Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

907 Az országgyűlés 105. ülése 1949, van a betétállomány növelése, itt van a mezőgazdaság átállítása, itt van egész vizáerogiaizdáJkodáSTimk, ahnelyre óriási feladatok várnak egyrészt az önltözés, másrészt afc árvizek elleni védelem terén. Azután itt van a hajózás kérdése; hiszen a Duma. ma omég olyan, mint egy temető. Kétségtelen, hogy erre is lesz gondunk, de most arra ürányítsuk minden erőfeszítésünket, hogy a még meglevő hiányokat ígyekézzünk minél ecrősebben és minél jobban kiküszöbölni. Mielőtt befejezméin beszédemet, mésr egy gondoOlatot akarok érinteni. Karácsony előtt az egész országban elterjedt az a hír, hogy a bankjegyeket felülbélyegzik. Különböző terveket hallottam: hogy elveszik a 100 forintosok 50%-át, hogy nem 50%-ot vesznek el, hanem csak 1000 forintot hagymáik meg mindenkinek, azután, hogy ez kiterjed, vagy nem teTJed ki a betétiekre ÍR. Megtehetném most azt, t. Országgyűlés, hogy itt komolyan, gyakorlatilag és tudományosan, kimutatnám, hogy milyen őrültség völnía ilyen tervre még csak gondolni, is. Ezt azonlhan nem teszem. Nem teszem azért, mert nem akarok ennek a propagandának túlzott jelentőséget tulajdonítani. Egy megjegyzésemet azonban, mint a Magyar Nemzeti Banlk elnöke, nem hallgathatom el. Én meg vagyok győződve arról, hogy ezek a hírek nemcsak úgy vaktában kezdtek el terjednii, hanem ezeket a híreket mesterségesen hozták forgalomba, (GEBŐ Ernő miniszter: Ügy vam!) hogy ezeket n híreket ártó szándékkal hozták forgalomba (SZENTIVÁNYI Lajos (kg): Kétségtelen!) és hogy a cél az volt, hogy talán, lehet itt olyan hangulatot teremteni, hogy a kormány elkövet egy kapitális ostobaságot; mert ezek a jó urak bizonyára úgv gondolkoztak, ahogyan a latin közmondás mondja) hogy: quod petimus, làbenter credimus, vagyis aimij, óhajtunk, azt sziveisen elhisszük. Nekem erre az az egy kijelentésem és az az eigy megjegyzésem van, hogy a magyar kormány és az illetékes tényezők egy ilyen kapitális ostobaságra nem kaphatók, erről senki ne álmodjon., A forint mairad az a szilárd és meg" ing-athatatlain bástyája és talpköve a, magyar gazdasági és pénzügyi életnek, amely eddig volt. (Taps a kormánypártokon és a független demokrata párton.) Sőt ázzál, hogy igyekszünk az árakat leszorítani — és necm is egészen eredmény nélkül^— a forint vásárlóerejét és szilárdságát még csak emelni fogjuk. T. Országgyűlés ! A pénzügyminiszter úr nagyszabású pénzügyi expozéjában azt mondotta, hogy 'ez a kölüségvetés a magyar dolgozó nép 1949. évi munkaprogriaEnijat. Ez tökéletesen így vau- Ehhez én még hozzáfűzöm azt: minden népnek, amely érni akar, amely fejlődtni és boldogultoii akar, szüksége • vam ideálokra, szüksége van reményekre. Ez a költs égve tó» ezekéit

