Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

?7â Az országgyűlés 104. ülése 1949 mint a bűntettest, még- nem ismeri a bűn­oselekmiény szellemi vonatkozásait, ínég nein ismeri azokat a kóros lelkiállapotokat, ame­lyek a bűntettesre behatással vannak, vagyis nem ismeri még" az úgynevezett pszichopata bűntettest. / Amikor az igazságügy miniszter úr a bün­tetőtörvénykönyv új, általános részét előké­szíti, bizonyára fel tudja majd használni azo­kat az értékes munkálatokat is, amelyekről a költségvetés indokolása osak egy mondattar emlékezik meg, amelyekről azonban én egy kicsit többet szeretnék szólni. Nevezetesen azokat a munkálatokat, amelyeket a nemzet­közi bűnügyi és börtönügyi bizottság végzett. Örömmel üdvözlöm a miniszter úmak^ azt az elhatározását, hogy kiküldte képviselőit ebbe a berni bizottságba, amely a börtönügy és a büntetőjog összes kérdéseit immár több mint egy félszázad óta tudományosan és a legszéle­sebb gyakorlati tapasztalatok alapján: is, fel­dolgozza és az 'egyes államok igazságügyi kormányzata elé terjeszti. Ez a nemzetközi bizottság — amelynek tagjai a magyar igazságügymini sztérium kép­viselői is — 1948 augusztusában igen látoga­tott ülést tartott Bernben. Ezen az ülésen a büntetőjog (korszerű problémáival foglalko­zott, így foglalkozott a rövid tartamú szabad" ságvesztésbüetetések helyettesítésével, & szo­kásos bűnözőkkel való bánásmóddal, a háború hatásával a bűnözőkre, a szab ab ságvesztés­büntetések egységesítésével, biztonsági intéz­kedéseikkel, és az összehasonlító bűnügyi sta­tisztikával. Az igazságügyminiszteír úr a köl^ ségvetés indokolásában megemlíti, hogy ő maga is foglalkozik a szabadságvesztésbünte­tések egységesítésének kérdésével, nevezetesen azzal, hogy a különböző nemű és különböző elnevezésű szabad s ág vesztésbüntetések helyett egy: szabadságvesztésbüntetést szeretne rend­szeresíteni. Ez egyébként Hollandiában már 1886 óta megvan és — amint a gyakorlati ta­pasztalatok mutatják, — semmiféle nehézséget sem okoz. Remélhető tehát, hogy ennek a nem­zetközi szakértő bizottságnak a, javaslatait ,az igazságügyminiszter úr már az új büntető­törvénykönyv előkészítésekor is megfelelő motion figyelembe fogja venni. « Orbán László igen t. képviselőtársam, utalt arra, hogy a népi demokráciában most már nem arra van szükség, hogy egyes törvénye­ket foltozgassunk-toldozgaissunk, hanem egé> szein tervszerű és rendszeres új törvényalkotá­sokra van szükség, amelyek megfelelnek a, népi demokrácia felfogásának és jogi állás­pontjának is. Bátor vagyok itt utalni arra, hogy talán a kereskedelmi jogban is vannak olyan részek, amelyek most, már átdolgozásra szorulnak, így például különösen az a rész, amely a betéti társaságokra vonatkozik, amely társaságok a tőkés, kapitalista társadalmi rend speciális termékei voltak. Szükség volna arra, hogy egységes törvénybe foglaljuk össze a (közszolgálati fegyelmi jogot is, mert hiszen a népi demokráciában most már annyi új szervünk és szervezetünk van, hogy nagyon is szükséges volna a fegyelmi jogot ezekre vo­natkozólag is teljes egységbe foglalni, majdj azután a bírói és ügyvédi fegyelmi jogot is összhangba hozni ezekkel az új jogszabályok­kal 1 Megemlíti a miniszter úr a költségvetés indo­kolásában azt is, hogy át akarja dolgozni, üle- ' évi január hó 26-án, szerdán. 