Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
809 As orssággyüiés 104. ülése 1949. valóm lenne. Ezért ne is várják tőlem azt» hogy részletes beszédet tartsak akár az igazságügyi kormány jövő terveiről, akár pedig a múltról, mert hiszem a költségvetés indokolásában, meg az előadói beszédben, azután Orbán képviselőtársam beszédéiben ié részletesen benne volt, hogy mit akarunk csinálni. Vannak azonban' mégis bizonyos dolgik, amelyekről beszélni kell. Ezért inkább az itt felvetett egyel gondolatokra fojgofk válaszolni, anélkül, hogy keresném a belső összefüggést a különböző gondolatok között. Azt hiszem, nem lehet vitás, hogy alig volt nehezebb terület a felszabadulás^ után, mint az igazságszolgáltatás területe. (ALVINCZY Imre (f) : Igaz! így van!) Először is azért, mert a legnehezebben megmozdítható masszáival volt dolgunk, azzal a masszával, amely tudományos formában szívta magába a reakció szellemét: a jogászs ággal volt dolgunk, amely neik egész existetenciája a reakciótól függött ós egész működése /nagy általánosságban — tisztelet &• kivételeknek — az volt, hogy ai reakciót szolgálta ki. A míáfelifk nagy nehézség az volt, hogy át keltett venni a régi reakciós idők törvényalkotásait, mert hiszen csak azokat helyeztük hatályon kívül, amelyeket közvetlenül a nemzetiszocialista szellem diktált. A többi törvényt át kellett venni azért js, mert histoen hirtelen, rövid idő alatt nem lehetett helyükre mást tenni. Azután pedig meg kellett várni a gazdasági újjáépítés módját és: ütemét, hogy ezt követve, egyes novelláris rendelkezésekkel próbáljuk biztosítani és alátámasztani a népi demokrácia építését. Amikor arról beszélek, hogy milyen tömeget kellett átvenni, amely az igazságügyi apparátust továbbvitte, talán legyen szabad mindjárt válaszolnom azokra a támadásokra, amelyek az 1948:XXII. tc.-ket érték, és ( pedig Alvinezy ós Halász, képviselő urak részéről(HALÁSZ Aladár (r) : Én nem támadtam!) Támadás alatt nem értek valami veszedelmes támadást, (Derültség. — FARKAS Mihály miniszter: Támadási kísérlet!) hanem kis, enyhe simogatást. De ez mindegy, nem 1 lényeges. (DÉNES István (f) : Nem támadó szellemű ember!) Igen t. Országgyűlés! Az 1948: XXII. tc--et nemcsak politikai meglátások diktálták. Az az anyag, amely az igazságszolgáltatást tovább vitte, n°gyban és egészben szakmai stompomtból is rossiz, volt A jogi oktatásnak, vagy — mondjuk — ál magyar jogászkérdésnek dekadenciája már- az első világháború idején kez" i dődött és ha a képviselő urak» akik ügyvédek, figyelemmel kisérték — ami valószínű — az 1920-as és 30-as éveik igazságszolgáltatását, akkor meg kell állapitamiöík, hogy nemdsak politikai szempontból voltak azok rosszak, hanem bizony szakmai szempontból is rosSiziak voltak. A felszabadulás után tehát mi szakmai szempontból is nJagyon gyenge anyagot vettünk át, amelyben voltak egyes* kiemelfcedoen, jó jogászok, egypár nagyon rendes felfogású ember, nagy általánosságban azonban azt kell mondani, hogy a iegjoíbb lett volna, ha egyszerre meg tudtunk volna szfa.badulni az egész apparátustól és nem a rosszakat kellett volna kitenni, "hanem a jókat visszavenni. Akkor sokkal könnyebb és jobb lett volna a munka. ,.".-.. évi január hó 26-án szerdán. 810 Az igazolás« ezen nem segített. Az csak a reakciós időkbein tanúsított politikai magatartást bírálta eh de nem bírálta el az illető politikai felfogását. — amelyeiíi esetleg meg sem tudtak állapítani, hiszen például egy polgári bírónál nagyon nehéz volt megállapítani, hogy nii^ a politikai felfogása — főként pedig nem bírálta el szakmai tudását és megbízhatóságát. Az 1948 : XXII. itc. _ re azért volt szükség, (ALVINCZY Imre (f ) : Ettől slem lett nagyobb a szaktudása!) .mert hiszen hároméves bírói működés után már meg lehetett állapítani a politikai felfogást is. hiszen a bíróknak olyan ügyekben kelletiti még polgári perekben is döntenie, ahol színt kellett vallania: denuoíkrlatikus érzésű-e vagy sem, is meg lehetett álla- * pítani szfaíkmai tudását is. Én elhiszem, hogy konzervatív jogászok előtt furáinak tűnik fel az,, hogy a bíró elmozdítható, nyugdíjazható és áthelyezhető. Most nem akarok hivatkozni SzovjetoroszoTSzágra, amelyet a túloldali képviselők Valószínűleg nem fogadnak el annyira a szabadság és a demokrácia hazájának» mint én. hanem hivatkozom Svájcra, ahol szintén választják a br rót és hat év után a bíró esetleg elmegy, akár politikai, akár sízakmai okokból távolítják el. Vaínnak. tehát más országokban isi a bírák elmozdítására példák. A bírói függetlenségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy a hasznavehetetlen bírókat eltávolíthatjuk. (ALVINCZY Imre íf): Áthelyezték őket> de azzal nem lettek jobbak!) akár politikai- akár pedig Szakmai szempontból nem megfelelők. Az 1948 : XXII. te. tárgyalásakor kifejtettem, hogy az áthelyezés oka néha az, hogy politikailag a bíró rosszul van beágyazva egy területen ósi éppen azért, mert a népi demokrácia senkit sem q kar kenyerétől, mgfosztia.ni' megpróbáljuk, hátha más környezetben mádképpen fog ítélkezni, minit' az előző helyéin. Ezen a problémáin nem segített a B-üstázás «em, tehát csak az maradt hátra, hogy ezeket, a, bírókat eltávolítsuk a bírói karból. Egyébként nem árulok el ttitkot. ha azt moin* dorn: nekünk is gondolkoznunk kell azon, vtajjon egy népi demokratikus államban^ helyes rendszere-e az, hogy a bírók -a kormány kinevezésétől és« nem ta. nép Választásától függnek. Vájjon nem felelne-e meg jobban a demokratikus felfogásnak, ha a bírót egy bizonyos időre választanák: s ha nem válik be, akkor nem választanák meg lijraf Az 1948: XXII. te, — mint önök is látják — bevált. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most méh* a mi bírói karunk kifogástálára. fVÉSZY Mátyás (pk): Fedi«? kifogástalan! Nem?) Bírói karunkban még mindig vannak bajok, még mindig vámnak zökkenők, és még még mindig staükség vam arra, hogy ezt a törvényt alkalmazzuk. Hogyan lehet egén a bajoia # mégis segíteni 1 A segítség kétirányú. Az egyik az ideológiai képzés. Nem szabad elmulasztanunk semmiféle alkalmat arra, hogy a magyar bíirói kar megtanul ja a marxizmus-lenifnizimust. Minden erővel azon leszünk, fáradságot és költséget inem kímélve, hogy a bírákat erre' aizi ideológiára megtanítsuk. (Mozgás-) Felfogásom szerint ennek az ideológiának a megtatr 1 'tá: ci a nélkül setrsem fotrnaV a'magyar bírá': n magyair demokra^krs dolgozó nép érdél;'y ben bíráskodni.
