Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

921 As országgyűlés 106. ülése 1949. az előbb rámutattam, reálisak a bevételi téte­lek és reálfisak a kiadások ás a berahíáizási címek is. amint az egyes tárcáknál a vita szó­nokai megállapították. Biztonságtudatunkat az 1949-eg költségve­tést illetően csak fokozza a Kölcsönösi Gfaizda­sági Segítség- Tanácsának megalakullálsáról szóló tudósítás- Ez az esemény külön biztosí­téka költségvetésünk realitásának. Ha a négy­esztendős 1 újjáépítő munkánk során tapasztal­tuk^ a felszabadító Szovjetunió baráti útmuta­táslát és tényleges támogatását, akkor most az új ©zetrtv megalakulásával!, amely a Szovjetunió vezetésével és irányításával a népi demokrácia népeit fogja össze a Dunától egészem a östendes 1 Óceánig» ez még hatványozottabban fog érvé" nyesülni. Az 1949. évi költségvetés 34 millió forint bevételi többletet irányoz elő. Az előző költ­ségvetés 22 millióé többletet Hajtott előre, s a reakciós kritikusok akkor ezt a számot komoly­talannak, propagandátniak minősítették. Annak ellenére» hogy a beruházási célra többet fordí­tottunk, mint amennyit eredetileg előirányoz­tunk, s» költségvetési kiáltásaink nőttek, jó gaz­dálkodásunk és jó politikánk eredményeként a bevételi többlet nem 22, hanem 300 milliót tett ki­Az eljöttünk lévő költségvetést több tapasz­talattal, tervgazdaságiunk míásfélesztendős ta­nulságainak figyelembevételével készítettük elő. E jó költségvetési program jó végrehajtá­sát biztosítja a sfzerzett gazdasági és kormány­zati tapasztalatokon túl az a döntő körülmény is, hogy politikai rendszerünk, a saoeializniust építő népi demokrácia a magyar nép széles millióinak tudatában megerősödött. Felzárkózott e program megvalósítására az ipari munkásság mellé szövetségesként a dol­gozó parasztslálg és ia haladó érMmiség is. So­raik közű] igyekeznek kiszorítani az oda befu­rakodott ás oda nem való reakciós, kártékony elemeket» és ez biztosítja azt, hogy a .szabadság­a béke megvédése, a szocializimjus építés© jegyé­ben népünk így összefogott millióit kormány­zatunk a Magyar Dolgozók Pártjának irányí­tásával eredményesen vezeti iaz építés nagy­szerű munkájában. Kérem a t. Országgyűlést, hogy az 1949­évi iálllami költségvetósrőil benyújtott és önök előtt fekvő törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni sziveskedjenek­(Taps a kormánypártokon és a független de­mokrata várton.) ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván szólni. DOBI ISTVÁN miniszterelnök: T. Ország­gyűlés! (Nagy taps a kormánypártokom]') En­gedjék meg, hogy kormányloim nevében köszö­netet mondjak a költségvetési vita előadóinak és szónokainak. Meg kell: láUlapítanom, hogy a vita tartalmában, szellemében és* színvonalá­-bian méltó volt költségvetésünkhöz, az, ország­gyűlés demokratikus pártjai ós képviselői fel­készülten és elmélyülten tárgyalták a költség­vetéssel kapcsolatban politikai és gazdasági életünk nagy kérdéseit. Büszkék lehetünk a költségvetésünkre t Országgyűlés! Idei költs égvetésünk összeg­szerűen is» jelentékenyen meghaladja a tavalyit. Ez az összegszerű növekedés 1 mindenekelőtt azt jelenti» hogy — amint Gerő pénzügyminiszter úr is rámutatott beszédében — népi. demokrá­ciánk és nemzetgazdasáigunk növekszik és etrő­évi január Uó 28-án, pénteken. 