Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

861 Az országgyűlés 105. ülése 1949. helyezési és egyéb kiadásokra 3,470.000 forint ©síikA bevételek között a személyszállítás 420 millió- az áruszállítás 1,232.445.000, a poggyászszállítás 10 millió, a vegye** bevételek pedig 100,347.000 forint összeggel szerepelnek. Az Államvasutak eredményes és tervszerű gazdálkodása leketővé teszi ászt, hogy 200 miiHó forintot berendezéseinek felújítására is fordítson. Ez az ës'szeg, vtaiiaminit az Állam•vásutak beruházási programija lehetőséget ad az alépítmények fokozottabb rendbehozatalára, a hidak, átereszek további újjáépítésére, kétvágányú vomalrészek szaporítás ária és járióműparkuiník további növelésére, de ezenkívül és nem utolsó sorban a biztosító berendezésiek tökéletesítésére, hogy ezáltal a vasúti balesetek — familyeuek az utóbbi időben is előfordultak, amelyeknek viszonylagos mértéke azonbian a forgalom emelkedését figyelenibevéve, a békebelinél nem nagyobb — lehetőleg kiküszöböltesisenek. Ebben a vonatkozásban az Államvasutak vezetősége fokozott felelősséget erez a dolgozókkal szemben és

1 ezért a; technikai berendezkedések tökéletesítéséin kívül alkalmazottait is rendszeres oktatásiban részesíti és^ továbbképző tanfolyamaikra hívja be, hogy így szolgálatukat tökéletesebben Láthassák el. Az Államvasutak 1949- évi munkaprogramjának képe meni volna teljes

1

, ha netm emlékeznénk meg arról, hogy ebben &z évben a műnkásvonatokban a teherkocsiknak személykocsikra való kicserélését végre kívánja hajtfaini. Munkásaink tehát, akik szolgálati helyükre ezekkel a vontatokkal jutnak el, kényelmes kocsikban, meggyorsított vonatokon utazhatnak és ezáltal munkaerejüket kíméljük, amit ők — minden várakozásunk szerint — a demokrácia irányában fokozott teljesítménynyel fognak viszonozni. Az Államvasutak alkalmazottaikról szociális téren is messzemenően gondoskodnak és a munkahelyekeni modern szociális berendezésekkel, kultúrtermekkel, sportlehetőségek biztosításával

1 kívánják »a dolgozók pihenését és* életsziínvoniaíának, kulturális szín vonalárnak emelését szolgálni. Ezt a célt 11,700-000 forintoe kiadási tétel előirányzata szolgálja. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az Államvasutak dolgozói a termelékenység és önköltségcsökkentés növelésére a maguk részéről is' mindpint elkövetnek. (11-00.) A MÁV gépkocsiüzemnél; a MÁVAGnnál 64,962.000 forint bevétel és 56,345-000 forint kiadási irányoztatott elő. A felesleg 8,617-000 forint. A gépkocsiüzeni költségelőiráinyzatának összeállításánál

r figyeleimbe vették azt, hogy az 1949. év során 11 újjáépített autóbusszal és további 55 új beszerzésű autóbusszal fog a MA VAUT jelenlegi gépjáróműpiatrkja növekedni. A MÁVAUT által üzemben tartott vonalhossz 7608 kilométer ék a vonalhálózat megállapításánál ismételten figyelembe vette a miniltsztérium, hogy olyan vidékek bekapcsolása történjék meg elsősorban, amelyek a közlekedési hálózatba ezideig bekapcsolva nem voltak. A gazdásági kisvasutaknajk vidéki közlekedésünk megszervezéséiben szintem igen miagy jellentősiégük van. A kisvasúti hálózat összhosjiza — nem teMintve az ipari és bányavastitakat — & közforgalmú vagy korlátolt mezőgazdasági és erdei vasutakat is beleszámítva évi január hó 27-én, csütörtökön. 862 4115 (kilométer. Ebből azonban a háborús események folytán teljesen megsemmisült 481 kilométer, a többi pedig- mintegy 40%-os rongálódást, szenvedett. Az alépítményeknél is hatalmasabb kiesés történt a gördülőanyagfesin, ahol az 5000 darab esiMéből üzemképes állapotban összesen 712 dair&ib csille maradt. T. Országgyűlés! A közlekedési tárca 1949-ben megoldandó feladatairól és elérendő teljesítményeiről az előbbiekben vázolt kép nem volna pontos, ha nem vetnénk egy pillantást arra is, hogy, a közlekedésügyi szektorban milyen beruházásokat fognak a költségvetési év folyamán végrehajtani. A hároméves terv harmadik évében mintegy 1-050,000.000 fosriintot ruházunk be a közlekedésbe és a közlekedésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó intézményekbe. Ebből a keretből 175 millió a közületi, szövetkezeiti és egyéb beruházásokra. 875 millió pedig a tlervhüftelekből megvalósuló beruházásokra esik. A beruházások súlypontjai a MAV, amely az egész állami tervhitelkeret több mint 44°/o-át kapja meg. A harmadlik tervévben a Hegyeshalom é? az országhatár között hiányzó második vágányt, valamint a Székesfehérvár—Szabadbat-tyán között hiányzó második vágányt építjük meg és ezenkívül a. Börgönd—Szahadbattyán között hiányzó egyes vágányú vonalat. Az elsőnek az export és import, valamint a tranzl'itforgalom szempontjaiból van fontossága, az utóbbi kettőre pedig a Dunántúlról Budapestre és Budapesten át, valamint viaszairányuló forgalomban ezeken a vonalrészekeii jelemílkező szűk keresztmetszet miatt van feltétlenül szükség. A borsodi szénmedence és iparvidék közlekedése szempontjából fontos a Miskolc— Sajóecseg közötti második vágány megépítése, amelyet szintén ta harmadik tervévben végzünk el és ezáltal végig Budapestig kettői vágányú forgalom, lesz. A vasúti hidak közül a tokaji TiSza-híd megépítése a legfontosabb beruházás, amely a Tiszántúl északi részének a miskolci iparvidék, valamiint Budapest felé irányuló^ forgalmában olyan fontos, hogy megépítése sz így elért útiránymegrövidííté'sefckeil az egész építési költséget megtéríti a nemzetgazdaságban jelentkező megtakarítások által. A Budapest keleti és kelenföldi pályaudvarok közötti szakaszon épülő aluljárók, a soroksári- és gubacsi-, viaíamint Pöngrác-úti hlijdak építése a főváros dolgozóinak közlekedése szempontjából

1 fontos. A személykocsik újjáépítésével az utazóközönség kényelmét szolgaijuk és elérjük azt, hogy a jelenleg a munkásvonatokban közlekedő 410 és iái helyi vonatokban közlekedő 425, összesen tehát 835 teherkocsit Személykocsikra cserélhetjük ki úgy, hogy július l-ig valamennyi munkás vonat, október l-ig pe^ dig Valamennyi egyéb személyvonat csak személykocsikkal közlekedik. Igen jelentős a háborúban elpusztult teherkocsiparkunk pótlása jszempontjábóíl a harmadik terv éviben helyreállítandó 5850 teherkocsi, is. A mellékvoinalakról a fővonalaikra irányuló forgalomban a megfelelő mozdonyok hiánya miatt jelentkező szűk keresztmetszeten segítünk az új 375-ös soroziatú gőzmozdonyok forgalomba állításával. A villamos vontatást Győrtől Hegyeshalomig is kiépítjük a harmadik tervévben és a budapest—hatvani vonal villamosításának első fejezetét is elvégezzük. Ennek az utóbbi