Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

765 Az országgyűlés 104. ülése 1949 SZENTÉ JÓZSEF jegyző: Orbán László! (11.00.) ORBÁN LÁSZLÓ (d): T. Ország-gyűlés! Amint előadó^ képviselőtársunk (beszédéiből is kitűnik, igazságügyi vonalom komoly eredmé­nyeikre tekinthetünk vissza az einrollt évben. Ez az eredmény, tez a fejlődés leginkább talán abban tükröződik vissza, hogy ez az ©lső al­kalom, amikor költségvetési beszéd során nem kell szó váltenni feliháborító bírói íítólkezjések sorozatát, mert ezek úgyszólván teljesen el" tűntek. (ALVINOZY Imre -(f): Úgy van!) De­mokráciánk hatalmas győzelmeinek ós eredmé­nyeinek, továbbá a raialkció által nem véletle­nül^ olyannyira támadott, a bírák áthelyezé­séről szóló törvénynek kétségkívül megvolt az üdvös hatása egész igazságszolgáltatásunkra és nagyban elősegítette! annak fejlődését a de­mpkrácia irányában. Ugyanakkor azonban, amikor elismerjük és üdvözöljük az eredményeket, amelyek az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás és egész jogéletünk területén kétségkívül mutatkoznak» hiba volna hallgatni arról, hogy az eredmé­nyek ellenére is igazságszolgáltatásunk és egész jogéi!etünk legfőbb jellemzője még az el" maradottság demokráciánk politikai és gazda­sági _ eredményei mögött. Ha összehasonlítjuk politikai és gazdasági téren elért eredményein­ket az igaziságszolgáltatás terén bekövetkezett változásokkal, akkor szembeszökő ez az el­maradottság. Országunk politikai és gazdasági szerkei ziritében gyökeíresen és alapvetően megválto­zott, de törvényeink és bíróságaink még alap­jában a régiek. Nagyrészt nem a dolgozó nép, nem népi demokráciánk, hanem még a régi 1 kapitalista rendszer testére, vannak szabva. A fordulat éve igazságügyi vonalon még nem mögöttünk, hanem nagyrészt előttünk van. Ennek természetesen vannak súlyos objektív okai is. A jogi felépítmény mindig csak nyo­mon követheti a gazdasági és politikai téren bekövetkezett változásokat, hiszen azokat tük­rözi vissza és juttatja kifejezésre. És amíg a magyar demokráciában a hatalomért folytatott csata el nem dőlt a dolgozó osztályok javára, addig igazságszolgáltatásunk és jogéletünk következetes népi demokratikus irányú átálli" tásia sem következhetett be. A fordiulat éve a politikában megteremtette azonban annak fel­tételét, hogy a gyökeres fordul.?* a jogi fel­építményben is bekövetkezzék, hogy gyors tem" póbain alakítsuk ki a dolgozók ihatalmániak, népi demokráciánknak megfelelő, a szocializr mus építését szolgáló jogrendszert. Gyorsított tempóra, az elmaradottság gyors behozására annál inkább szükség van, mert népi demokráciánk fejlődéséneik üteme nem utolsó sorban attól is függ, hogy milyen hatékonyan támasztja alá egy korszerű jog­rendszer és igazságszolgáltatás. A reakció oldaláról gyakran azzal iszeretik rémítgetni jogászainkat, hogy a népi demo kráciának nincs szüksége jogra, nincs szük­ségei jogászra. Nehéz eldönteni, hogy az ilyen állításnak hazugsága vagy ostobasága-e a na­gyobb. A népi demokráciának a szocializmus építéséhez, ahhoz, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatait betöltse, alapvetően szüksége van a jog fegyverére, a törvény támaszára, Szüksége van a törvény, az igazságszolgáltatás fegyverére, a nép teilen évi január hó 26-án, szerdán. Ï66 ségei, fasiszták, összeesküvőik, kémeik és árulók, árdrágítók és gazdasági bűnözők elleni harc­ban, a régi uralkodó osztályok hatalmánaüt megtörésére. És amennyire szüksége van a törvény kard­jára az ellenséggel vívott harcban, olyan nél­külözhetetlen esssköze dolgozó népünk neive­lésének a törvény és a népi demokrácia bíró­sága. Népi demokráciánk bírósága dolgozó né­pünk hatalmas nevelőiskolájává kell, hogy váljék.^ A népi demokrácia iránti hűségre, haza- és szabadságszeretetre, az elnyomók és kizsákmányolók gyűlöletére, a munka meg becsülésére, munkafegyelemre, demokratikus törvényeink betartására és az egyenlőség alap­ján való társadalmi együttélés szabályainak betartására kell, hogy neveljen minden tör­vény, minden bírói ítélet és minden bírói tár­gyalás. Kard az ellenséggel szemben, nevelő­iskola a dolgozóknak: e két feladat együttes betöltésével válik igazságszolgáltatásunk a szo­cializmus építésének szilárd támaszává. Ahhoz azonban, t. Országgyűlés, hogy ezt a feladatot jogrendszerünk és igazsázszolgálta­fásunk betölthesse, kétségkívül a 'fejlődés üte­mének meggyorsítására van szükség, A tör­vényalkotás, bírósági szervezetünk átépítése és a demokráciának megfelelő jogi szellem kiala­kítása terén kétségkívül egyaránt vannak eredményeink. Az eddigi eredmények a dolog természeténél fogva is nagyrészt főleg csak toldozását-foltozását jelentik régi, elavult tör vényeinknek. De ma már ez_ nem elégséges. Gyökeresen megváltozott politikai és gazda­sági életünknek nem ( toldozásra és foltozásra, hanem új jogi ruházatra van szüksége. Be kell tömnünk azt a hatalmas szakadékot, amely az élet és írott jogszabályaink között van. Hogy csak néhány kirívó példát hozzak fel: hitel jogunkban a kereskedelmi^ vállalatok régi tőkés formái szerepelnek még ugyanakkor, amikor a gyakorlatban ezeknek gazdasági sze­repe mindinkább csökken és helyükbe új válla; lati formák, a nép tulajdonát képező nemzeti vállalatok lépnek. Magánjogunk középpontjá­ban a tulajdon kapitalista értelmezésű intéz­ménye áll és a gazdasági életünkben ma már oly döntő szerepet játszó közösségi tulajdon, a nép tulajdona jogszabályokban még egyálta­lán nem nyer kifejezést, öröklési jogunkban még ott van élő anakronizmusnak az ági örök^ lés intézményének feudális maradványa. Eljött az ideje rés zületref ormok helyett tör­vénykönyveink újjáalakításának, s mozgósí­tanunk kell erőinket a magyar jog intézmé­nyes, rendszeres és egyetemes átalakításának hatalmas feladatára. Űj ötéves gazdasági ter vünkkel párhuzamosan ki kell dolgoznunk a magyar jog átalakításának ötéves tervét ia. Üdvözölnünk kel] azokat a munkálatokat, amelyek igazságügyminisztériumunkban a jogi reformok terén folynak. Szükségünk van arra, hogy haladó, demokratikus jogászaink az ed­diginél fokozottabban kapcsolódjanak be az igazságügyminisztérium jogi reformteirveinek munkálataiba, és főleg szükség van arra, hogy a Szovjetunió hatalmas tapasztalatait és ered­ményeit ezen a téren, a jogélet terén is, foko­zottabban hasznosítsuk munkánk meggyorsí­tása érdekében is­T. Országgyűlés! Szólni szeretnék alkot­mányjogi, közjogi vonatkozásban esedékessé váló egy-két döntő fontosságú törvényalkotási

Next

/
Oldalképek
Tartalom