922 siödik, hogy hatalmas Ösfezegeket tudtunk fordí­tani, ipari, mezőgazdasági, közlekedési, vala­mint szociális és kulturális beruházásokra. Je­lenti továbbá azt, hogy erősödik demokratikus honvédelmünk, nemzeti függetlenségünk e í<w> tos biztosítéka, éö cfemokratikus rendőrségünk, köz- és vagyonbiztonságunk őre. Idei költségvetésünknek a tavalyihoz képest hatalmasan megnövekedett kiadási és bevételi tételeiben azonban nemcsak nemzetgazdaságunk megerősödése, hanem jelentős szerkezeti vál­tozása is kifejezésre jut. Költségvetésünket aem lehet egyszerűen összehasonlítani a ko­rábbi évek, vagy a kapitalista országok költ­ségvetésével. Idei költségvetésiünkben ezekhez képesti már új elemnek vannak, amelyek meg­változtatják költségvetésünk jellegét, és ame­lyeknek következtében költségvetésünk meg­közelíti a nemzeti költségvetés fogalmát. Ez a változás az állami kiadások területén legmieissr szebbmenően a tervberuházások hatalmas mé­retű emelkedésében nyilvánul me,g. Figyelemre méltó ebből a szempontból, hogy összes állami kiadásainknak több mint 35% "a a tervberuházások céljait szolgálja. Az 1949- évre előirányzott, négymilliárd forintot meghaladó 'teirvberuházások túlnyomó része* 3320 millió forint az állami költségvetésben van előirányozva. Ez az összeg 415%-kal magasabb antnál a tervberuházási összegnél, amelyet az elmúlt költségvetési évre, tervgazdálkodásunk első esztendejére előirányoztunk. A költségvetés megváltozott jellege kifeje­zésre jut azonban bevételi oldalon is. Az álla­mosított ipar mfár 1948 júniusában 6 imillió fo­rintot meghaladó tiszta nyereséget fizetett be •az államkincstárnak és a tiszta nyereség, az 1949. év első negyedére elkészített pénzügyi vi­szonylatban már tízszerese a tavaly ilyeinkoawa előirányzott összegnek. Az államosított ipar mellett jelentősen hozzájárulnak költségveté­sünk bevételeihez az államosított bankszerveze­tek» továbbá a kereskedelem terén működő ál­lami vállalatok. így a» 1949-es évre az egymil­liárdot meghaladó üzemgazdasági bevétel, ez az új bevételi forrás, az egyenesadók és a for­galmipdók után a frarímadik legnagyobb ösz­szegű állami bevétel. Hoizzá kell r tennem, hogy ez az új bevételi forrás* — országunk nemzet­gazdaságának szocialista fejlődésévei arányo­sain — egyre inkláibb növekedni fog- Méltán le­hetünk tehát büszkék idei költségvetésünkre'. Miközben a vitát hallgattam, t. Országgyű­lés, nem egyszer jutott eszembe, hogy négy esz­tendővel ezelőtt Budapest még ostrom alatt ál­lott, az orözág nyugati részein még a német fasiszták és magyar zeoldosaák garázdálkodtak. Négy esztendővel ezelőtt az ország vigasztalan képet nyújtott: felperzselt városok, szenvedő falvak, a háború csapásaitól sújtott lakosság­Emiékezzünk vissza, hányan voltak akkor ki­csinyhitűek, akik nem hitték, hogy hazánk va­laha is» felemelkedhessek, és hányan voltak olyianíok. akik mindent megtettek, hogy hazánk ne emelkedhessek fel. S oniak t. Országgyűlés, megállapíthatjuk, hogy négy esztendő alatt dolgozó népünk életszínvoiniala és nemzetgaz­daságunk nemcsak elérte, hanem számos pon­ton túl is haladta a békebeli színvonalat. Négy esztendő kemény harcai, nélkülözései, erőfeözítései nem voltak eredménytelenek­Költségvetési vitánk lezárásakor elégtétellel tekinthetünk vissz/a munkánkra és harcainkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom