Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
779 Az országgyűlés 104. ülése 1949. évi január hó 26-án, szerdán. 780 got felfedezéseikre, ötleteikre és olyan találmányaikra, amelyeket iparilag értékesíteni nem lehet, amelyek tehát nem esnek szabadalom alá. Az igazságügyi költségvetésiből örömmel látom, hogy a fiatalkorúak birósága, amelyet tavaly létesített az igazságügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslat, teljes mécrtékben működik. Ez ia bíróság a törvény életbeléptetése után nyolc nappal már meg is kezdte működését, 1948 november 15'étől már körülbelül háromezer ügy van ezen <a törvényszéken, ebből már több mint kétezer ügyet befejeztek. (12.00.) Ez mutatja, hogy ez az új bíróság gyorBan és zavartalanul alakult meg ás korszerű. Hogy világviszonylatban! is milyen ismert intézmény, mutatja az, hogy a legutóbb Budapesten tairtott nőli világkongresszus alkalmával igen sokan meglátogatták ezt a -törvényszéket és nagy elismeréssel nyilatkoztaik működéséről. Ez a törvényszék iaz eddig tizenöt híróság hatáskörébe tartozott kérdéseket intézi el, és a fiatalkorúak és züllésnek kitett gyermekek ügyének elintézését szerves* egészbe foglalja. Ebből a céUból új intézményeket létesített, kiterjeszti a pártfogó és patronázsiutézniényeket és előkészíti egy olyani egységes^ szervezet létesítését, amely a züllés és bűn útjára tévedt fiatalkorúakat munkában, rendes foglalkozásban, otthonokban, iskolákban óhajtja elhelyezni, azok erkölcsi fejlődését tehát minden irányban jó^ útra kívánja terelni. Ebből a célból , a törvényszék pontos, egységes munkatervet készített, amely biztosítja, hogy ez_ a törvényszék továbbra is az igazság" ügyminiszter úr intencióinak megfelelően fog működni. Igen érdekes, hogy e törvényszék igein nagy popularitásnak örvend és számos egvetemi hallgató- pedagógus- és egyéb' a társadalom minden rétegéből való érdeklődő keresi fel ,a tárgylásokat és látható, hogy ezek saját elméleti, de gyakorlati tapasztalataikat ás ki akarják egészíteni 'azoknak a tap asztala toknak r a felhasználásával, amelyeket ezen a törvényszéken szereznek. Az előbb elmondottak is mutatják, hogy az igazságügyminiszter úr az új költségvetési év folyamán hatalmas feladatokkal óhajt megbirkózni, amely feladatok ia népi demokrácia követelményeinek megfelelően nemcsak a belföldi, # hanem a nemzetközi jogalkotások terén i® igen fdgydlemremél'tióak és ki fogják egészíteni aizt az új jogrendszert, amelyből éppen Orbán László igen t. képviselőtársam festett olyan szépen új képet. Minthogy miindeziek alapján az igazságügy-miniszter úr iránt bizalommal viseltetem, költs ég vetését mind a pártom, mind a magiam nevében bizalommal elfogadjam. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik! SZENTHE JÓZSEF jegyző: Nagy István! w N A G 7* ISTVÁN (V): T. Országgyűlés! A b'etterjesztett iga Z(S) ágügyi költségvetés annak a progresszív szellemnek a hű tükre, amely a múlt esztendőben egyre inkább jellemezte az ígazsagugyminisztériunn és az lalájaretndélt hatóságok munkásságát. A költségvetés bevezetésének és alnidokolásának átolvasása után elmondhat3uk, hogy mindazok a gondolatok helyes találtak a költségvetés összeállítása során, amelyeik jogi téren a népi demokrácia útján a szocializmus mielőbbi megvalósulásának első lépéseit teszik. A Nemzeti Paraeztpárt nevében csak a legnagyobb megnyugvással járulhatok hozzá ezekhez az elgondolásokhoz, a m eilyek a most előttünk fekvő költségvetésien »alapulnak. Az uralkodó társadalmi osztályoknak a maguk! uralmi és jogrendje biztonságainak .'megvédése érdekében van »szükségük a bíróságokra, amelyeknek feladata az uralkodó osztályok érdekeinek biztosítása mellett az is, hogy a hozzájuk forduló magánszemélyek számára védelmét nyújtsanak, igazságot szolgáltassanak. Éppen ezért jelent a felszabadulás gyöke» res változást jogrendünkben. A rési urapfeodó osztály eltűnt és vele együtt el kellett tűnnie iára ő érdekeit védő és a dolgozók elnyomásait szolgáló jogászi szellemnek, jogrendnek is. El kellett tűnniök azért, hogy átadják heJlivüket a dolgozók uralmának és ezek jogi védelmének. A történelmi fordulat társadalmi é<s gazdasági téren a megoldásra váró problémák eerész »órát veti fel és a demokratikus úiiáia ,lakuliás kívánatossá és szükségessé teszi s jotrr^nd és a, jogbiztouFáe: fenntartását szoíllgálo büntetőingunk mes'reformáílását is, A büntető törvények egyes fogyatékosságának megszüntetéséről é= -pofásáról szóló 1948:XLVIII. te. megalkotásánál a* ahlyaieri büntetőjog terén a demokratikus feilődlés irányában ^z első lépések már megtörténteik- és eiimek mefffelellő'Pn tovéíbbi reformok váltak szükségessé az aüaki büntetőjog terén is>. E téren is olvan új szerveizteti és éliárási szabályok alkotására yfn szüksésr amelvek ervré-zt a társarlnlm' és gazdasági viszonyok gv-okereiát^alk-nlásából foVuaki. másrészt. » bűnvádi Járási jog időközi fejlődésének eredményei. (Elnök MOLNÁR IMRE. 1247.) A tervezett reform kétirányú. Egyik iránya az, hop-y helyet biztosít' a népnek is az iffnasá^zoleráltatásban és a fe%us eilemnek a büntetőbíráskodásba hevouás avail, megszüntetve az eddi<ri egyesbíráskodási rendszert., az elsőfokú híróságnál is Fzakbírákból és ülinöVökből álló társasíbírósás" megalkotására tér át. Ezzel megteremti a vegvesibírósá td rendszert. A javaslat má«ik iránvvonala oedio" az, hosrv a'? eddisa-i kétfoká fellebbviteli rendszer* a fellebbezés és semmi c éo*i panasz rendszere helyett bevezeti a 7 ecryfokú fellebbvitelt Ami a laikus elemnek az igazságszolgáltatásba való bevonását illteti; # ez a törekvés 1 a demokrácia lényegéből folvik és azt jelentibogy ezentúl a büntetőbíráskodásban a bírói emelvényen munkások, parasztok és egyéb, jogi képzettség-gel nem rendelkező dolgozók is helyet fognak kapná, amit ©lőrelátható^n rövidesen követni fog a népnek a bíráskodásba való bevonása az igazságszolgáltatás egyéb ágaiban is. Eddi? a népbíróságok és munkásbíróságok működése során láttuk a dolgozók részvételét a bíráskodásban. Az eddig mutatott eredmények nyújtanak biztosítékot arra. hogy szükséges és jó lesz a dolgozó nép személyes részvétele a büntető igazságszolgáltatásban .is. Ennek _ szükségszerű követkeményeként kell, hogy jelentkezzék a bírói szervezet átalakítása is. Az eddigi jogúszkodás ugyanis merev volt. A bíró gyakran eltévedt a paragra-