Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

841 Az országgyués 104. ülése 1949 háborúra vailó felkészülés politikájának elkeNézzük meg, t. Ország-gyűlés, közelebbről ezt a problémát, nézzük meg ezt ,a kérdése amely véleményem szerint ezzel kapcsol átoson döntő, éspedig ^aizt, hogy ki készül hahóimra «8 M védi a békét. Az Egyesült Államok 1948/49. évi hadügyi költségvetésében esak a hadsereg- céljaira, elő" irányzott összeg 14 milliárd dollár, a«/, állami kiadások 37.8 %-a, ami 3.5. milliárd dollárral több- mint az előző évi hadügyi költségvetés összege. • • Mint- ismeretes, 'az Egyesült Államo/kanak szintén van ötéves terve, ez az ötéves terv azonban nem a béke megszilárdításainak, haneim a háború előkészítésének Ötéves terve, mert hi szem! ezt az ötéves tervet ma erük az amerikai államférfiak is a fel fegyverkezés ötéves tervéinek nevezik. Az imperialisták fí háború előkészítésének ötéves terveit dolgozzák ki. Ezzel szemben a szocialista Szovjetunió a béke, az emberi jólét és kultúra, a művészet. az ipar és a mezőgazdaság, a technikai és a tudomány fejlesztésére dolgozza ki ötéves terveit, s azokat — amint tudjuk — kiváló eredménnyel végre is hajtiä.. A Szovjetunió és vete együtt a népi demokratikus államok a béke megerősítésének ötéves terveit váltják valóra- Nálunk a béke megerősítésének • tervj e?azdálkodás<&, náluk oediiis: a. háborúira való felkészülés tervgazdálkodásia folyik. Nézzük meg, t. Országgyűlés- hogyan néznek ki az Egyesült Áílílamofe ötéves fegyverkezési tervének számadatai: 1948-ban 11 milliárd- 1949-ben 14 milliárd. 1950-ben 17.5 milliárd, 1951-ben 20 milliárd, 1952-ben pedig 27.5 milliárd, tehát öt év alatt 85 milliárd dollárt ajkamnak beruházni az amerikai imperialisták hadseregük fejlesztésére. (MÁKOSÁN György (d>): Mit szói! ehhez a pápa!) Ezt magyar nyelven háborúra való felkészülésnek nevezik. » .. i i Ezek a számok világos választ adnak arra az általam felvetett kérdésre, hogy ki dolgozik a háború előkészítéséin) és ki védi a békét (Ügy van! a dolgozók pártján-) Ez azonban még »nem minden-. Az amerikai imperialisták élőszeretettel nevezek a Marshall^ tervet Európa megsegítési- illetve gazdasági talpraálMtásí tervének. Ez az elnevezés, t. Országgyűlés., arra jó, hoígy a uaív és tapasztalatlan embereket megtévessze, mi azomban nem tartozunk sem «z egyik, sem a másik kategóriához. A Marshall-terv véleményem szerint írem egyéb, mint a kapitalista államok háborúra .való felkészítésének terve. A MarsihaJJÊterv azt a célt szolgálja, hogy Amerika veretése alá igyűrie Nyugat-Európa.» Közel- és Táyolkefet országait, hogy azok az amerikai imperialisták érdekeiért vérezzenek. A Törökországnak és Görögországnak adott Marshall-terv-féle segélyek teljes összegükben a hadseregek felszerelésére mennek. Dollárt adnak ezeknek az államoknak, hogy azért az amerikai hadiipar által gyártott és raktáron lévő, nagyrészt elavult és kiselejtezett fegyvereket megvásárolják. A török had

u seregnek például nagy számban szállítottak az amerikai fegyvergyárosok elavult, rosszminőségú repülőigépeket. Ezzel magyarázható, hogy török pilóták egy-k a másik után zubjantak le és haltak meg;. Az amerikai katonai szakemibeévi január hó 26-án, szerdán. . 842 rék váSUas-zia — hogy tudniillik nem a repülőgépek rosszak, hanem a török pilóták vannak elmaradva és nem értenek \® modern teehnilkához — hasonlít arra a nyelvezetre, amelyet mi a német fasiszták szájából más nemzetek felé már nem egyszer hallottunk. Mindez világosan mutatja, t. Országgyűlés, hogy az Egyesült Államok megszúrni álhatatlltein milliólkat dob ki fegyverkezésre, a háború előkészítésére, és hogy lényegében Amerika vezeti, pénzeli és szervezi az új háborúra vfófló felkészülést. Anglia hadiügyi költségvetése 1948"ban 692 millió fontsterling voiLt» az^ egész költségvetés 23.2_%-a. 'Ehhez járulnak még a kteitonai jelentőségű, úgynevezett kutató muunkákkal kapcsolatos kiadások» amelyeknek összege ismeretlen, és egy különleges hiadseregfejlesztési program, amely 50 millió fontsterlinget tett ki 1948-ban. Franciaország hadügyi költségvetése 1948" ban 310 milliárd frank volt, az állami költségvetés egyharmada. Az indokínai háború kiadásait is beleértve, 450 milliárd frankra rúg a francia katona: költségvetés, ami az 1949/50. évi állami költségvetés 40%-át teszi ki. (MAROSÁN György (d): De kenyere nincs a fratneia munkásnak!) Görögországnak az Egyesült Államok 1948-ban közel félmilliárd dollár kölcsönt adott és 210-000 tonna hadianyagot szállított. 1949-ben ezt a segélyt lényegesen fel akarják emelni» hogy ezzel több, m

;

nt 200-000 főnyi görög fasiszta hadsereg felállítását biztosítsák. Törökország 1947-ben hadseregére >a«z egész költségvetés 47%-át költötte el- 1949. évi hadügyi költségvetésié 1475 millió török fontot tesz ki. Ez a legmagasabb hadügyi költségvetés Törökország történetében. Spanyolország az álfllataii kiadások 67.5%-át költi hadügyi célokra. így állunk t- Országgyűlés — hangsúlyozom: megközelítőleg: — az imperialista államok hadügyi kiadásaival. A feilsorakoztatoít számok világostan bizonyítják, hogy az imperialistáik háborúra készülnek, (17.30) mert csak ezzel és semmi mástsai nem lehet indokolni ezt az esizeveszett fegyverkezést. Ezek a számok mindennéil világosiabbam igazolják Sztálin generalisszimusz megiáíllapításának teljes helyességét arról, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia jelenlegi vezetőinek politikája az, agresszió politikája, egy új háború kir ob hántásának a politikája. De szerencsére nem minden függ az imperialisták akaratától mert már bőven működnek olyan erők, -amelyek elég hatalmasak ahhoz, hogy

m keresztülhúzzák

t a háborús gyújtogatok * terveit. A kínai események igazolják annak a mtóigyar köamondásnak igazságát, hogy ember tervez, Isten végez, vagy korszerűsítve: Marshall terviez^_ja nép végez! (Taps a kormánypártokon;.) Kolosszális összegeket, közel négymilliárd dollárt költöttek az amerikai imperialisták Osang-Kai-Sekre, hogy Kínát az amerikai imperialisták 'támaszpontjiátul építse ki. Az elgondolás' csábító vo't. azouban a Wall-Street urai számításukból úgy látszik nekik jelentéktelen tényezőket kihagytak. így például kihagyták számításaikból a kínai munkásságot* a kínai parasztot, magát a kínai népet és Kíma dolgozóinak dicsőséges kommunista pártját. (Taps a kormánypártokon ) A WaE-Si-íreeit urai azt hitték, —- és részben még mindig hi-