Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-105
863 Az országgyűlés 105. u.ése 1949. beruházásnak a salgótarjáni és rnisikolckör- j niyéki bánya-, valamiint iparvidékeknek Buda- | pest felé irányuló forgiaíimában van rendkívüli fontossága. * Vízi közlekedésre a hitelikeret 3.2%-át, légiforgalomra 2-7%-át fordítjuk. Ezek közül a beruházások; közül a ferihegyi repülőtér forgalmi épületéinek és jelző-, valamint biztosító berendezéseinek építése a legfontosabb, amelyet így, a harmadik tervévben alkalmassá teszünk arra, hogy a nemzetiközi nagy teljesítményű járatok forgalmába, 'közvetlenül bekapcsolhassunk. A közúti közlekedés ré-zesedése az állami tervhiteilből 31.8%, ebben a hidakra, utakra, gépjárművekre és mélyépítésre fordítandó beruházások vannak benne. A Budapestet Moháccsal összekötő 6. számú út ercsi—dunapentelei szakaszát építjük meg a harmadik tervévben- Ennek az útnak különösen a moiháosi iparközpont közlekedése^ '•izeanpontjából lesz a jövőben niagy r jelentősége. Ennél az építésnél igen jellemző példáját látjuk a gépesítéssel _ elérhető megtakarítások jelentőségének. Az előirányzott építési költlségből a gépesítéssel olyan megtakarítást fogunk elérni, hogy a beszerzett gépeiket már ennek a szakasznak laz építéséből meg tudjuk takarítani és így az egész gépi berendezések értéke 10 hónap alatt megtérül. A Láncbíd teljes befejezése, az Árpád-híd felének megépítése, a vásárosma|ményi és polgári hidak építése, valamint a bajai híd építéséneik megkezdése is a harmadik év beruházásai között szerepeli. A bekötő utak építésére eliő'iirányzoitlt Ikeiretibőíi mintegy 240 kilométer hosszú makiadámpatya« bekötő út épül meg, hogy így a forgalomtól ma még teljepen elzárt községek egész sorát bekapcsolja az ország gazdasági életének vérkeringésébe. A posta beruházásai a közlekedési keret 13.5 százalékát teszik ki. A harmadik tervévbem 186 községet és tanyaközpontot kapcsolnlak be a postai forgalomba és 150—200 újabb községet, illetve gépállomást vagy tanyaközpontot a távbeszélőhálózatba. Sor került hat darab 15 kilorwattos rádiót'áviróaf'jó berendezés üzembehelyezéséré is a nemzetközi rádiótáviróforgalom céljaira. Befejeződik továbbá a harmadik tervévben a Teréz, központ 3000 fővonaláé bővítése március l-ig, újabb 3000 fővonalas bővítése pedig június l-ig, a József tezpont és a Krisztina központ 3000—3000 fővWnialas bővítése június T-ág, a József központ és a Krisztina központ 3000—3000 fővonalas bővítésié novemberig- A rádió fejlesztése «érán a Szolnokon épülő és a második műsort sugárzó 135 kilowattos rádióműsoradó berendezést novemberig üzembehelyezzük. T. Országgyűlés! Az előadottak igazolják, hogy a közlekedésügyi tárca normál költségvetésében jelentkező szükségletek fedezésére megfelellő összegek kerültek előirányzásra és a közlekedési tárca előirányzata reálisnak mondható. Éppen ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy a költségvetést elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? PÜLÁNYI ISTVÁN jegyző: Básta Rezső! BÁSTA REZSŐ (d): T. Országgyűlés«! Gerő miniszter úr pénzügyi expozéja során hangsúlyozta, hogy az 1949. évi költségvetés a dolgozó nép munkaprogramja,. A közaéévi január hó 27-én, csütörtökön. 864 kedési tárca Gailai képviselőtársam által ismertetett költségelőirányzatának tárgyalásánál megállapíthatjuk, bogy olyan feladatokat ós célkitűzéseiket ölel fel, amelyek ebbe a munkaprogramba nemcsiaík, hogy szervesen beleilleszkednek, de egyben jelentős, mértékben viszik előre a fejlődést a szocializmus építése utján. A csoportba tartozó fejezetek közül először az Államvasutak előirányzatával kívánok foglalkozni. Az Államvasutak jelentősége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy 76500 munkavállalót foglalkoztat, hanem abban is, hogy szolgáltatásait úgyszólván az ország egész lakossága igénybe veszi- Ennek megfelelően .az Államvasutak nem lehet öncélú intézmény, hanem az egész dolgozó nép érdekeit kell maradéktalanul szolgálnia és költségvetésében ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása kelt hogy kifejezetve .usson. Az 4 itain vasutak költségvetése bevételi többlettel zárul, emellett a dolgozóknak jelentős^ kedvezményeiket nyújt mind a személyszállítás, mind pedig m. áruszállítás terén. Mik ezek a kedvezményeké A munkába járó. dolgozók olcsó muníkásheti jegy eket, mérsékeltáru bérletjegyeket, a tanulók filléres tanuló bér let jegyeket kapnak az ÁHlairnvasutaktól. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó fizikai és értelmiségi munkavállalók fizetett Szabadságának idejére 1949-ben 50 százalékos meiietdíjkedvezményt biztosít az intézmény. A dolgozók nyaralásának megkönnyítésére a felsiődunai, velencei-tavi, balatoni és egyéb üdülőhelyekre különvonatokat 'indít; ezek a különvonatok az önköltség figyelembevételével megállapított mérsékelt menetdíjak kai közlekednek. A dolgozók gyermekei főiskolai tanulásainak előmozdítása céljából az egyetemi és főiskolai hallgatók részére a tanulmányi eredményektől függőéin, de figyelemmel a hallgatók anyagi viszonyaira is, a tanév tartamára ötszöri utazásra 50—82 százalékos menetdíjkedvezményt nyújt. Az árufuvarozás vonalán nem téveszt: szem elől az új gazdák elsőrangú érdekeit é* ezek megsegítése céljából az aezáiysújtotta vidékeikre irányított szénsavas takarmánymész és tengeriszár küldeményekre 20 Száza lékos szállítási kedvezményt nyújt. A mezőgazdasági termények értékesítésének megkönnyítésére a gyümölcs-, zök'jség-. főzelékféle és burgonyaküldeményekre 10—25 százalékos szállítási kedvezményt ad. Az ipar számára^ is jelentős kedvezménye ket biztosít az Államvasút. A foányafasziállítmáinyokra olyan engedményeket ad< amelyek a termielési önköltség csökkentését eredményezik és így mind az ipar, mind a háztartások nélkülözhetetlen fűtőanyaga olcsó áron jut a fogyasztóhoz. Külön hangsúlyoznom kell, hogy az Államvasutak nemcsak a szolgáltatásokat igénybevevő dolgozó néprétegeknek nyújt messzemenő kedvezményeket, hanem a lehetőségokhez képest gondoskodik saját dolgozói szociális jólétéről is: szocMfci és ! kulturális kiadásokra a múlté vi 3.400-000 forinttal szemben a folyó évre 11,700.000 forintot biztosít költségvetésében. Az előirányzott összegek lehetőséget adnak arra, hogy fokozottabb mértékben járuljon hozzá dolgozói szociális helyzetének javulásához és lehetővé teszik,
