Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-105
889 Âz országgyűlés 105. ülése 1949. 194ô"os babéraikon 1948 : ban és hogy nem fognak megnyugvó dui az 1948-as babérokon 1949 ben. A gazdasági élet általános fejlődésével, népi demokráciánk fejlődésével együtt természeteden növeikedett a posta feladatkörié, is és megnőve kedett .a postai f orga-om is. Postai forgalmunk — mint ez & vitában is elhangzott, — általában meghaladta a háború előttit és annak ellenére, hogy postai távközlési berendezéseim«k : — mint ismeretes — néhány évvel ezelőtt még igein sr raiima s állapotban voltak, a post a teljesíti feladatát. Ez évben lényegesein megjavul ,a posta távheiszélőszolgáiata* amennyiben új automatakapcsolású telefonközpontokat állítunk üzembe Budapesten is, a vidéken is^ A helyzet azonban már távorólsem olyan feszült, mint régen volt, Ellenkezőleg, a legtöbb vidéki városban, még Budapest számos kerületében is, nemcsak nincs hiány telefonban, hanem, bizonyos kíhasználat a n lehetőségek van" nak. Ezért, hogy ezeket a most anég kibaszna' lattan Dehetőségeket kihasználjuk és hogy a telefon használatát szélesebb 'körben lehetővé tegyük, mostantól fogva március l-ig Budapesten uj előfizetők . számára a teleionbelépési dijat 5U százalékkal csökkentjük, azaz új telefon felszereléséért 400 forint helyett csak 200 forintot keli majd fizetni, vidéken pedig, ahol a kapacitásuinjk nagyobb és több lehetőségünk van ugyaneiTiei az időre; teljesen megszüntetjük új állomások felszerelésénél a belépési dijat, vagyis a 300 forintos belépési dijat elengedjük. Azt hisszük, hogy ez a rendszabály hasznos lesz a teaefont használóknak és hasznos lesiz az államnak is: az áldani jövedelme meg fog nőni és többen fognak tettei ónhoz jutni olyanok, akik egyébként a jelenlegi, viszonylag magas belépési díjat nem tuqnák megfizetni. Ami a posta általános tarifáját illeti, ismeretes, hogy 1946 augusztus lie, vagyis a stabilizáció napja óta a Postai tarifát egyáltalán nenx emeltük, sót egyes tételeknél le is szállítottuk, úgyhogy a tarifa általában változatlan maradt. A jelenlegi díjtételeik mellett is a posta jövedelmet hajtó intézmény és a továbbiakban a jeáenlegi díjtételek mellett még több állami nyeireségibefizetést íkeil eszközölnie. A postával műszakilag kapcsolatban áll a tájékoztatás, a népnevelés a széles» néprétegek szórakoztatásának egy igen fontos eszköze: a rádió. Ismeretes, hogy nenirég átadtuk rendeltetésének az új nagyerősségű középhullámú adót ós ez évben átadjuk a második ugyanilyen középhullámú adót is. A napokban indul az új »Budapest II-« ék rövidesein hozzákezdünk két új nagyteljesítményű rövidhullámú adóállomás építésébe®. Erre szükség van többek között azért is, hogy & magyar népi demokráciát ne Amerika hazug hangjából, hanein a magyar rádió igazi és igazságot hirdető hangjából ismerjék meg. (Taps a kormánypártokon és G független- demokraitapárton.) A közlekedésügyi minisztérium egyik központi feladata a folyó 1949. évben az önköltség csökkentése, s a belső tőkefelhalmozás növelése a miniszteri uni egész munkaterületén. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a MÁV békeidőben mindig deficites volt, most pedig deficitmentes. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a posta az államnak jövédelmet hozó üzem. Hiszen köztudomású, hogy az állam hatalmas összegeket ruház be a MAVlba, a postába, a közlekedés és a távközlés legkülönbözőbb ágaiba és csupán évi január hó 27-én, csütörtökön. 