelkedés' útján- A vatikáni rádió, a londoni politikusok, a washingtoni bértollnokok tanulják meg végre azt a közmon­íjáist» hogy »a karaván halad«! Ez után a kitérés után. forduljunk egy kisisé a magúink belső ügye felé. Az 1948-as centená­ris év nagy változásokat hozott a. magyar gaz­dasági és politikai életbe és 1949 új níagy feje­zetet nyit a magyar fejlődés 1 számára. Magyar­országon a munkáspártok egyesülése lehetővé tette a legfontosabb éte legdöntőbb politikai erők összefogásiáit, lehetőséget adott új, magyobb­arányú. gyorsabb fejlődésre. A Magyar Dolgo­zók ' Pártja^ nemcsak taglétszámban, nemcsak befolyásban legnagyobb pártja ennek az or­szágnak, hanem tevékenységével, cselekedetei­vel, a munkás osztály és a dolgozó parasztság szövetségével a további fejlődés alapjait is ki­szélesíti és előfeltételeit is 1 megteremti. Ma már nem pártok vetélkedése folyik ebben az ország­ban, hanem ehelyett a nemzet valamennyi érté­kes demokratikus erőinek új összefogását hoz­zuk létre. ­A fasizmus ellen folyt nemzeti ellenállás idején megalakult ebben az országban a kom­munista párt kezdeményezás'óre a Magyar Front, amelyből a felszabadulás utáni felada­tok megoldására kifejlődött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Szovjetunió segítségé­vel létrejött felisízíabadulás után a Magyar Nem­zeti ' Függetlenségi Front teljesítette azokat a feladatokat, amelyeknek a megoldása szüksé­ges volt ahhoz, .hogy a régi úri rend Magyar­országa helyére a népi demokrácia Magyaror­országa lépjen. A Magyar Nemzeti Független-

Next

/
Oldalképek
Tartalom