Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

847 Az országgyűlés 104. ülése 1949. évi január hó 26-án, szerdán. 848 0., I-, 2., 6% 7., 8. és 9. címeit, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a boüvédeLmá tárca köliteégvetését részleteiben is letárgyalta. T. Országgyűlés! A napirend tárgya'ér sárta megalapított idő leitelít. A vitát félbeszakítom _ és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s napirendjére tűzzük ki az egye« tíáircák költségvetésének folytatólagos' tárgyalását, mégpedig a közlekedésügyi tárca, továbbá a pénzügyi tárca tárgyalás á/t Elfogadja a t. Országgyűlés napiirendi javaslatomat? (Igen!) Az orisizájggyűíéis a napirendi javaslatot elfogadja. Most áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Következik B. Víáinyi Gábor képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszterhez a zsírtartalom szerinti tejárfizetés általános bevezetése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Tök községi földmívesszövetkezet tejüzemében országos jelentőségű sikeres kísérletek folynak a tejnek minőség, ztórtartajlom szerimti átvétellére új eszközök és munkaanódszerek használatával? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezt kivizsgáltatni és ennek a mezőgazdasági újításnak feü/használásávat a minőség szserinlti értékelést a falusi szövetkezeteknél általánosan bevezetni 1 — 1949 január 25-én.« ELNÖK: B. Ványi Gábor interpelláló képviselő urat illtetti a szó. B. VÁNYI GÁBOR (kg): T. Országgyűlés! Interpellációmban azokra a sikeres kísérletekre akarom felhívni a t, miniszter úr figyelmét, amelyek községem földművesszövetkezetének tejüzemében folynak. Ha ezeknek a kísérleteknek eredményét, az ottani módszereket és eszközöket az országban be" vezetnék és felhasználnák, lehetséges lenne, hogy a jövőben a tejtermelőket a beszolgáltatott tej minősége, aza

z a zsírtartalom szerint fizessék. Ennek jelentőségét szeretném röviden megvilágítani. Igen t. Országgyűlés! A korszerű mezőgazdaságban igen nagy gondot kell fordítani a minőségi termelésre is. Különösen jelentősége van ennek a tejtermelésben, mert r«ssz~ minőségű vagy éppen hamisított tej forgalombahozatala megnehezíti a belső tejfogyasztás emelését. A kivitel szempontjaiból pedis: arra keli gondolnunk, hogy a rossz tejből lehetetlen olyan minőségű vajat és tejterméket gyártani, amelynek külföldön piaca van. T. Országgyűlés! A tehéntej fontos tápanyag felnőtteknek és gyermekeknek egy" aránt, gyógyszere a betegeknek, de csak akkor, ha a maga természetes állapotában kerül az asztalra. Ezért fontos, hogy megőrizzük jó minőségét. A tejjel azonba

n mindig sok baj volt. A tej a legkönnyebben --hamisítható élelmiszer. A hamisításnak az a legfőbb okia, hogy a piiacra kerülő tejet minőségre való tekintet nélkül egységes árban fizetik. Pedig a különböző tejek értékében néha 50%-os eltérés i* mutatkozik. Ez a

z igazságtalan értékelési rendszer elkedvetleníti a tisztességes termelőt, hiszen a jóminősógű tejért ugyannyit kap, mint amennyit a tisztességtelen termelő à rossz és vizes tejért. Minden falusi tejgyűjtőbe naponta kétszer» sőt néha háromszor többszáz gazda különböző mennyiségű és különböző minőségű tejet hoz be. Eddig nem volt megfelelő eszköz arra, hogy miinöen tejtételt megvizsgáljanak, s mindegyiknek a zsírtartalmát könnyen és gyorsan megállapítsák. Ezen a nehézségen mindeddig sehol a világon nem tudtak segíteni. _ Örömmel és büszkén jelentem be, hogy az én kis községemben sikerült megtalálni a kérdés megoldását. A nálunk alkalmazott módszer annyira bevált, hogy a gyakorlatban Perbál telepes község földmíves szövetkezete már úgy hívta ki ver&enyre a szomszéd község termelőit, hogy a minőségi elbírálásnál a mi módszerünket alkalmazzák. Annakamit a perbáli újtelep esek moist csinálnak, abból a szempontból is megvan az érdekessége, hogy a perbáli svábokat az 1940-es években # még újságcikkekben is támadták a tejhamisításért és magát a falut az újságcikk a tejhamisítók eldorádójának nevezte. Ebben a községben most az újgazdák rendeznek minőségi termelési versenyt és ahol az 1940"es években a háromszázalékos zsírtartalmú tej már jónak számított, most öt-hatszázalékos tejet szolgáltatnak be. olyan minőséget, amelyet szívesen fogyasztanak a városiak és amilyen minőségű friss tejből készült vajat szívesen vásárol a külföld. T. Országgyűlés! 'A múltban az ország tejtermelése az uradalmak és bankok kezében lévő tejüzemek érdekei szerint alakult. Csak annyiban törődtek a minőséggel, hogy büntetőtörvényeket, rendeleteket szerkesztettek, ellenőrző szerveket állítottak fel és ha a tej gyen" géibb volt, súlyos büntetéseket szabták 3d olyankor is, amikor a gazda bjoizzjá sem nyúlt a tejhez. Ha .azonban a tej jobb volt az előírt minőségnél akkor sem fizettek érte egy fillérrel sem többet. Nem áldoztak semmit a minőségi termelésre. (18.00-) Általában lebecsülték a szövetkezeti tejet, annak az ára mindig alacsonyabb volt, mint az uradalmi tejé. Nálunk foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, a tejtermékeiknél is emelnünk kelfl a népélelmezés színvonalát. Ha mi parasztok megkívánjuk, hogy a csizma talpa valódi és ne papírból legyen, akkor az ipari munkások is és más városi dolgozók is megkívánhatják, hogy az a tej, amit ők és gyermekeik fogyasztanak, isznak, a tehén tőgyébőí és ne a kútból való legyen. A gyermekeik egészsége mindnyájunk gondja legyen. Minél jobb tejét juttatunk a csecsemőknek, .annál egészségesebb lesz a mi jövő nemzedékünk. A gazdákat úgy tudjuk ösztönözni minőségi termelésre, ha a tejet minőség szerint értő" keljük. A beszállított tej igazságos értékelése sokkal inkább javítani fogja a termelői szellemet. Ha például valakinek — aki nem nyúl hozzá a tejhez — olyan tehenei vannak, amelvek sok; tejet adnak, de a zsírtartalom nem éri el azt a százalékot, amelyet A beszolgáltatásnál előírtak, akkor az a gazda, minthogy