1 az idea

1 okait,, ezeket a reményeket is magában foglalja. Magiálban foglalja nemcsak azt, hogy többet fogunk; termeilni, jobbat és olcsóbban fogúink termelni, nemcsak fatzt, hogy többet fogunk kivinni és többet fogunk behozni' hanem magában foglalja a legfőbb célt és a legmagasabb ideált is. amelyet a magyar demokrácia közgazdasági és pénzügyi téren maffa «et^é kitűzött: a magya

r nép életszínvonalának jelentékeny emelkedését Mi veti ez a költségvetés ezt « célt szoléit január hó 27-én, csütörtökön. 908 gálja és magy lépéssel viszi előre, a költség* vetést magam és pártom nevében elfogadom. (Élénk taps a kormánypárton és a füogéflen demokrata párton-) ELNÖK: Szólásra következik a k

l

jeíöíl* szónokok közül? SZENTHE JÓZSEF jegyző: B. Farkas Ferenc. B. FABKAS FEBENC (p): T. Oreteággyűlés! A dolgozók természetiéből következik, hogy míg az áfcmi kiadások az állalmi feliaidlaioknak. megfelelően a különböző tárcák költségvetésében szerepelnek, addig az állami bevételek . túlnyomó része a pénzügyminisztérium büdzséjében jelentkezik. Ugyanekkor az íállam pénzügyeinek legfőbb irányítása a pénzügyminiszteT kezébe van letéve- Mindezeket előrebocsáítva úgy vélem, indokolt» hogy a pénzügyi tárca költségvetési vitájánál nem szorítkozom a tárca költség vetéséhez fuzőtt észrevételekre, hanem néhány megjegyzésitf telsizek az 1949. évi állami költségvetésű eflőiráinyzat egészére. Az áilamháztartt ásnak az 1947^48. költségvetési (évben valamiint az azután következő 5 hónapos kiegészítő időszákban végbemleni alakulása 400 millió forint felesleget eredményezett- Ez a tény mindennél! beszédesebben bizonyítja, hogy nemzetgazdaságunkban pénzügyileg a konszolidáció oly maga® fokára jutottunk el, ami méltán tiszteletet ébreszt világszerte mérhetetlenül sok háborús* puisíztülást szenvedett országunk, dolgozó népünk párait- lan erőfeszítései és teljesítményei iránt. A közvetlenül elmúlt időszakban elért nagymértékű államháztartás

1 felesleg döntő módon cáfolta meg azokat az igen gyakran gonosiz szándékkal terjesztett balhied elm eket hogy nagyobb mérvű beruh ázások végrehajtása menthetetlenül az infláció forgatagába sodor bennünket és komoly beruházási programhoz elkerülhetetlenül szükségünk van nagyösszegű külföldi kölcsön felvételére. Dolgozó né'nünk erőfeszítéseinek, pénzügyi és gazdasági kormányzatunk tervszerű^ szakává" tnítí fáradságot nem kímélő munkájának eredményeként nemcsak külföldi kölcsön felvétele nélkül oldottuk meg mindazokat, a rendkívül súlyos és bonyolult problémákat, amelyek a költségvetési egyensúly biztosításának zálogét, hanem ezenkívül sikerült az államkincstárnak az 1947/48 „ költségvetési évben kö^csöntörlesztésre is naigyobb összeget fordítania. Az új költségvetési előirányzást ta atalbiilizációval megkezdett fejlődés Itlöretflen voníallát mutatja. Hű tükre ia magyar gazdasági életben végbement és folyamatban lévő változásoknak. Ezek a változások mérföldkövei a szocializmus félé haladó miagyar népi demokrácia útjának. Ennyiben foglalhatnám Össze ezeknek a gazdasági változásoknak lényedét. Az áfiiami feladatok bővülésével a szocializációval megkezdett fejlődés töretlen vonallát mutatja. Hű tükre a magyar gazdasági életben végment és folyamatban lévő változásoknlak. Ezek 'a változások mérföldkövei a szocializmus felé haladó magyar népi dlemokírláeia útjánlak. Ennyiben foglalhatnám össze ezeknek s, gazdasági vál'tozálsoknak lényegét. Az állaimi feladatok bővülésével (a szocialista gaizdálkodiás fdlya/mJaitának mind níagyobb mind szélesebb területekre történő kiterjesz-