Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

807 Az országgyűlés 104. ülése 1949. iniry mindazért, amit az elmúlt reakciós rendszer csinált, engem aligha lehet felelőssé tenni. Viszont abban a rendszerben ott és ahol .arra mód aqódott, sokszor talán elég veszedelmes körülményiHik között is mindig igyekeztem megmondani a magam felfogásált. (Zaj a dolgozók pártján, — AjLVINCZY Imre (f): így is vain!)** Talán egyezzünk meg ,a túloldallal: nincs különbség köztünk abban, hogy mindaz, ami az elmúlt ötven esztendőben (Zaj), vagy mondjuk 1848-tól 1945-tig történt, — kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve — csak a reakciót, csak â feudalizmust és mondjuk: csak az oligarchiát szolgálta.. Senki másnak hasznára és értelmére nem volt és ha véletlenül akadtak intézkedések, amelyek nem ilyenek voltak, azok legtöbbször a véletlen következményei voltak, vagy bizo ! nyo'S hézagok következtébein csúsztak át. Ebben [ az irányiban nincs közöttünk eltérés. Éppen azért, ment ebben nincs közöttünk eltérés, azért kell az új törvénynek ,ai nép lelkületévé válnia. Kz ellenzék feladata, mondjuk nekem, mint pártonkívüli képviselőnek, a feladatom, hogy rámutassak erre, mert nem kívánhatom, hogy a Magyar Dolgozók Pártja mutasson rá ilyesmikre. Ez mindig a kormányzattal szembenálló vagy a kormányzatban nem képviselt pártok kötelessége; nem joga, hanem kötelessége a parlamentarizmus és a demokrácia jegyében^ Éppen ezért, hogy elérjük, hogy a törvények megvitatás tárgyai r legyenek, hogy azokkail foglalkozzék a sajtó' hogy a, nép lelkületévé váljon aiz új törvény, fontos volna ezeknek a kérdéseknek nem sürgősség mellett való tárgyalása. Foglalkozni szeretnék még a sokszor hangoztatott jogeszme gondolait aval Vallom, hogy a jogeszme uralmát helyre toeGíl állítanunk» a jogeszme uralmát, amely 1848 éta nem volt uralkodó ebben az országban, — akkor is csak egy rövid feles ilanás volt í^éte, A demokrácia feladata a jogeszme uralmának helyreállítása és biztosítása. Ennek keresztülvitele, amint elöljáróban momflottam. elsősorban az igazságügyi tárca, ass igazságügyi kormányzat feladfaita. Ha határozottá, az igazsáignak megfelelővé válik, ha helyre" ál a jogeszme uralma- — amelynek Magyarországon hosszú évtizedeken keresztül csak alkonya és bukása volt — akkor ez jelenti a demokrácia legnagyobb diadalát, • a, demokrácia megerősödésének is legnagyobb biztosítékkát és legteljesebb biztonságát. iA kilátásba helyezett _ törvényjavaslat okkal kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik ai munkakódex kérdése, Különös örömmel üdvözlöm ezt a beharangozott törvényjavaslatot, mert bizony furcsaságokat lát az ember még ma ás, hiszen a munkaügyi perekben a ( fellebbezési eljárás, úgynevezett [nyilvános előadás során, az iratok alapján tör* témik. míg a bíró esetleg a szóbeli tárgyalást meg nem nyitja. Ez pedig meggyőződésem szerint egyik legreakciósabb intézkedése volt az 1919-ben és 1920-ban életbeléptetett munkaügyi rendeleteknek. Ennek megváltoztatása és egy új munkaügyi kódex megalkotása helyes és indokolt. Rá kelil azonban mutatnom arra- helytelennek tartom, hogy a jogegység erdekében a Kúriánál való felülvizsgálat jogát ia miniszter úr csak a SzaksEjervezeiti Tanácsnak es a