774 tőleg új törvényjavaslatot akar készíteni ajz egységes bírói és ügyvédi vizsgára vonatkozó­lag, amelyet már szintén elavultnak tart. Le­gyen f szabad itt — gyiakioirlati tapasztalatok alapján — a miniszter úr szíves figyelmét feL hívnom arra, hogy szerintem kívánatos lenne, ha az egységes ügyvédi és bírói vizsga anya­gába felvenné a miniszter úr a nemzetközi jo­got isi, amelynek fokozott fontossága van, a amelyet idáig teljesen kihagytak a felsőbb bí­rói képzésiből és lezártak az egyetemi Szigorla­tokkal. A gyakorlati jogász, tudja- mennyire szükséges, a nemzetközi jog apró részletkérdé­seinek ismerete is nemcsak a gyakorlati jogász, hanem a közigazgatási ember számára is, A nemzetközi forgalom kifejlődésével ugyanis minduntalan szükség van azokra a vezérfona­lakra, amelyeket a, nemzetközi jog a jog­segélyre, az egyes hatóságok érintkezésére, a határszéli forgalomra,, a vámügyi jogsegélyre, a kereskedelmi egyeziményekben szabályozott érintkezésire és így tovább, megállapít A miniszter úrnak a bizottsági tábgyalás során volt egy igen örvendetes bejelentése, amelyet a magam részéről a legnagyobb önöm­mel üdvözölök. Ez pedig az, hogy a miniszter úr előkészítette a nemzetközi magánjogi tör­vénykönyv tervezetét, amelyet valószínűleg még ebben az évben az országgyűlés elé fog terjeszteni. Régen tapasztalt hiányt fog pótolni ezzel a miniszter úr, laimeiy hiány pótlásának indokolására az annak idejében' egészen helyt nem foglaló érvekkel szemben most már azt lehetne mondani, igazán elérkezett az ideje annak, hogy ezt a törvényalkotást laiz ország­gyűlés* elé terjesszék- Régebben ugyanisi arról volt szó, hogy előbb egységes magánjogi tör­vénykönyvet kell .alkotni, s. ennek az egységes magánjogi törvénykönyvnek az elfogadása után kerülhet csak sor arra, hogy a nemzetközi magánjogi törvénykönyvet is megalkossuk. Ez a felfogás szerény nézetem szerint egé­szen téves 1 , mert a nemzetközi magánjogi tör­vénykönyv nines szükségszerű és logikai kap­csolatban az, általános magánjogi törvény­könyvvel. (LUKÁCS Vilmos (f): Ügy van!) Ez a német felfogás arra volt alapítva, hogy az Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuohot követte azután az úgynevezett Einfürungsgesetz, amelybe a nemzetközi magánjogot belefoglal­ták. A nemzetközi magánjog azonban különbözlő államok jogszabályai ténybeli összeütközései­nek kiegyenlítésére szolgáló szabályok összes* sége. Minden államnak ugyanis területileg el­határolt jogrendszere van, amely az állam te­rületén feltétlenül érvényesül. Mindazonáltal az egyes nemzetközi jogrendszereknek is szá­molniok kell azzal, hogy más jogrendszerek is vannak^ valamint a nemzetközi forgalmi élet. nek is kívánalmai vannak, ha tehát valamely tényállásnak külföldji vonatkozásai vannak, ezekre is figyelemmel kell lenini és így alkot­ják meg azután a nemzetközi magán jogi jog­szabályokat. El keli ugyanis dönteni, hogy ilyen esetben melyik állam jogrendszere nyer­jen alkalmazásit. Nem az a fontos tehát, hogy , milyen magánjogi jogszabályokat kell a^ ilyen térbeli jogszabiályössizeütközés' esetében alkal­mazni, hanem hogy melyik állam jogrendsze­rét kell figyelembe venni. El kell dönteni azután azt is, hogy melyik állam bíróságának vagy hatóságánaík legyen joghatósága ezeknek a jogszabály béli össze­ütközésének a kiegyenlítésére. 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom