Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

767 Az országgyűlés 104. ülése 1949 feladatról ie. Országunk politikai és gazdasági arculata a felszabadulás óta gyökeresem meg­változott. A hatalom hosszú harcok eredménye­ként a munkásosztály vezetése alatt álló dolgozó osztályok kezébe került. A romok felett hatat mias írtamban felépítettük az országod az or­szág gazdasági életét pedig szilárd alapokra fektettük. A gazdasági élet döntő területedről kiszorítottuk a {kapitalistákat, nagyiparunk, bányáink, bankjaink a nép tulajdonába kerül­tek. Gazdasági életünkben felszámoltuk a ka­pitalista .anarchiát és annak helyébe a dolgo ziók érdiekét, népünk felemelkedését szolgáló tervgazdaságot léptettük.^ A dolgozó osztályok számára olyan széleskörű demokratikus jogo­kat biztosítottunk, amilyenekről kapitalista államban még álmodni sem lehet. A kultúra megszűnt kiváltságos rétegek privilégiuma lenni és mindinkább széles népi 'tömegek köz­kincsévé válik. Ezek a hatalmas eredmények, az országunk életében bekövetkezett hatalmas változások szükségessé teszik — ahogyan azt a Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata fel­vetette — hogy most már valóban nekilássunk népi demokráciánk új alkotmánya kidolgozásá­nak. Szükség van arra, hogy elért eredményeim ket és vívmányainkat egy olyan alaptörvénybe» rögzítsük le, amely biztosítja és megszilárdítja eddigi győzelmeinket, segít tudatosítani né­pünkben az országban bekövetkezett döntő változásokat és szilárd alapot ad népköztársa­ságunk további fejlődése, a szocializmus épí­tése számára. Ez az új alkotmány a dolgozók hátaimának, népi demokráciánk erejének, né­pünk nagyszerű munkájának és felemelkedésé­nek történelmi szimbóluma lesz majd. Eljött az ideje aimnak is, t. Országgyűlési hogy egy új parlamenti összeférhetetlenségi törvény kidolgozásának munkálatait is meg­kezdjük, és ezen a tétren. üdvözöljük az igaz­ságügyminisztérium ilyenirányú kezdeményező lépését. Mostani összeférhetetlenségi törvényünk teljesen elavult és _ haszinálhatatLainná vált. A népi demokrácia viszonyai mellett, amikor a kormányhatalom a dolgozók kezében van, ami­kor a dolgozók mind nagyobb tömegei dolgoz­nak állami vállalatokban, a képviselőket nem kormánytól való függéstől kell védeni és óvni, hiszen a kormány & nép kormánya, hiszen leg­jobb alkotó erőinket, a legértékesebb eleme­ket zárnók ki a parlamentből, ha a közalkal­mazottakat, az állami vállalatokban dolgozókat továbbra is összeférhetetlennek minősítenénk. Nem a nép kormányától, hanem a kizsákmá­nyoló osztályoktól, a reakciós politikai és gaz­dasági érdekektől való függetlenséget kell vé­denie az új összeférhetetlenségi törvénynek. Politikai és erkölcsi összeférhetetlenséget kell szabályozni nekünk úgy, hogy ne lehessen kép­viselő az, aki méltatlanná válik a nép^ bizal­mára,, aki tevékenységével nem a nép érdiekét szolgálja, aki vét a közéleti erkölcs, & törvény­hozói önzetlenség kötelező parancsa ellen, aki bármilyen formában is hűtlenné válik népi demokráciánkkal, nemzetünkkel szembem De nemcsak a törvényalkotás terén, bí­rósági szerveizetünk terén is alapvető refor­mokra van szükség, igazságszolgáltatásunk rendszerét új alapokra kell fektetni. Kétség­tele^ ugyan, hogy az elmúlt esztendőben bíró­ságaink működése nagyot javult, de ez sem változfcat aaon a tényen, hogy igazságügyi évi január hó 26-án, szerdán. 768 apparátusunk úgy személyi, mint tárgyi vo­natkozásban nagyjából a régi és ebiben a for mában nem i s felelhet meg népi demokráciánk követelményeinek. Bírói lés ügyészi karunk személyi összetételében alig változott, után­pótlás alig van. Az új bírák száma elenyésző. Nem csoda, hogy ez a bírói és ügyészi kar nem képes igazságszolgáltatásunk szellemiét a népi demokrácia követelményeinek megfeler löen átformálná. Feltétlenül szükséges a bírói é s ügyészi kar politikai átneveiése mellett fokozottabban gondoskodni arról, hogy a nép fiai, a mun­kások és parasztok gyermekei bekerüljenek igazságügyi apparátusunkba és oda friss vért, friss levegőt vigyenek, ott öntudatosan kép­viseljék a dolgozó osztályok érdekeit. Mindenekelőtt azonban arra van szükség, hogy a múltból örökölt és elavult bírósági apparátusunkat megreformáljuk és az új bíró­sági szervezet alapjává olyan újtípusú bírósá' got tegyünk, amely a laikus bírák széleskörű bevonásán alapszik. Mi azt akarjuk, hogy bí­róságinkat áthassa a nép szeretete, a népi demokráeia ügyének hűséges! szolgálata. Azt akarjuk, hogy bíróságaink a szocializmus épí­tésének nagy ügyét szolgálják szívvel-lélekkel. Ehhez azonban a szocializmus újtípusú bíró­sága szükséges, vagyis az, hogy a népbíróság váljék új bírói szervezetünk alapjává. Nem véletlen, hogy a laikus bírák be­vonásain alapuló újtípusú bíróság: a nép­bíróság és a munkásbíróság oly hosszú időn keresztül állott a reakció ádáz támadásainak középpontjában, és az sem véletlen, hogy igaz­ságszolgáltatásunknak ez az új forradalmi ága olyan messzemenően bevált és bebizonyi­totta feltétlen fölényét á régi típusú, a csak szakbiírákra épülő bírói testülettel szembem Csak a, laikus flbíiták széleskörű _ bevonásán alapuló népbíróság rendszere biztosíthatja, hogy bíróságaink ne, szakadjanak el az eleven élettől, összeforrjanak a néppel. Csak ez az újtípusú bíróság tudja igazságszolgáltatásun­kat közelhozni a dolgozókhoz és felszámolni a múltnak azt az átkos örökségét, amely sze rint a jog, a törvény, az igazságszolgál'tatás az egyszerű dolgozó ember elől_ hétpecsétes titokként őrzött, érthetetlen és idegen tudo­mány, amely csak csekélyszámú boldog ki' választott számára hozzáférhető. Igazságszolgáltatási rendszerünk kapcsán néhány szóval szeretnék kitérni, t. Ország gyűlés, azokra a támadásokra és gyalázkodá­sokra is, amelyek nyugati reakciós, elsősorban amerikai és angol körök részéről most a Mind: szenty-ügy kapcsán a magyar demokrácia igazságszolgáltatási szerveit és rendszerét érik. Nem az első eset, mert ahányszor a magyar demokráteia lecsap népünk ellensé­geire, a külföldi imperialisták hazai ügynö­keire, mindig felhangzik ez a jólismert kórub és megpróbálja befeketíteni, bemocskolni igaz­ságszolgáltatási szerveinket. A magyar kor­mányzat által kiadott Sárga könyv, az abban a. világ elé tárt eredeti dokumentumok tömege azonban védhetetlen csapást mért a nyugati reakciós körök hazudozásaira. Síri csend honol most ö dokumentumok körül, ^ ehelyett Bodóné másról teszel és szánalmas dadogássá! Mind­szentynek beadott kábítószer, titkost bájital, igazságpilula rémtörténeteivel próbálja el­terelni a figyelmet az eredeti dokumentumok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom