Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

925 Az országgyűlés 106. ülése 194L siti hitünket tervgazdálkodásunk győzelmes befejezésében. Bármilyen jelentős eredményeket értünk is el »azonban, mindez meni jelenti azt, hogy ná­lunk már nincs reakció, nem. jeleníti azt, hogy demokratikus fejlődésünknek' és országunk függetlenségének már nincsenek elszánt el­lenségei. Ellenkezőleg: tisztában kell lennünk azzal, hogy népünk ellenségeinek aknamun­kája sorozatos vereségeik ellenére sem szűnt meg, s ellenállásuk minél hevesebbé és elke­seredettebbé válik, minél inkább kihúzzuk lá­buk atlíól a talajt; minél nagyobb sikereket ér «•el demokráciánk, annál féktelenebibül uszíta­nak ellenünk a nyugati imperialisták és annál erőteljesebben folytatják aknamunkájukat ha­zai ügynökeik. Az uszításban, a lazításban, a, felforga­tásiban s az ellenforradalmi elemek szervezé­sében pedig, t. Országgyűlés, már hosszú idő óta élenjár a fekete reakció. Jó példa erre a Mindszeintyügy. Nem akarok kitérni, t. Ország­gyűlés, azokra a tényekre, melyek Mindszenty József őrizetbevétel ét szükségessé tették- Túlsá­gosan ismertek ezek a tények ahhoz, sem­hogy nekem most ezekről részletesebben kel­lene beszélnem. A múlt héten megjelent Sárga Könyv dokumentumai nemcsak ide­haza, hanem határainkon tul is meggyőzhet­tek r minden becsületes embert arról, milyen gálád, ellenségje Mindszenty a magyar népnek és a demokráciának. A dokumentumokból ki­derült, hogy a felszabadulás ót a Mindszenty szervezte a legnagyobb arányú összeesküvést a magyar köztársaság állem és ezért felelnie kell a bíróság előtt. A magyar népi demokráciában a legma­gasabb egyházi méltóság sem mentesíthet egy fasiszta összeesküvést a felelősségrevo­nás alól- Mindszenty a bíróság elé fog állni; ettől nem mentheti meg a, nemzetközi reakció pro pagan óla-szerveinek még oly eszeveszett lármája sem. A magyar kormánnyal ebben a tekintetben is egyetért a magyar nép, amely­nek Mindszenty egyik leggonoszabb ellensége. (Taps a kormánypártodon.) A magyar demokrácia és benne a, demo­kratikus hívők számára az első pillanattól kezdve viláigos volt, hogy Mindszienty letar­tóztatása, nem vallásul dözés, hanem a demo­krácia jogos önvédelme. Ezt vallották azóta közreadott hivatalos nyilatkozatatikban az összes protestáns egyházak vezetői- Ezek a nyilatkozatok, melyek azt húzták alá, hogy a mi népi demokráciáinkban teljes a vallássza­badság, egyben elutasították azokat a népel­lenes politikai célkitűzéseket, amelyek miatt Mindszentynek most felelnie kell. A katolikus egyház magyar vezetői még nem tettek ilyen nyilatkozatot, de minden magyar tudja, hogy a magyar katolikusok túlnyomó többsége helyesli a köztársaságot­helyesli a földreformot, helyesli az államosí­tást és hallani sem akar a Habsburgok, az Eszterházyak, az Ullman bárók uralmának visszaállításáról. (Taps.) A magyar demokrácia, ebben a kérdésben mint a múltban, úgy jelenleg is kész a köl­csönös engedékenység 1 , és megértés szellemé" berni. ia megegyezésre. Ebben az álláspontjában is nemcsak a magyar nép nagy többségének álláspontját képviseli, hanem egyben a magyar katolikusok túlnyomó többségének álláspont­ját is, akik semmit sem óhajtanak jobban, mint egy rendes, békés, mindkét félre kielé­K évi ianuár hó 28-án, pénteken. Ô26 gátő megoldást- (PAKRAGI György (f): Ügy van! — Taps a független demokratapárton és a kormánypártokon.) Azok az egyházi vezetők, akik nem akar­nak számolni a magyar népnek ezzel a béke­vágyával, hamarosan tapasztalni fogják, hogy saját híveik fordulnak el tőlük» így látják ezt azok a katolikus tömegek, amelyek vallá­sos hitüket össze akarják egyeztetni a demo­krácia iránti szeretetükkel. Ez a felfogás csendült ki a költségvetési vita során minden demokratikus képviselő felszólalásából!, aki ezzel a kérdéssel foglalkozott. De bármily heves és makacs is a nép ellenségeinek ellen­állása, aknamunkájuk megtörik a magyar demokrácia erején­Ha az előbbiekben azt állapítottam meg, hogy a magyar népi demokrácia elsősorban a demokratikus erők összefogására épült, akkor meg kell állapítanom azt is, hogy épül emellett a béke és a demokrácia hatalmas, nemzetközi táborának legyőzhetetlen erejére is. Orszá" gunk függetlenségének, biztonságának, né­pünk felemelkedésének, kormányunk békepo­litikájának legnagyobb külső biztosítéka a nagy Szovjetunióval kötött barátsági szerző­dés. (Taps a kormánypártokon és a független demokratapárton.) A Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival kötött szerződéseink az elmúlt esztendők során még inkább megszilárdultak. Magyarország ma ennek a nagy nemzetközi békefrontnak hasznos és megbecsült tagja, s a reakció elleni küzdelmünk, valamint gazda­sági építésünk sikerei még inkább hozzájá­rulnak országunk megbecsülésének emelésé­hez- Demokratikus külpolitikánk újabb nagy­sikerű állomásához érkezett el a közelmúlt­ban, amikor tagjává lettünk a kölcsönös gaz­dasági segítség tanácsának. Olyan tény ez, t. Országgyűlés, amelynek jelentőségét nemzet­gazdaságunk jövője, demokráciánk megerősö­dése és országunk biztonsága szempontjából alig lehetne túlozni. Mi tette szükségessé a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának megalakítását? A hat or­szág értekezletéről kiadott közleményíben vilá­gos megfogalmazásban olvashatjuk erről a kö­vetkezőket: »Az értekezlet megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és né­hány miáö nyugateurópai ország kormánya lé­nyegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsola­tokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek az országok lehe­tetlennek tartják, hogy alávessék magukat az országuk szuverenitását és (nemzetgazdasági érdekeit sértő Marshall-terv diktátumának-« Ml magunk is számos alkalommá]; tapasz­talhattuk, hogy mennyire helyes ez a megálla­pítás. Tapasztalhattuk, hogy elsősorban az Egyesült Álílamok, de nem egy esetben Angia sie m akar velünk normális külkereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Nem egy esetiben tapasz­taltuk, hogy úgy akarnak vellünk kereskedni, hogy politikai engedményeket kapjanak cse­rébe. Erre azonban a magyar népi demokrácia, a magyar köztársaság nem hajlandó és nem is lesz hajlandó soha. Mi ugyamiúgy, ahogy a múltban is, gazdasági kapcsolatokat kívánunk fenntartaná a nyugati országokkal is. Ha azon­ban ezt a szándékunkat aia (amerikai imperialism tiák elutasító magatartása miatti megvalósíafnd nem tudjuk, akkor is tudunk magunkon segí" I teni» — amint ez az új szerződés: is mutatja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom