Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-105
8 75 Az országgyűlés 105. ülése 1949. veendő utak fenntartásait is átveszi a minisztérium. 1949-ben már több mlitnt 9000 kilométer bosszúsága út fenntartásáról kfell gondoskodnia a közlekedésügyi minisztériumnak. TJj utak építésére 1949-ben 89 millió, az úthálózat fenntartására 65 millió forintot fordítanak. Az új TIt»!k nyilvánvalóan fejleszteni fogDák a gépjárműforgaílniaít. Különösen dicséretes a kormányzatmafk az a politikája, bogy az autobu^zforgaOmat Budapestéin és vidéken egyaránt jelentősen fejlesztette, dl© az isi, hogy r ^q ; 3if, autótartásra különösen rászoruló személyek, így elsősorban a vidéki orvosok a gépkocsikat (kedvezmény es áron kapják és részükre részletfizetési kedvezményt nyújt a minisztértiium. Ezáltal az automobilizmus jelen tősien fog fejlődni.' Egypár szót kell 1 méiar mondanom az idegenforgalom irányításáról is, amely a közlekedésügyi tárca alá tetőzik. A közlekiedésügyi minisztérium az Idegenforgálmait nem csupán belföldi, hanem külföldi viszonylatban fe fejleszteni kívánja, hogy — idézem a költségvetés _ indok olaját — népi demokráciáink ezá- ' mára elismerést és megbecsülést szerezzen és ezáltal is megcáfolja iái vasfüggönyről rosszindűlatúlag, hazugságként terjesztett híreszteáé'^iekeit. De ay idegenforgalom fejlesztése jelentős belpolitikai érdek is, mea*t a nagy munkában kifáradt dolgozóik üdültetését is szolgálja. A közlekedésli' minisztérium szerteágazó feladatai újabban számos nemzeti vállalat felügyeletével is bővültek, az ezek felett való főfelügyelet is gondját alkotja a mini?ztériumniäik. Kívánatos, hogy a következő évi költségvetésben erről is kapjunk tájékoztatásit. A költségvetési beszéd rövüdre szabott keretei közt nincs móld arra, hogy a közlekedésügy^ valamennyi aktuális probléma járói megemlékezzem. Célom csupán az volt, hogy alátámas'^ziam azt, miért fogadja el pártom és vele együtt természetesen magiam i's a közlekedésügyi minisztérium költségvetését. Ezzel ugyanis nem csupán a tárca viselője^ éis általában a kormány iránti bizalomnak kívánunk kifejezést (aldni, hanem hangsúlyozni] kívánjuk azt is, hogy meggyőződésünk szerint a közlekedésügyi tárca eddigi teljesítménye messze meghaladja a jogos várakozásokat. Ebben bizonyára szerepe van anniajk a nagy megértésnek és szeretetnek, amellyel a tárca az újítások iránt viselteitlik. Külön kieimeliendőnek vélem ugyanis, hogy tudományos 'kutatásokra milyen jelentős összeget fordít a közlekedésügyi minisztérium. A Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet közel hétmil'lfeó forintnyi kiadása mellett megemlítendő a posta egymillió forinttal dotált saját tudományos intézete, továbbá az automobilkísérleti állomás. E nélkül a tudományos munka nélkül a tárca eredményei is nyilván kisebbek lennének. Mindez jelzi, hogy miért fogadom el örömmel és bizálommM magam esi pártom nevében a tárca költségvetésiét. (Taps a kormám/" vartokon) ELNÖK: Szólásra kovetlkeziiik a kijelölt szónokok közül? FAEKAS GYÖRGY jegyző: Hegyesi János ! HEGYESI JÁNOS? (p): T. Országgyűlés! < évi január hó 27-én, csütörtökön. 876 Előrebocsátom, hogy a közlekedésügyi minisztérium költségvetéséhez szólva inkább gyakorlati, mint elméleti- kérdéseikkel 'kívánok foglalkozni. A közlekedésügyi minisztérium költségvetésében a legszembetűnőbb ai Hadásiöi: növekedése: a kiadási összeg a multévi kiadásoknak majdnem __ kétszeresére emelkedett. A tárca költségvetésiében s a miniszter úr tájékoztatásában azonban erre nagyon megnyugtató választ találunk, amely mindent megmagyaráz. Nevezetesen a törvényhatóságii közutak államosítása, a gazdasági vasutak üzömesítése, állami autóműsfcaM intézet Iiétesí.te?le és az állaanl Méllyépítéstudoniányi és Tervező Intézet felállítása olyan korszakalkotó, nagyjelentőségű újítások, lamelyelk miniden áldozatot megérdemelnek. . Ezek közül beunüniket a vidéki lakosságot — főleg a dolgozó parasztság szempontjából-elsősorban a közutak állami kezelésbevétele érdekel. Engem személy szerint is kiülönö'-en érdekel, mert már a. multévi költségvetés tárgyalásakor mondott besizédeniben isi,, de még . azt jó . pár évvel megelőzően, a felszabadulás előtti időben az akkori közlekedésügyi miniszter előtt szóban és azonkívül több újságcikkben mint gyakorlati ember javasoltam az öszszes közutak államosítását. Külön öröm tehát számomra, hogy a közlekedésügyi ^ miniszter úr — amint már a múlt évben kilátásba helyezte — most valóra váltja ezt a régen esedékes államosítást. Aki nem ismeri közelebbről &z áOliamá és törvény ható sági közutak, vagy az egyik és másik törvényhatóság területén átvivő közutak közötti különbséget, az talán eil sem tudja képzelni a kérdés fontosságát. De azt bárki megfigyelhette már, aki közlátom akár au'tón, akár kocsin nagyobb távolságra uta- s zott, hogy amikor egyik megyéből iá makik területére ért, nemcsak az út lett lalla'tta s í" mább vagy rázósabb- hanem az úttest külső képe is egészen megváltozott, (ügy van! a kisgazdapárton.) Az egyik vármegyében az úttest szép fasotr között, láthatóan gondozott állapotban kígyózik, helyemfcint teruiő gyümölcsfáik vagy más hasznotbajtó fák lombjai alatt. Az ülyen utakon élvezet az utazás. Az út tartozékai, kilométer- és bektotméterkövek, kerékvetők szabályos rendben és tisztéin tartva, meszelve, festve szegélyezik az utat. Ismétlem, az ilyen utakon még az utazás is élvezetesebb, de talán még a gya&oglás %, Vannak azután az ország területén — sajnos, elég sok helyen — utak, amelyek olyanok, mint a lusta, rendetlen gazda udvarai. Olyan utak, amelyeken csak lépést lehet hajtani, mert szétráznák ;a kocsit. Az, ilyen elhanyagolt utaknak rendszerint & külső képe, szélei, árkai is 1 rendezetlienek és iá felsorolt tartozékok: műtárgyak ós fasorok va.gy hiányoznak vagy rendetlenül, elhanyagolt állapotban vannak és inkább csúfítják, mint szépítik, a közutat. Mindezeket a különbségeket az egységes gondozás hiánya okozza. A közutafk állalmi kezelésbe vételének célja tehát ezeknek a különbségeknek a megszüntetése s biztosain! várható eredménye lesiz szerintem als,, hogy \ az alsóbbrendű, elhanyagolt utak az egységes irányítás folytán jobb gondozásba és következésképpen joíbb állapotba kerülnek. De az államosításnak még más előnye is
