Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

909 Az országgyűlés 105. ülése 1949. téeével ©s a tervgazdálkodás ínég hatékonyabb, a hároméves terv céllMtûzé«eiiineik tsœAeométea történő kiépítésével, országunk termelése bel­földi és külkereskedelmi forgalmunk örvende­tes módon növekiedik, nemzeti jövedelmünk emelkedik. Felvető dhetik a "kérdés, hogy a nemzet­giazdtaág erőforrásainak fokozódásával össz­hangban álBL-e az erőforrásokkal való gazdái­kod ás» a pénzügyi politika. A íbenyujtott _ költségvetési eílőiirányzat ki­adási tételeinek figyelmes vizsgálata után min­denki megállapíthatja, hogy Miagytaironslzlág pénzügyi szerkezetének alakulása lépést tart (nemzetgazdaságunk változásiaávail, összhang­ban van fejlődésévei]: és a pénzforgalom, vala­mint az ebhez kapcsolódó pénzügyi gazdálko­dás a pénzügyi politika kellőképpen igazodik a gazdasági életnek azokhoz-a 'reálfolyamatai­hoz, amelyek egyedül jelenthetik a gazdasági éltet pénzfolyamatainak reális fedezetét. A jelien! evők előtt közismertek mindazok az óriási méretű közfeladiáitok» amelyeket népi demokráciánkban az állam vállal magária. Ép­pen ezért feleslegééinek érzem, hogy e megne­vekedett közfeladatok részletes taglalásába bocsátkozzam, és megelégszem anintak hang­súlyozásává!!, hogy a kiterebélyesedő közfel­adatok sikeres és zökkenőmentee megoldása a, kiadások fokozódását igényli, ez pedlig szük­siégképpen megköveteli az állaani bevételek eíi'őteljeisi» - tervszerű gyarapodását. Ha ugyan" is az áMami bevételek <alíalkulása nem áll össz­hangban az állami kiadások fejlődésével, akkor ez a társadalom ep-^es tagjai vagy csoportjai számára talán hozhat átmenetileg pillanatnyi múló eÜőnyöket, de a deficites költségvetésből származó súlyos veszélyek végeredménykép­pen az összeségneík, tehát még a rövid ideig kedvezőbb helyzetbe kerülő rétegeknek is TDÍ'Z­ton bekövetkező károsodását jelenítik. Van*e ebben az országban, valaki» az élősdi spekulán­soktól eltekintve, aki visszakívánná az infláció rémének hátborzongató szorítását, a Sza­kadatlanul rohamos ütemben emelkedő árszíia" vonalat, a reálbérek és keresmények rtapír­roinggyá zsugor oldását? forintunk stabilitásáé­nak» a dolgozók megélhetésének alapja a szilárd árszínvonal, ennek pedig legdöntőbb tényezője a deficitmeintes, kice-yentsúlvozott áHLamház­taritlás. Amidőn a deficitmentes költségvetésre irányuló pénzügyi politika feltétlen helyes­ségére nyomatékosan kívánok rámutatni, nem zárkózhatom el annak megállapításától, hogy a kiegyensúlyozotit költség-vetés elérésénél rendkívül fontos tényezőnek tartom nemzet­közi kötelezettségeink jelentősmérvű csökke­nését, továbbá a pénzügyminiszter úrnak azt a bejelentéséit, hogy kemény kézzel és vasaké rattal a legszigorúbb takarékosság' rendszerét foigja megvalósítani a közpénzek felhasználá­sánál, valiaimint azt, hogy gazdasági életünk ál'liaimosítloítlt szektora máris nagyösszegü nye­reségeket fizetett be az állampénztárba és mlindan remény megvan arra, hogy ez a be­vételi forrás mind nagyobb szerepet fog kapni háztartásunkban. T. Országgyűlés! Az államosított válla latok' nyereségének a költségvetési előirány­zatban 'jelentékeny összeggel való megjele­nése mutatja azt az irányt, amelyelt a szocia­lista áMam követ és amely felé mi is hala ­diunk. Ismertetés, hogy a Szovjetunióban az évi január hó 27-én, csütörtökön. 