Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
777 Az országgyűlés 104. ülése 1949. Hogy ennek a folytatólagos szenzor fognak milyeai^ jelemtősége van, s micsoda: hatalmas veszteségek érték és érifc az ©gyes művészeket éneikül!. í°trtna nézve legyen, ezabád neháihy példát a ti. Országgyűlés figyelmébe idéznem. Sajnos, Ma^gyar*otiszágom nincs olyan összeállítás, 'amely az ilyen példákat magában fogüalniáL és így kénytelen vagyok ! egy francia munkára utalni, a me ílyből ezeket s^z adatok at vésziem. Az első villás-háború előtt néldául egy La TOUT nevű f^stő egyik kénét 8000 frankért. , a maciikat 5000 franflkért adta. eil ^ vevő két év múlva az ©erVïkérti 184 000, a má» e ákér* 6f>0 000 frankot kinőtt- Efrv igen jeles akvarellista. Leon Bollen, aki 160 ákvarellt tartatímazó gyiiiteménvt 12 frankiért adott el. olyam rna^-v nyomorban volt, hoo-y ^amikor ezt a 160 kémet eladta és hazament, oW találta. , a veorpba^tót a!H érmem akktor árrvenezho fi utolsó ineroai^-ownt A kiváló fosítő olyan IblkiálJlafrjotba terült ho^-v utána fjj-ílrr>iprn+ a. Trient rtm'r ardo^f* é« feliak^ISf^nttn 771^1fát Ezt a 19 franker* eiládnfftl kénét há-^om év Tniilv 0 39fl 00n f-T*"-nürióff+ T-nffplr -rv>Ofr ,o mű' TTiftcc^rvőiétől. ÍLTTKAC^ Vilmos W* WÍ^O T f Pq . tő 1 ?- i!°' vannak il ven helyzetben H IVTiHiet, esryike a letrb íresebb francia feistőVnek leghíresebb afko + á'^at vr, Atio-elnst 1000 frankért "dt'a •«! *»z a mű későbbi eladások folvamán 70.000, 500000, maid 1 OOOOOO frankért kelt el. amiből a művéswmeík semmiféle haszna nem volt. EfT 17 " h^ro« svaiéi foi? tő 11 ! eV SîetramtioÎTtiek. aki a festészetben egészen ni technikát 'aîV^Tmazo f t. annvira roszul ment a sora hogv eç-v mecénás tartotta el őt. azért, hoary a műveit állandóan átruházta rá "TCz a mecénás csak az egyik művéért, a »"Két an va« eímfí mű" véért 1200.000 urát kaoott Olaszországban Domenico Morelli nevű igen híres festő earvik kénét, a Christo Deriso-t 800 líráért volt kénytelen eladni, három év múlva ezt a képet félmillió líráért vették meg* Eze> a példák mutatnák, hosry ennek a folytatólagos szerzői jognak bevezetéSp tulaj" donképoen csak annyit jelent, hogy kiegészíti a szerzői jogot a műértékű művekm ^ Nem szabad összetéveszteni egv ilyen műértékű festmény tulajdonjogát néldául 1 e<ry. esernyő tulajdonjogával. Egv művész akkor is kapcsolatban marad művével, ha azt már eladta, láthatatlan kapcsolat van a mű és alkotója között, annak zsenialitását fejezi ki és< ennek a további titkos kapcsolatnak realizálása, értékesítése a tárgya^ ennek a folytatólagos szer" zői jognak. A francia és a belga törvényhozás szerint ez a folytatólagos szerzői jog megilleti a művészeket a festményekre, rajzokra, metszetekre és szobrokra, azzal a fettétel lel, hogy ezek a művek eredetiek, az ő személyes alkotásuk. Ezekre a művekre vonatkozóan részesedési jog illeti meg a szerzőt, a részesedést minden nyilvános árverésen történő eladásinál az árverelő tartozik a szerzőnek, vagy jogutódjának megfizetni. Ennek a jognak időtartaima ugyanannyi, mint magáé r a szerzői jogé, tehát a szerző életére és halála után 50 évre terjed ki. A folytatólagos szerzői jog mértéke az egyes törvényhozások szerint különböző. Franciaországban 1—3%-ig, Belgiumban 2—6%~ig> Lengyelországban és Csehszlovákiában 20%, Uruguayban 25%rig, Olaszországban 2—10% "ig terjed, az eladási árból ennyi Heti meg a mű" évi január hó 26-án, szerdán. 