Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
?7â Az országgyűlés 104. ülése 1949 mint a bűntettest, még- nem ismeri a bűnoselekmiény szellemi vonatkozásait, ínég nein ismeri azokat a kóros lelkiállapotokat, amelyek a bűntettesre behatással vannak, vagyis nem ismeri még" az úgynevezett pszichopata bűntettest. / Amikor az igazságügy miniszter úr a büntetőtörvénykönyv új, általános részét előkészíti, bizonyára fel tudja majd használni azokat az értékes munkálatokat is, amelyekről a költségvetés indokolása osak egy mondattar emlékezik meg, amelyekről azonban én egy kicsit többet szeretnék szólni. Nevezetesen azokat a munkálatokat, amelyeket a nemzetközi bűnügyi és börtönügyi bizottság végzett. Örömmel üdvözlöm a miniszter úmak^ azt az elhatározását, hogy kiküldte képviselőit ebbe a berni bizottságba, amely a börtönügy és a büntetőjog összes kérdéseit immár több mint egy félszázad óta tudományosan és a legszélesebb gyakorlati tapasztalatok alapján: is, feldolgozza és az 'egyes államok igazságügyi kormányzata elé terjeszti. Ez a nemzetközi bizottság — amelynek tagjai a magyar igazságügymini sztérium képviselői is — 1948 augusztusában igen látogatott ülést tartott Bernben. Ezen az ülésen a büntetőjog (korszerű problémáival foglalkozott, így foglalkozott a rövid tartamú szabad" ságvesztésbüetetések helyettesítésével, & szokásos bűnözőkkel való bánásmóddal, a háború hatásával a bűnözőkre, a szab ab ságvesztésbüntetések egységesítésével, biztonsági intézkedéseikkel, és az összehasonlító bűnügyi statisztikával. Az igazságügyminiszteír úr a köl^ ségvetés indokolásában megemlíti, hogy ő maga is foglalkozik a szabadságvesztésbüntetések egységesítésének kérdésével, nevezetesen azzal, hogy a különböző nemű és különböző elnevezésű szabad s ág vesztésbüntetések helyett egy: szabadságvesztésbüntetést szeretne rendszeresíteni. Ez egyébként Hollandiában már 1886 óta megvan és — amint a gyakorlati tapasztalatok mutatják, — semmiféle nehézséget sem okoz. Remélhető tehát, hogy ennek a nemzetközi szakértő bizottságnak a, javaslatait ,az igazságügyminiszter úr már az új büntetőtörvénykönyv előkészítésekor is megfelelő motion figyelembe fogja venni. « Orbán László igen t. képviselőtársam, utalt arra, hogy a népi demokráciában most már nem arra van szükség, hogy egyes törvényeket foltozgassunk-toldozgaissunk, hanem egé> szein tervszerű és rendszeres új törvényalkotásokra van szükség, amelyek megfelelnek a, népi demokrácia felfogásának és jogi álláspontjának is. Bátor vagyok itt utalni arra, hogy talán a kereskedelmi jogban is vannak olyan részek, amelyek most, már átdolgozásra szorulnak, így például különösen az a rész, amely a betéti társaságokra vonatkozik, amely társaságok a tőkés, kapitalista társadalmi rend speciális termékei voltak. Szükség volna arra, hogy egységes törvénybe foglaljuk össze a (közszolgálati fegyelmi jogot is, mert hiszen a népi demokráciában most már annyi új szervünk és szervezetünk van, hogy nagyon is szükséges volna a fegyelmi jogot ezekre vonatkozólag is teljes egységbe foglalni, majdj azután a bírói és ügyvédi fegyelmi jogot is összhangba hozni ezekkel az új jogszabályokkal 1 Megemlíti a miniszter úr a költségvetés indokolásában azt is, hogy át akarja dolgozni, üle- ' évi január hó 26-án, szerdán. 