z Országos Munkaíbérmegálanító .Bizottságnak kívánji

a megadni. Én tezt a joévi január hó 26-ám, szerdán. _. •' 808 got az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának is ^ megadnám íbiszen ennek az intézkedéínek célja az egységes jog kiaiakítáeia éa ebbe kellene, hogy beleszólása "tegyen az ottműködő ügyvédeiknek, éppen az ügyvédi kamarák országos bizottságán keresztül. Örömmel üdvözlöm ,a felülvizsgálati eljárás elhagyáslát. Talán vistsaaemlikezák ,

a t. Ház arra, hogy már a fiatalkorúak bírátekodásával kapcsolatban is javasoltam ennek, következetes keresztülvitelét. Ma is az az, álláspontom, hogy általában teljesen elegendő a k éti okú bíráskc«dás> hiszen a; hármas! tagolás legfeljebb . az ügyek elsekélyesedésélre' vezetett. A jó igazságszolgáltatás alapjla az, olcsósiáig és a, gyorsaság. Az olcsóság megvalósítása terén a, pénzügy minisztériumnak kellene sokat tennie! mert sajnos, mésr igen drága, a nri bíráskodásunk. Azt hiszem, nem hoz olyan komoly jövedelmet pénzügyi igazgatásunknak, hogy megérné azt a hátrányt, amelyet a túlzottan drága bíráskodás; jelent. Azt mondottam beszédemben, hogy a jogeisznie uralmának biztosítása az alapja a jó demokratikus^ igazságszolgáltatásnak. Anélkül, hogy ezzel 'a- kérdéssel részleteiben foglalkozni akarnék, mint jiolgásznafc. rá kell mutatnom arra, hogy miinél! inkább bevezetjük a laikus bíráskodást, minél áitalánosaíbbá! válik a n

óp szerepe a bíráskodásban, annál kirívóbban ütközik ki sokszor az ezzel való szembenállás. Amikor például a munkástanács mint megfeilebbezhetetlen fórami dönt az ügyekben, valakit felment és ,<az illető utálna internálótáboriba kerül; vagy amikor a népbíróság hozi ilyen vagy olyan ítéletet vagy »zaibadlábriahelyeziö határozatot és azután történik egy elillenstétee közigazgatási intézkedés. Nem lakarom ezt a kérdést itt tárgyalni, de fel ktell vetnem a $og-~ eszme biztosítását. (15>00.) A bírói tekintély helyreállításának alapvető goindollata az, hogy itt a kormányzat megtalálja azt a, kiutat, — akár azt a különtanácsolt —, amely ilyen, esetekben elvi összeütközések közepette, de mégis a bírói tekintély fennmairadása és fenn tar tásia mellett tudna meghozni, ia maga döntését és intézkedését anélkül, hogy -ez a, közérdek rovására égnék. r , Figyelemmel arra, hogy meggyőződésem szerint ai költségvetés tárgyalása nem bizalmi kérdés. — nem bizalmi kérdés egyszerűen azért, mert a költségvetést az, országgyűlés nem a kormányzat, hanem a nép, a nemzet egyeteme szaunára fogadja el és szavazza, meg —<> ha szemben is állok nem egy kérdésben a kormányziat felfogásával, mégis azoknál ai szempontoknál fogva, amelyeket kifejtettem s amelyek szerint az igazságügyi kiotrmányzat intézkedéseinek nagyobb része oflyani, hogy 'az én teljes elismerésemet is kiérdemli, — ez nem a kormányzat elismerése, hanem a pártonkívüli képviselőnek belső meggyőződése —, az igazságügyi kormányzat költségvetését elfogadom. (Taps a pártonkívülieknél és az ellenzéken.) ELNÖK: Kíván-e anég valaki a tárcához általánosságban hozzászólni? f (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr; kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: Igen t Országgyűlés! Az után a, nagyszabású előadói beszéd után, amellyel Szirmai képviselőtársunk bevezette az igazságügyi költségvetés vitájált, nekem tulajdoniképpen nagyon kevés mondani-