910 á'ltaimi bevételek túlnyomó részét az állami vállalatok nyereségei, megtakarításai jelentik ós, a lakosság által fizetett adók a bevételi elő­irányzatnak csupán kis töredékét alkotják- E tény megvilágítására csupán egyetlen adatot idézek, a me ly szerint a Szovjetunió 1948. évj költségvetésének bevételi előirányzatában mindössze 7.7%-kai szerepel a lakosság- által fizetett adók összege. T. Országgyűlés'! Az eüjőterjesztett költség­veJttéSíi előirányzat szerint a kincstári bevé­telek főforrásait egyelőre még afc egyenes­adók és forgalmi acMk képviselik, (15.30) de amint az imént rámutattam a vállalati nyere­ségek már az új irányvonalat jellentik. Az egye­nesíadóknál arálnylag nagy szerepűik van a régi adónemeknek, amelyek változatlan adótételek mellett is előreláthatólag nagyobb hozamot fognak eredményezni, mint a muOitban, tekin­tettel arra, hogy nemzeti jövedelmünk emel­kedőben van. A költségvetésből kitűnik, hogy megfelelő lépések történtek az adótechnika egyszerű­sítésére. Néhány újabb keletű adó megszün­tetése is ezt a célt szolgálja. A forgalmiadéból származó megterhelés mértéke neui súlyos­bodott azjelőző költségvetés összeállítása óta Az általános forgalmiadóval kapcsolatban a fázisadó kiterjesztése egyszerűbbé és megbíz­hatóbbá tette az adólkezelóst. Itt nlagy szerepe vab annak, hogy ennek a z adónak behajtását nagyoibbára állami szerveiken keresztül végzi az államkincstár. Adminisztratív egy&áerű­sítést ieletnt az árkiegyenlítő alapok fokozatos beolvaisztásia a forgalmi adóba. Igen fontos, hogy mindezek az egyszerűsítések változatlan megterhelés mellett történhettek meg. A költségvetési előirányzatban fontos és helyeslendő újítás az is, hogy csaknem teljesem megszűnik a költségvetésen kívül kezelendő cél jövedelmek. valamint alapok rendszere» amely a múltban sokszor lehetővé tette a kellő ellenőrzés nélküli pénzkezelést, ami viszont a pazarlásra nyújtott lehetőséget. Most komoly biztosítékokat teremtettek avégett, hogy meg­határozott célokra megszabott összegeket kizá­rólag a megjelölt feladatok ellátására lehessen kiadni. T. Országgyűlés! Néhány szóval szeretnék még arról megemlékezni, hogy az új költség; vetés nemcsupán adminisztratív , Jellegű újításokat tartalmaz, hanem mélyreható költ­ségvetési reformot is. jelent. A költségvetési reform lényege az, hogy bár az új költségvetés még nem teikinthető teljes mértékben nemzeti költségvetésnek, mindenesetre jelentős lépés a nemzeti költségvetés felé. A nemzeti költségvetés alapfeltétele az, hogy az egyes közületi költségvetések azonos rendszerben készüljenek, legfőbb célja pedig a legeredményesebb gazdálkodás az ország- gaz­dasági erőivel, a közületi szükségletek helyes sorrendben történő arányos kielégítése n és mindezzel összefüggésben a legtervszerűbb beruházási politika. A nemzeti költségvetés a szocialista áll a m gazdasági funkcióinak töké­lete» műszere és a funkciók elősegítésének legjobb eszköze. « Az a gazdaságpolitikai fejlődés, amelyet az 1947/48. évi költségvetés, majd a jelenleg tárgyalás alatt álló 1949. évi költségvetés pontos számadatokkal mér le, a forint stabili­zálására épült és a jövőben is arra támasz­kodik. Nyugati közgazdászok és gazdaság"

Next

/
Oldalképek
Tartalom