774 tőleg új törvényjavaslatot akar készíteni ajz egységes bírói és ügyvédi vizsgára vonatkozólag, amelyet már szintén elavultnak tart. Legyen f szabad itt — gyiakioirlati tapasztalatok alapján — a miniszter úr szíves figyelmét feL hívnom arra, hogy szerintem kívánatos lenne, ha az egységes ügyvédi és bírói vizsga anyagába felvenné a miniszter úr a nemzetközi jogot isi, amelynek fokozott fontossága van, a amelyet idáig teljesen kihagytak a felsőbb bírói képzésiből és lezártak az egyetemi Szigorlatokkal. A gyakorlati jogász, tudja- mennyire szükséges, a nemzetközi jog apró részletkérdéseinek ismerete is nemcsak a gyakorlati jogász, hanem a közigazgatási ember számára is, A nemzetközi forgalom kifejlődésével ugyanis minduntalan szükség van azokra a vezérfonalakra, amelyeket a, nemzetközi jog a jogsegélyre, az egyes hatóságok érintkezésére, a határszéli forgalomra,, a vámügyi jogsegélyre, a kereskedelmi egyeziményekben szabályozott érintkezésire és így tovább, megállapít A miniszter úrnak a bizottsági tábgyalás során volt egy igen örvendetes bejelentése, amelyet a magam részéről a legnagyobb önömmel üdvözölök. Ez pedig az, hogy a miniszter úr előkészítette a nemzetközi magánjogi törvénykönyv tervezetét, amelyet valószínűleg még ebben az évben az országgyűlés elé fog terjeszteni. Régen tapasztalt hiányt fog pótolni ezzel a miniszter úr, laimeiy hiány pótlásának indokolására az annak idejében' egészen helyt nem foglaló érvekkel szemben most már azt lehetne mondani, igazán elérkezett az ideje annak, hogy ezt a törvényalkotást laiz országgyűlés* elé terjesszék- Régebben ugyanisi arról volt szó, hogy előbb egységes magánjogi törvénykönyvet kell .alkotni, s. ennek az egységes magánjogi törvénykönyvnek az elfogadása után kerülhet csak sor arra, hogy a nemzetközi magánjogi törvénykönyvet is megalkossuk. Ez a felfogás szerény nézetem szerint egészen téves 1 , mert a nemzetközi magánjogi törvénykönyv nines szükségszerű és logikai kapcsolatban az, általános magánjogi törvénykönyvvel. (LUKÁCS Vilmos (f): Ügy van!) Ez a német felfogás arra volt alapítva, hogy az Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuohot követte azután az úgynevezett Einfürungsgesetz, amelybe a nemzetközi magánjogot belefoglalták. A nemzetközi magánjog azonban különbözlő államok jogszabályai ténybeli összeütközéseinek kiegyenlítésére szolgáló szabályok összes* sége. Minden államnak ugyanis területileg elhatárolt jogrendszere van, amely az állam területén feltétlenül érvényesül. Mindazonáltal az egyes nemzetközi jogrendszereknek is számolniok kell azzal, hogy más jogrendszerek is vannak^ valamint a nemzetközi forgalmi élet. nek is kívánalmai vannak, ha tehát valamely tényállásnak külföldji vonatkozásai vannak, ezekre is figyelemmel kell lenini és így alkotják meg azután a nemzetközi magán jogi jogszabályokat. El keli ugyanis dönteni, hogy ilyen esetben melyik állam jogrendszere nyerjen alkalmazásit. Nem az a fontos tehát, hogy , milyen magánjogi jogszabályokat kell a^ ilyen térbeli jogszabiályössizeütközés' esetében alkalmazni, hanem hogy melyik állam jogrendszerét kell figyelembe venni. El kell dönteni azután azt is, hogy melyik állam bíróságának vagy hatóságánaík legyen joghatósága ezeknek a jogszabály béli összeütközésének a kiegyenlítésére. 49*