778 vészt, vagy jogutódait, örökösiéit. Ez a jo^r elidegeníthetetlen, tehát nem lehetséges az. ami régebben történt, hogy valamely művész műveire vonatkozó szerzői jogát eladhatta és azutám már semmi további részesedést nem követelhet a későbbi értékesítés folyamánamikor a művek értéke emelkedikEz a foilytatólagos 'szerzői jog, amelyre vonatkozóan a brüsszeli efryezmény 14/a cikke most már kötelezettséget tartalmaz Igen érdekes, hogy t?iv, 50 éves fejlődés folyamán ebben a 14. eikkbeni a nemzetközi jogszabály" alkotó már tovább is ment. amennyiben nemcsak az eredeti művészi műveket, hanem az írók és zeneszerzők eredeti kéziratait is megilleti ,a szerzői jo<r, a saerző halála után pedig azokat a személyeket vagy iotézménveket, amelyeket az egyes- országok belső törvényei erre fel jogosítanak. A behajtás módozatait és összegéi mindeí?vik állam belső törvényhozása jogosult és köteles megállapítani. Remélhető, hogv az igazsásrüírvminiiszter úr ennek a brüsszeli e<rvezménvnek beeikkelyezétséről szóló javaslatot rövidesen az országgyűlés elé terjeszti és ennek végrehajtásakérnnen a mag-var törvényhozás is 1 szabályozza majd a folytatólagos szerzői jogot. Kiemelem még ebből a szerzői joer sza~hálvozására vonatkozó nemzetközi ee-vezménvből avt is. hosry a nemzetközi egvezménv értelmezésére és mas'varsíz^T'ÍTa vonatkozó összes kérdéseket nemzetközi bíróság elé utalja, vagyis- el lehet majd kerülni azokat a kellemetlen vitákat, •amelyek az esryes államik köpött a muHban a, szerzői ioçrra vonatkozó nemzetközi egyezmények akalmazásából 1 és végrehajtásából előfordulhattak. Természetesen az iVa7.sá<?no-ví miniszter úrnak foglalkoznia kell majd azzal is, hosryan biztosítsa ennek a fn'lvtatólaffO'S szerzői josrnak az érvénvesítését. Errp' vonatkozóan a külföldi törvényhozások már kiajlb" kítottak eerv ÍEre n érd^k^s rendszert A frangin törvénvhozás nélrlánl esrv ujabb jopiszabiályban azt állapította meg. hogy mindien szerzőnek év művésznek, aki folytatóbao-os szerzői jogát biztosítani akarja meg kell ielenniA a szénművészeti igazgatásnál- és ott be kell mutatnia festményét, amelvet lefényképeznek, e'rre neki ujjnyomatát kell aduia s uijnyomatát felveszik egy külön la-pra. Tlv" módorf annak a műnek azonosítása semmiféle akadál'ybq nem ii+közik. lajstromozzák a művészi mű-vekeí. Tnlajdonképoen a mríértékű művek telekkönvvezése ez, minden adatot felvesznek és lehetetlenné teszik a műveknek illetéktelen kezekbe jutását. A nemzetközi szerzői jogról szólva még csak azt akarom kiemelni, örvendetesen_ llá> torn a brüsszeli konferencia munkálataiból 1 , hogy tniajdonképpen már elkészítés alatt van egv világegyezménv megalkotása, amely kiküszöböli azokat az ellentéteket, amelyek az európai államok jogalkotásai és az amerikai áHlamiok jogfelfogása között mutatkozik. Ezenkívül előkészület alatt ^ va n az előadóművé" szék jogállásának szabályozása, ami szintén külön figyelmet érdemel. Foglalkoznak azzal a nagyjelentőségű kérdéssel is az igazságügy'minigfetériumban, amely a szelllemi tulajdon védelmére vonatkozik. A szellemi tulajdon védelme a szerzői jogok mellett biztosítaná a tudósoknak és felfedezőknek is a szerzői jo-
