Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
787 Az országgyűlés 104. ülése 1949, nak, amelynek következményeként olyanokat ha igazoltaik, akiknek eltávolítása a demokrácia szempontjából ^mindenképpen indokolt lett volna. Az első időben a fasiszták cinikusan, de sikeresein és eredmenyesem igazolták egymást. Éppen azok akadtak fenn az igazolások szűrőin, akik ártatlanságuk, vagy jélentékte len cselekvőségük folytán ilyen igazoló tanúkról nem gondoskodtak- Egységes joggyakorlat még nemi lévén* a különböző igazoló' bizottságok különböző felfogással bírálták el az ügyeket és számos olyan eset is akadt, hogy hónapokkal vagy egykét évvel későbben éppen az eljárt igazoló bizottság egyik vagy másik tagjával, esetleg magával az elnökkel szemben merültek fel és nyertek bizonyítást olyan vádak, amelyek miatt ügyük a népibíróság elé került. ^Természetes, hogy az első hetekben és az első hónapokban ezekre a tisztségekre a kivá' lasztás ne'm történhetett olyan körültekintéssel és olyan goniodal, mint később. És az ilyen iigazolóbizottsági etlsniöfc vagy tag közreműködésével megszületett igazolóbizottsági határozat ellen, amely feddést mondott ki, semmiféle jogorvoslatnak helye nem volt, éppen úgy, mint ahogy általában az igazolóbizottsági ha tározatok ellem újrafelvételi el sem lehetett élni. Akit _ tehát a legenyhébb minősítéssel» feddéssel igazoltak, képtelen ennek a sokszor indokolatlan; minősítésnek megváltoztatására és igen sokan vannak olyanok, akik emiatt elhelyezkedni és építő munkát végezni neta tudnak. Ha a legsúlyosabb bűncselekmény miatt legsúlyosabban elítélt javára is biztosítja a töirvény az újrafelvétel lehetőségét, meg kell adni ezt a lehetőséget azoknak is, akiknek cselekménye oly kis jelentőségű volt, hogy emiatt ellenük vádat nem is lehetett emelni, és akiket csupán a felszabadulást követő első idők nem egységesen kialakult joggyakorlata, vagy más* egyéb esetleg Sízemélyi ellentétekben keresendő okok miatt igazolták a legenyhébb hátrányos jogkövetkezménnyel, a feddéssell. Az 1948: VI. tc'ben a magyar köztársaság megalapításának második évfordulója alkalmáiból, a demokratikus államrend immár bekövetkezett megszilárdulásának etzen a kiemelkedő állomásán, a magyar köztársaság elnöke közkegyelemben részesített© a 'többi között azokat, akik különböző kisebb jelentőségű nép ellenes bűncselekményeket követtek el, ha két évet meg nem haladó tartamú szabacjságvesztésbüntetésre ítéltettek el, úgyszintén azokat is, akik ellen ilyen bűncselekmény miatt keli eljárást indítani vagy folytatni, kivéve ha a népbíróság két évet meghaladó tartamú sza" badságveisztésbüntetést nem jogerősen már kiszabott. Ha tehát közkegyelemben részesültek azok, akik jogerős bírói megállapítás sze rint népellenes bűncselekményt követtek el, különös és érthetetlen ellen!timondáís r , hogy nem részesülnek kegyelemben azok, akik bűncselekményt egyáltalán nem követtek el, (Ugy van! sa független demokrata párton.) — mert hiszen ha elkövettek volna, akkor a nép ügyészség vádat emelt volna ellenük és a nép" bíróság elé kerültek volna, — csupán egy helyes, vagy lehet, hogy helytelen határozattal az igazolóibizottság a legenyhébb Joghátrányaival sújtotta őket, de ez a legenyhébb joghátrány is teljesen elegendő ahhoz, hogy az építő évi január hó 26-án, szerdán. 788 munkában elhelyezkedni egyáltalán ne tudjanak. (DÉNES István íf): itt van a hiba!) T. Országgyűlés! Nyilván érezte ezt az ellentmondást az igazságügyi kormányzat is, amikor az 1947:XXXIV. te. 30. §-ábam< módot és lehetőséget nyújtott arra, hogy az igazoló bizottságok által elbírált ügyekben a kormányelőterjesztésére a köztársasági elnök egyéni kegyelem útján elengedheti az igazoló eljárás során megállapított joghátrányokat is. A kisebb jelentőségű joghátrányokat a kormány az illetékes miniszter előterjesztésére a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltei után engedheti el, mindez azonban csak az egyéni kegyelmi eljárás meglehetősen hosszantartó, bonyolult útjain érhető .el. Ha kisebb jelentőségű, tehát két évet meg nem haladó szab ad ságvesztésbüntetéssel büntetett bűncselekmények esetén generális amnesztiával élhetett a kormány, akkor nincs semmi indoka annak, hogy a még ennél is sokkal kisebb jelentőségű igazolási eljárásból származó joghátránnyal sújtottakat is generális közkegyelemben részesítse. (Helyeslés a független demokrata párton.) Az 1948:XLVTTI. te, a harmadik büntetőnovella, az elmúlt év legnagyobb és legjelentősebb jogalkotásai közé tartozik Korszerűségét, demokratikus szellemét ^és konstrukcióiának kiváló iotas'/; felépítését neim lehet kétségbevonni. (DÉNES István (f) : így van!) Címének — a »büntetőtörvények egves fogyatékosságainak megszűntetése és pótlása« —derekasan megfelel. Több mint ötven paraerafusán keresztül korszerű és demokratikus reformokat valósít meg túlnyomóan az anyagi büntetőjog terén. Az idők változásának és anyagi büntetőjogunk korszerűsítésének jellemzéseként mint érdekességet jearvzem meg, hoay az első büntetőnovella 1908-ban, a második büntetőnovella 1928-b'an. a harmadik büntetőnovella pedig 1948-ban született meg. (LUKÁCS Vilmos (f): A negyedik 1968"ban!) ami azt bizonyítja, hogy általában mindén húsz évben szorul lényeges korrekcióra büntetőtörvénykönyvünk. Anyagi büntetőjogunknak ez a többször szükségessé vált korrekciója, valamint az anyagi és alaki büntetőjogba vágó rendeletek sokasága időszerűvé teszi egész anyagi büntetőjogunknak egységes szerkezetibe foglalását és a. demokrácia követelményeinek mindenben megfelelő új anyagi és alaki büntetőtörvénykönyv kodifikálását. Ugyanezt kell elmondanom a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos jogszabályokról is.. Az 1947:XI. te. ragyogó jogászi munka: egységes egéste, áttekinthető, világos, hiányoznak belőle >h régi jogászi fogalmazás felesleges 1 sallamgjiaii, és így mindenki által könnye n érthető. Sajnos, ez a nagyszerű jogászi munka a, sűrű egymásutánban szükségessé vált módosítások következtében darabokra töredezett, és ma az a helyzet, hogy ezen a jogterületen csak « szövetkezeti jogban különösen jártas jogászok ismerik ki magáikat. E téren tehát rövid 1 két év alatt sikerült elérni azt , a ködöt és bizony talanságot, amelynek megszüntetése más területeken is éppen a demokratikus igezságsíol^ráltatásra váró kivételesen szép és nagy feliadat. Az első módosítás az 1947:XXIV. te- ezt é