8Ö0 költségvetési úton, csupán adóbevételekből nem lehet íedejzni az állami beruházásokat, tehát sa köakkedésügy beruházásait sem. Ejéll, hogy az üzemek, így a közlekedés üzemei is megtakarításaikká!, gazdaságos üzem vitel ükkel, korszerű munkamódszerek alkalmazásával, újítások be vezetésevei maguk is hozzájáruljanak az állam kiadásainak fedezéséhez. (DEJNES István (íj; Nagyon helyes!) A közlekedésügyi minisztérium évek óta rendszeresen foglalkozik a gazdaságos üzemvezetés, az önköltségcsökkentés kérdéseivei ós nem csekélyek az ezen & téréin elért eredmények, fcsok-sok millióról és tízmillióról van szó. De a-a eredmények — mitudjuk — messze elmaradnak a lehetőségek mögött. Ezen a téren még szinte kimeríthetetlen tartalékaink vannak. Ezeiket a tartalékokat kell mozgósítanunk a közösség, a nép, az állam érdekében. Hogy itt mekkora Összegekről, milyen lehetőségekről van szó, mennyit lehet itt meg takarítani, arra csaik egy-két példát említek. A MÁV-nál kizárólag a forgalom jobb megszer" vezesével, az úgynevezett meddő teljesítmények osökkeintésóvei ez évben 7.5 millió forintot, a* anyagok jobb, takarékosabb felhasználásával ugyancsak a MÁV-nál ez évben 25-5 millió fo rmtot, a' pályái euntai'tásnál jobb szervezéssel ll millió forintot, a műhelyeknél és fiók műhelyeiknél ugyanilyen intézkedésekkel 12 miüió forintot fogunk megtakarítani. -Képzeljük el, mit jelent ez a takarékosság, jobb szervezés, gazdaságosabb üzemvezetés, ha ezi átvisszük az egész közlekedésre, sőt természetesen nemcsak a közlekedés egész területére] • T. Országgyűlés! 1845 elején, amikor a Ma" gyár Kommunista Párt először vetette fel népünk előtt az ország újjáépítésének, mégpedig gyors újjáépítésének kérdését, központi lánc szemként jelölte meg a vasutat, mint amelynek újjáépítése egész országunk gyors újjáépítésé" nek és felemelkedésének emeltyűje és előfeltétele. A fejlődés bebizonyította, hogy ez az irányvonal: »Arccal a vasút felé!«, az a megállapítás hogy a teljesen romokban heverő ország felemelése csak úgy lehetséges, ha döntő láncszemként a vasutat fogjuk meg, helyes volt. Most persze nem a vasút a motorja egész fejlődésünknek, ezzel tisztában vagyunk, hiszeu egészen más szakaszában élünk a fejlődésnek. Most fejlődésünk motorja az ipar és azon beiül is elsősorban a nehézipar és a gépipar. Ez az> ami az egész ország fejlődését, a mezőgazdaságét is, a közlekedését is előreviszi. Ez tehát kétségtelenül így van, de nyilvánvaló, de nem nézünk előre, ha nem foglalko zunk idejében közlekedésünk, mindenekelőtt vasutunk fejlesztésével, akkor közlekedésünk lemaradása fékjévé, akadályozójává válhatik további gyors fejlődéstünknek. Ezért kell már most minden rendelkezésünkre álló eszközzel fejiesztíenünk közlekedésünket és különösen új . ötéves tervünkben irányt vennünk egész közla kedósi rendszerünk korszerűsítésére. Iparunk ebben az évben mintegy 35 lékkai fog többet termelni, mint az első tervévben. Megnő mezőgazdasági termelésünk *" és növekszik külkereskeceimünk. Érthető tehát, hogy ebben az évben a közlekedés területén előirányzott beruházásoknak csaknem felét, 4ö százalékát adjuk állami eszközökből a vasútra. Már ebben az évben több, mint 100 millió forintot fordítunk új mozdonyok, új motoros-
