Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
728 Az országgyűlés 103. ülése 1949 iiak nagymérvű emelkedését» h a látjuk, bogy a legn gyobb apparátusa, legnagyobb személyzetű tárca lett, akkor küllőn kiemelkedik az, hogy e tárca költségvetési szerkezete mégis úgy válítozik, hogy a tkűzáró'agos, vagy döntően n-agyobb százalékban személyi természetű tételekről a hangsúly most már a dologi tételekre is áttevődik. Az 1937/38-as köl«-éírvetésbe n a tárca oroszos tétjeiből 81.2°/o fordíttatott személvi kiadásokra és 18.8% doloeri kiadásokra, 1946/47b°n pí'áhie már 83 7°/o-ot értek éli a személyi kiadások, «umi annyit jelent, hogy az iskobfej•l»ei z+ésre. az iskHk dologi ellátmánválnak, tehát jobben funkcionálásának biztosíiéféra «alig iutott összeg. EPhatározásom az volti ho°rv ezen a helytelen arányon. ez^-n ia helvte^en 1 swerkeze+em vá 1 tn#atT!:i kell. és mis- a <=zeimélvi tétettek már 1947/48-b n 76 4%-ra csökM^tek lie, aminek köve tVer/tébem 'dologi kiadásokra 23.6% jutott, addig most, az államosítás után, tehát a izeméi 1 vzet növekedése ellenére az idei költségvetés^'°T> a sze^éVi kiadások Q ránya lecsökken* 626%-ra, a dologi kiadások pedig már v költségvetés 37.4%-át teszik ki. Ez íg^n jelentő»* fejlődé«. Le kell szögeznem emellett, hoey azHk a normák, amelyek "z általános iskolákra tan + ermeiifcini+ 1465 forintot biztosítottak és amelyek a középiskollai. klinikai, stb. célokig normaként meaállapíttattak, már lehetővé teszik.a helyes karbantartást, a fejlesztést, és iskola politikánk, művel ődé-politikánfc egységes megvalósítását. A hároméves terv során a beruházás a» elmúlt időben 113%-ot ért el. Itt is túlteljesítettük tehát előírt terveinket, A tárca központi igazgatásában — ebben teljes mértékbein egyetértek Kállai Gyula igein t. barátommal — vannak még hibák. S nem jelentéktelen hibák vannak még. Mégis rá szeretnék mutatni valamire. Az iskolaálianiositás roppant feladatát — hiszen^igen bonyolult és komplikált feladat volt egy nehéz politikai harcban több mint öte'zer iskolát államosátami — a régi közoktatásügyi központi apparátus hajtotta végre anélkül, hogy létszáma, akár a mai napig- is emelkedett volna« S ugyana v kor mi a költségvetésinek a központi igazgatására fordított, elődöm költségvetésében, egészen magas. 8.1%-ot kitevő összegét 2.1%-ra szörf tott.uk le, vagyis ,a központi igazgatás egész «égtél en túlméretezését a kellő mértékre csökkent ittuk. Ennek ellenére bürokráciánkban, mint az állami élet más területein is, valobam jelentős hibák mutatkoznak. E hibák kiküszöbölésére racionalizálálsi eljárásokat vezettünk be. Eddig például egy akta elintézésének 39 mozzanata volt (SZENTJVÁNYI Lajos (kg): Szörnyű!) amelyben a ini minisztériumunk — félreértések elkerü lése végett mondom — más tárcákkal: a pénzüggyel, a KAB balj a miniszterelnökséggel, a köztársasági elnöki hivatallal (PARRAGI György (f): Valamennyi vei!) osztozott, fcfaát nagyon hosszú menete vain &gy ilyen akta. elintézésének. Ezt a 39 mozzanatot éppen a legutóbbi időkben sikerült 16 mozzanatra' Ütecisökkentenünk. (Tetszés és taps a kormánypártokon és a független demokrata párton.) Ez jelentős teljesítmény. E részben tehát — teljesen egyetértve Kállai Gyula kritikájával, aki neon évi január hó 25-én, kedden. 724 egy területen, nem árulta el több gyenge pontját bürokráciánknak (PARRAGI György (f): Az önkritika megköveteli!) — még további racionalizálást, javítást is kilátásba helyezek. (Helyeslés.) Ha most a tárca lényegi kérdéseiről beszélek, a költségvetésből mindeinki előtt vilá gossá válhatik, hogy tárcánknál kiugróan sze" repel három egymássai szorosan összefüggő tétéi Szerepel az általános iskola fokozatosan, állandóan ás következetesen emelkedő tételsora, amely 191 millióról 254,810.000 forintra •emelke'dett. Igen jelentős mértékben emelkedtek az egyetemi és tudományos céljainak támogatására szánt összegek. Az 'egyetemi és főiskolai célokra előirányzott összeg 65,102,00(1 forintról 112,440.000 forintra, tehát közel kétszeresére emelkedett. A tudományos céloknál is közel 50%-os emelkedésről számolhatunk be. E két tétellel szorosan összefügg az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal felállítása. Diákszociális és kollégiumi célokra az elődöm költségvetésében # felvett négy milliót tavaly felem-iltem 16 millióra s ebben a költségvetésben 96 millióra. Az emelkedésnek ezek a lép esői — 4—16—96 millió — mutatják a magyar köztársaság kormányának az általános iskolától az egyetemiig kialakult konzekvens politi* kaját. Mi ez a politika? Elsősorban az, hogy az általános iskolától kezdve az egyetemig, iskoláink társadalmi szerkezetét ils bazizáhangoliuk ahhoz a fejlődéshez, amely a népi demokrácia ból a szocializmusba való átmenet idején szükséges. Ez az összhangbahozás mindentől függetlenül is döntően szükséges, hiszen iskoláinkban az iskola törzsévé mindenütt elsősorban a magyar dolgozó nép gyermekeit ki' vánjuk tenni. Nem^ helyes az a politika, amely már a népiskolánál megkezdte a paraszt-és munkásszármazású gyermekek lemorzso^sát annyira, hogy az egvetemn? már csak mutatóba jutott közülük néhány, az i«s csak azért az elmúlt i-endiszerek idején, hogy — emlékeztetek Katona Jenő előadó úr szavaira — janicsárként elárulja a maga osztályát. A harmincas években, éppen akkor, amii ko u >°y , szl ' ve,s,e! u és oly sokat beszéltünk a kuJturfölényről, a hivatalos statisztika szerint a lakosság 8-8%-a volt analfabéta. Maga ez a számarány is elég súlyos és megdöbbentő. De ha végiggondoljuk azt, hogy az e korban készült statisztikák szerint a népiskola ne gyeidák osztályát a lakosságnak csak 73.9%-a, kereken 74%-a végezte el, ez szinte annyit je lent, hogy közel 26% volt az analfabéta;, mert aki nem végzi el a népiskola negyedik osztályát sem, az gyakorlatilag soha életében írással és olvasással többé nem foglalkozik. E statisztikai adatokból az is kiderül, hogy 1930-ban a népiskola hatodik osztályát a lakosságnak csak 48.5%-a, teihát a fele sem végezte el. Ha továbbmeigyünk, a piramis egyre szűkül; természetes, hogy a lakosságnak egyre keveisebb része végezte el a magasabb iskolákat. Jellemző azonban erre a piramisra, hogy már a népiskolánál is elsősorban parasztságunk és niunikásságunk gyermekei estek ki és morzsolódtak le az oktatásból. Különösen állt ez a polgárira, gimnáziumra és végképpen érvé" nyes volt az egyetemire.
