Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
71 Az országgyűlés 92. ülése 1948. Hó forintra rúgnak, ami az állam. 9306 millió forintnyi összes közigazgatási kiadásainak nem egészen 12 százaléka. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok összes hadi jellegű kiadásai, amint ez nemrégiben a Parisban lezajlott TJNO-konferenc ; án egy felszólalásban elhangzott, az öszszes állami kiadások 79 százalékát teszik ki. Törökországban pedig azzal a 27 millió font. tal együtt. amelyet a török kormány éppen most póthitelként katonai célokra kér, a katonai célokra 1948-ban fordított és fordítandó összeg eléri az összes állami kiadások 50. százalékát. Amikor az imperialisták eszeveszettül fegyverkeznek és háborúra, uszítanak, bűnt követnénk el hazánkkal» nemzetünkkel, népünkkel szemben, hn nem gondoskodnánk lehetőségeinkhez képest országunk védelméről és biztonsásáról, (Élénk helyeslés és taps a kormány'pártokom.) mert t. Országgyűlés, a magyar népnek van már mit védenie, mert Magyarország- visszavonhatatlanul a nép országa lett. (Élénk helyezés és nagy taps a kormánypártokon.) Az ^ország függetlenségének és békéjének megóvása mellett a belső rend és biztonság megőrzése is elsőrendű feladat; ez a belügyi tárca és elsősorban az államrendőrség, vala mint az államosított tűzoltóság 160 millió forintos kiadási többletében jelentkezik. A többi tárca dologi kiadásainak elmélkedését főként ia z okozza, hogy a hároméves terv végrehajtását és gazdasági, valamint kulturális életünk fejlődését szolgáló szervekről kellett gondoskodnunk. így gondoskodnunk kellett az újonnan létesített iparigazgatóságok, a Tudományos Tanács, az Országos Könyvhivatal, a Szabványügyi Hivatal, az Országos Eilmhivatah az Állami Ellenőrző Központ, az Országos Munkiabérmegállapító Bizottság, a • Munkatudományi és Racionalizálási Intézet, az Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, a Tőzegkutató Intézet, az Építéstudományi és Tervező Intézet, a Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, az Országos Sporthivatal, a Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal, a? országos mentőszolgálat, stb. dolog 1 ! szükségleteiről. Amint láthatjuk, a felsorolt új szervek között szép számmal vaunak olyanok, amelyek a tudományok fejlesztését' a tudományos kutatást, «, tervezést, a szabványosítást szolgálják, és bár a pénzügyminiszter feladata többek között é= nem iitolsó sorban az, hogy fo" gához verje a garast, ha az állam pénzéről van szó, s mindenütt a legmesszebbmenő takarékosságra szorítsa az államigazgatást' mégis az az érzésem, hogy a tudományos kutatás céljaira eddig sokkal kevesebbet adtunk, mint kellett volna. (Ügy vam! Ügy van! — Taps a kormánypárt ókori!) Ez nemcsak a kulturális fejlődés kérdése, nemcsak általában a, magyar tudomány fejlődésének kérdése, ami szintén nem megvetendő Szempont, hiamem annaik a kérdése is, hogy a líudományos kutatásra fordított és helyesen felhasznált összegek sokszorosan megtérülnek az államnak. (Taps a parasztpárton-) Hogyan akarunk ötéves tervet kidolgozni és végrehajtani komolyan, tervszerűen megszervezett és jelentékeny állami eszközökkel támogatott tudományos kutató munka nélkül? évi december hó 15-én, szerdán. 72 A tudományos kutatás kérdésével kapcsolatos a szakemberek képzése is. Erre a célra sóikkal többet fordítunk 1949-ben, mint g ^ folyó évben. E tekintetben mint fontos új lépésre, rá kell mutatnom az önálló közgazdaságtudományi egyetem létesítésére, a műszaki főiskola kifejlesztésére, àz ö^töndíiak és a diákjóléti intézmények rendszerének kiterjesztésére, a szövetkezeti iskolák, illetve tanfolyamok fokozásának szükségességére, ami természetesen mind többletkiadásba] jár. A kiadások* fedezésére szolgáló bevételeket az új költséírvetés, mint már említettem, 9340 millió forintban irányozza elő. A legfőbb állami bevételeik forrása változatlanul az egyenesadók, az illetékek, a forgalmi adók, a fogyasztási adók, a jövedékek és a vagyon ; dézsraa. Ezeket a bevételi forrásokat az új költségvetés közjogi bevételeknek nevezi» szemben a régi közszolgálati bevételek elnevezéssel A közioo-i bevétel pk összege az új költségvetésben 7657 millió forint. A közjogi bevitelek mellett ig'en jelentékeny összeggel, 633 millió forinttal íszereneltnok az úgynevezett tárca-hevételek, szemben az 1948. évi költségvetés 530.3 millió forintos el ("irányzatával. Egészen új és máris igen számottevő bevételi forrásunk az állami vállalatok 1050 millió forintos nyeresége. Ami alz egyeneSadóbevételeket illeti,-az elmúlt: költségveté?! évben ezeknek tényleges hozama lényegesen mes-haladta a költségvetési -előirányzatot, amennyiben a várt 1145 millió forint helyett 1473 millió forintot eredményezett. '*' ' ! ' Figyelembe véve az egyenesadók hozamának viszonylag kedvező alakulásait, a kormánvzaít lehetségesnek tartotta, hogy ezen a vonalon bizonyos könnyítéseket haitsom végre a kisebb Jövedelmű rót^ek i^vára, ueyan" , akkor azonban igvekezett biztosítani a nagyobb jövedelmű rétegekkel kapcsolatban az ea-yenesj dók íobh kimunkálását. így az illetmény a dó vonalán a kormán^z^t mentes«éaret biztosított azokra a rendkívüli juttatásokra, 'amelyeket a dolgozók újítósokért, a termelés fokozását és írazdaság-osiabbá tételét előmozdító javaslata'kért és kiváló munkájukért kapnak. Az illetményadó kulcsát, amelynek tpirbét a mnrskáltatók viselik, a kormányzat 10 százalékról 12 százalékra emelte fel,** de usrvanal^ior a társadalombiztosító intézet«k á'ttal s^ed^tt beteírséErbi/tosítási ós ps^Tád^ pótlékjarulek kidesát 1—1 százalékkal, tehát összesen 2 pjrfazalékkal leszállította Az ilietménvtöbbletáflórs és a jövedelem többi átadóra vonatkozó log-szabályok módosítása több uonton szintén h^'o-nló irányban mozgott. A jövedel' > mtöbbl p| f 1 adónál n, kormá.nvzat ug"yanc«ak módosításokat eszko^ö-H szociális sz p mnontokait véve figyelemb 0 . TTa-vanis azt a haiárrti. amelyen al"l nem kell fizetni ezt a* adó*, 1000 forintról. 1500 fo-Hnrfcra p melte fel. TJayauakík'or »wi "démontes iövedélem határ összegét a csalóid fő «lital eltartott gyermekek száméra való tekintettel minden E^érmek után további 100 forinttal fpilemr^lte. t^bó-j; a mentességet növel tp. (Helyeslés ) Egvúttifil azonban a z e^ve^ülálló w(,?rv c^uo^n pip"* oKalárltas i 'fí\a'l é^'ő adózók ad ói át a koTn árnyat Ifl jliafvp 20 Sz/a^aléVlnai 1 rHaír'n saTVb összegben állapította meg. Az ee*vüttes kereseti es jövedelemadóval kapcsolatosan a kormányzat a