Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
73 Az országgyűlés 9%. ülése 1948. évi december hó 15-én, ezerdán. U progresszivitás elvének érvényesítése céljaiból nyereségtöbbleitadót léptetett életbe. Az adóalapok Job b kimunkálása érdekében a pénzügyi kormányzat az adóközösséghen való adózás lehetőségét a folyó évtől kezdődőleg osak a kisiparosok és kiskereskedők számára engedélyezte és a nagykereskjedőlkleít, a részvénytársaság, valamint a Koriatutc rde-jsoységű társaság formájában működő vállalatokat az adóköaasségből kdtfekeszstette. Ezit a rendazert a pénzügyi kormányzati a jövő óvóéin is fenni kívánja tartani azzal, hogy, az egyes szakmák adókulcsát az Arbivatal által megállapított haszonkulccsal arányosain, ossz* nanigban féiszázaléktól általában négy százaléikig, (Szakmánkénti, változóan és csak kivételesem hat iseázalékot elérő mértékben határozza meg. Olyan esetben, főként kisembereknél, amikor a létalap kerül veszélybe, tóhetőróge* biztosít a pénzügyi kormányzat adómérséklésre és végső esetben adóelengedésre. Üj bevételként szerepel a költségvetés bevételi előirányzatában a mezőgazdasági fejlesztési j'âPulék, amelynek hozama azonban aránylag sneim nagy. Hasonlóképpen új bevétel a 15 fízázalétkois lakáshelyreállítási hozzájárulás, amelyet aiz építés- ós közmunkaügyi miuieiztériumuál mint tárcaibevételt irányoznunk elő. A hozzájárulás célja elsősorban) a háborúban megrongálódott és az évek óta elhanyagolt lakóházak tatarozása.. Ennek megfelelően a kormányzat már tervet dolgozott ki, amelynek értelmében az említett eéWktra 1949-ben mintegy 50 millió lorintot bocsát rendelkezésre, tehát viszonylag jelentékeny összeget. Ez is hozzá fog járulni anhoz, hogy városiajinik házairól fokozatosan eltűnjenek a háborús nyomok és az utcák külső képe is visszatükrözze azt a konszolidációt, amely belsőleg nemzetgazdaságunkban már régen bekövetkezett. Üj adónemként szerepel egyenes adóbevételeink között 530 millió forintos bevétellel az újjáépítési adó. A valóságban azonban itt nem új^ adóról van szó. A név új csak és a forma. Lényegileg különféle adók összevonásáról, tehát egyszerűsítésről va.n szó, s ezzel együtt a külön-külön kivetett és ezért sokszor igazságtalaimul és aránytalanul kivetett adók szociálisabb és arányosabb megállapításáról. Az újjáépítési adó lényegileg jövedelemadó, amelynek bevezetésével megszűnik a felszabadulás után bevezetett közmunkaváltság, továbbá a régi feudális időkből ránk maradt, a jobbágyság rendszerére emlékeztető községi közmunka, valamint a tenyészállatdíj és a jövedelemtöbbletadó. r Az újjáépítési adó jövedelmi, illetve személyi jellegének megfelelően a valóságos vagy a megbecsült jövedelem alapján kerül kivetésre. Ennek következtében nincstelenek, illetőleg azok, akiknek nines jövedelmük,, — ezek között a nem kereső családtagok is,, akik eddig újjáépítési közmunkaváltságot vagy községi közmunkát voltak kötelesek fizetni, — az adó alól mentesítve lesznek. A szolgálati és munkaviszonyban állók adóját az illetmény adó val együtt a munkáltatók fogják fizetni. Újjáépítési adó alá fog esni minden természetes személy, akinek földből, háztulajdonbóí, önálló ipari vagy kereskedelmi tevékenységből önálló értelmiségi foglalkozásból, tőkevagyonból vagy tantiémból bármilyen összegű jövedelme, illetőleg keresete van. Adóköteles lesz továbbá minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek tulajdonában tenyész-, vagy haszonállat, gőzeke, motoreke vagy traktor van. Az adó kulcsa progresszív lesz, és a kulcs nuegállapítá sábana pénzügyi kormányzat érvényesíteni kívánja ugyanazokat a szociális szempontokat, amelyek a többgyermekes családok jövedelmi és illetménytöbbletadójánál eddig is érvényesültek. Az egyenesadói bevételek 1949. évi előirányzata a múlt költségvetés előirányzatával és ennek tényleges eredményeivel szemben kére* ken leigymilliárd forint emelkedést mutat. A múlt költségvetés öthónapos pótidőszakának eddigi tényleges eredményei, azt mutatják, hogy az egyenesadó bevételeknek ilyen megnövelt összegben való előirányzata teljes mértékben indokolt. Ami a forgalmiadóbevételeket illeti, az új költség-vetés ezeket 2850 millió forintban irányozza elő, szemben a múlt költségvetés 1480 millió forintos előirányzatával és csaknem 1800 millió forintos tényleges eredményével. Tehát a múlt költségvetési év tényleges kezeléséhez képest az emelkedés itt körülbelül ugyanakkora mint az egyenes adóknál, valamivel nagyobb, meghaladja az egymilliárdot. Ezt a bevételi többletet a kormányzat nem a forgalmiadókulcsok emelésével, nem a fogyasztók nagyobb megterhelésével, hanem a forgalom várható növekedésével, másrészt pedig a már bevezetett fázisa csőrendszer további várható kedvező kihatásai útján gondolja elérni. Az áruforgalom nagyarányú növekedése 1949-ben nem lehet kétséges- Hiszen ipari termelésünk 1949-ben, hároméves tervünk harmadik évében, az 1938-as ipari termelési színvonal 127.5 százalékára emelkedik, ami az első tervév végével elért termelési eredményhez képest 36.3 százalékos emelkedést jelent. Lakásépítésre az első tervév 111 milliójával szemben 1949-ben 250 millió forintot adunk, szociális és kulturális jellegű építkezésekre, pedig 170 millióval .szemben 280 millió forintot. Vasúti szállításunk az utolsó békeév 352 millió áru tonnakilométer jével szemben el fogja érni 1949-ben a 450 millió árutonnakilométert. A mezőgazdaság vonalán igen jelentékeny növekedést várunk az áruforgalomban, mert az idei viszonylag kedvező termés eredményei, a jól végzett őszi szántás és vetés, valamint a mezőgazdaságban az első tervévben már f beruházott 800 millió forint, plusz az utolsó őt hónapban és 1949-ben még beruházásra kerülő egymilliárd forint kedvező hatása nem maradsági árutermelés, tehát a forgalom, s ezzel sági árutermelés, tehát a forgalom, s ezzel együtt a forgalmiadó bevételek növekedésében is. A forgalmiadó bevételt növelni fogja az említetteken kívül az árkiegyenlítő alapok fokozatos beolvasztása a forgalmiadóba, merthez rendszeresebb ellenőrzést ós így nagyobb bevételt tesz lehetővé, másrészt ugyanekkor fontos egyszerűsítést jelent ugyanúgy, mint a vigalmi adó és a fogyasztási adók forgailmiadósítása, amit a pénzügyi kormányzat szintén célul tűzött ki maga elé. A forgalmiadó bevételi öisszegneik tervezett nagyarányú növekedése változatlan megterhelés mellett annyit jelent, hogy nagy mértékben fog^ növekedni az ország lakosságának rendelkezésére álló javak mennyisége ée ebben a dolgozók életszínvonalának további emelkedése jut kifejezésreIlletékekből 1949-re 588 millió forintot irányoztunk elő, szemben a múlt költségvetés 360
