Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

923 J~ országgyűlés 106. ülése 1Ô4Ùs mégínkább megerősödhetünk abban az elhatározásunkban, bogy a jövőben még erediményeáebben fogunk dolgozni és még keményebben fogunk harcolni népünk ellenségei ellen:. (Taps a kormánypártokon.) Helyesein állapította meg a pénzügyminiszter úr, hogy ez a> költségvetés, a magyar dolgozó nép jövőévi munkaprogramja, s hogy a költségvetés által megjelölt célok és feladatok mögött munkások» dolgozó parasztok, a haladó értelmiség, kistermelők, egyszóval a nép milliós tömegei állanak. Most, amikor költségvetésünk vitáját lezárjuk, megfogadjuk, hogy ezt a munkaprogramot népünkkel és népünk érdekében teljesíteni fogjuk. Milyen tanulságokat vonhatunk le, t. Országgyűlés, ezekből a hatalnuais .sikerekből» amelyeket költségvetésünk a maga konkrét számláival visszatükröz'? Elsősorban, azt, hogy helyes voit az, az út, amelyet népünk az elmúlt négy esztendő alatt járt. Ez az út a népi demokrácia útja. A költség vetésünkben vissizatükröződő hatalmas sikerek és eredmények azokat igazolják, akik bátrain ráléptek erre az útra és következetesen, ingadozás nélkül haladtak rajta előre. A népi demokrácia a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség, az ország demokratikus erőinek összefogására épült. A munkáisosiztály és ,a dolgozó parasztság szövetségével sikerült végrehajtanunk demokratikus átalakulásunk nagy felalatait: a nagybirtok felosztását, a szabadiság jogok megvalósítását, a köztársaislág kikiáltását. A munkásosztály és a dolgozó par •rasztság szövetségével sikerült államosítani a bányákat, a gyárakat és a bankokat. Végül ugyancsak a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségévei sikerült biztosítanunk köztársaságunk függetlenségét és önállóságát. Tudjuk, t. Országgyűlés, hogy az elmúlt esztendőik alatt a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségét, a demokratikus erők összefogását komoly veszélyek fenyegették. A magyar reakció, amely vissza akarta állítani a régi reakciós rendszert, a felszabadulás után nemsokára ismét a porondra lépett, beférkőzött a demokratikus pártok soraiba, elsősorban az én pártomba, a Független Kisgazda Pártba, A^ reakció is felismerte, hogy a r népi demokrácia legnagyobb ereje a munkásság és a parasztság összefogása és a demokratikus erők szövetsége, ás ezért minden eszközzel ara-la törekedett, hogy ezt a szövetséget felrobbantsa. Aknamunkájának veszélyességét csak fokozta az a körülmény, hogy a magyar reakció rövidesen felcsapott a német imperialisták örökébe lépő amerikai imperialisták ügynökségének, és egyszerre támadt demokratikus fejlődésünk és nemzetünk függetlensége ellen. Ha visszagondolok azokra a harcainkra, amelyeket a, kisgazdapárt balszárnyán folytattam társaimmal együtt az ütmperializmus összeesküvő ügynökiéi ellen, akikor elégtétellel állapítom meg most ismét, hogy, helyes útón jártunk. Helyes úton jártunk és igazunk volt, amikor ragaszkodtunk a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségéhez és hívek maradtunk a demokratikus összefogás politikájához. Meg kell azonban nyiltan mondanom» hogy a kisgazdapárt balszárny a és parasztságunk demokratikusan gondolkozó része abban az időben önmagában nem lett volna elég erős a reakció támadásainalk •visszaveréséhez és a régi űrirendiszer viszahozatalának megakadá; lyozásához. Abban, hogy ezek a reakciói? kiét?« január hó 28-án, pénteken. 924 serietek meghiúsultak, hogy demokratikus vívmányainkat nemcsak megőrizhettük, hanem győzedelmesen haladunk előre: döntő szerepe a munkásosztálynak és pártjának, a Magyar Kommunista Pártnak, illetőleg a Magyar Dolgozók Pártjának van. (Taps a kormánypár' tokon.) Az a körülmény, hogy a két! munkáspárt az elmúlt esztendő folyamán szervezetileg és politikailag egy pártban egyesült, mégmkább megnövelte a magyar demokrácia erejét, és a munkásosztály szövetségének értékét és szerepét a dolgozó parasztság számára. Csatlakozom Gyöngyösi János képviselőtáisamnak azokhoz a megállapításaihoz, amelyeiket ebben a vonatkozásban tett a költségvetés általános vitájában. Csatlakozom (különösen ahhoz a megállapításához, amely szerint egyedül a kommunista párlfc volt az, amely nemcsak azzal volt tisztában, milyen politikai magatartással és módszerrel kell felfâzaimoiljni a kizsákmányoló rendszert, hanem tudományosan kidol(giazva, sőt a nagy szovjet szocliállislta forradalomban gyakorlatilag is kipróbálva, világosan tudta meghatározni, hogy mik a célok és melyek azok az utak, amelyek ezekhez a célok- • hoz vezetnek. Ez a magyarázata annak, hogy sa felszabadulás után kezdettől fogva a kommunista párt volt a fejlődésnek nemcsak a lendítő kereke, hanem irányítója és vezetője is a népi demokrácia megvalósításában. A népíi demokrácia politikai és gaizdasági isikereinek eredményeként a reakció 'túlnyomórészt kiszorult a koaiicióból és ennék 'következtében a kizsákmányoló osztályok is az államvezetésibői. Ma már az államhíattalom szilárdan^ és megingathaitatlanul a munkásosztály és a dolgozó parasztság kezében van. (11.00.) Ennek a történelmi jelentőségű változásnak következtében megváltozott dolgozó népünk vuiszonya a munkához és az államhoz. Ha büszkeséggel tölt el bennünket; idei költségvetésünk, akkor gondolnunk kell arra, milyen döntő szerepe van nefmzetgazdaiságunjk megerősödésében és tervgazdálkodásunk sikerében ennek a tényezőnek. Népünk most érzi ezer esztendő óta először, hogy magának dolgozik és termel, most érzi először, hogy ez az ország az ő hazája, (Taps a kormánypártokon és

r a független demokratapárton.) most érzi először, hogy az állam nem ellensége, hanem barátja, a kormány nem az elnyomás és a kizsákmányolás, hanem a nép felemelkedésének és boldogulásának eszköze. Másként dolgozik a munkás a gyárban, a paraszt la földeken, az értelmiiségi az íróasztalnál, mint azelőtt. Rajta kell lennünk,, t. Országgyűlés, hogy ez a felismerés minél inkább elterjedjen és megíjziiárdíuljon népünkben és minél gazdagabb forrása legyen további gazdasági és politikai megerősödésünknek. A jelenlegi költségvetési esztendőre esik a hároméves terv befejezése. Szilárd meggyőződésem, hogy hároméves tervünket sikerül két esztendő és öt hónap alatt ' megvalósítanunk, és egy esztendő mulya már hároméves tervünk hatalmas eredményeinek alapján kezdhetünk hozzá új, ötéves tervünk megvalósításához. Az a körülmény, hogy hároméves tervünket lényegesen kedvezőbb politikai és gazdaSági feltételek között fejezzük be, mint amilyenek* között elkezdtük, még jobban megérő-