Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
725 Az országgyűlés 103. 4ílé&£ M49. Meg keli mondjanunk, a mi iskolapolitikánk alapvető célja az, hogy ezt a szerkezetet gyökeresen megváltoztassuk. Mi azt akar jfuk, hogy* általános iskoláinktól kezdve egyete" meinkig, minden iskolafokoa kivétel nélkül a magyar munkásság és parasztság gyermekei legyenek a domináns tényezői az iskolának. (Taps a kormánypártokon.) Senki se mondja, hogy itt valami igazságtalanság készül, senki se mondja, hogy a pol" gárság, az értelmiség gyermekeit ki akarjuk szorítani. Először is nem akarjuk kiszorítani, mert az értelmiség tehetséges gyermekei számára is minden iskolafajtában ott van a hely, de végre szakítani kel] azzal az erkölcstelein iskolapolitikával, hogy kizárólag egy kiváltságos szűk kis réteg gyermekei juthassanak el az iskola legmagasabb fokára- (Élénk he Ij/eslés és taps. —- PAKRAGI György (f ) : Ebben igaza van!) Mi úgy érezzük, hogy az a társadalmi igazságtevés, az az igazi igazságtevés, amikor a dolgozók millióinak gyermekeit számarányukhoz méltóan —.80—90 százalékig — akarjuk elhelyezni minden iskolafajtában, minden iskolatípusunkban. Ennek az igazságtalanságnak a megszüntetése természetesen nem mehet végbe : egyik napról a másikra. Jól tudjuk, hogy még ma is súlyos bajaink vannak_ általános iskoláinkban, az iegy két tanítós iskoláinkkal, az egytantetrmes falusi tanyai fiókiskoláinkkal, amelyek az általános iskola kívánt mérté v ét még nem értéle el. Bajaink vannak a beiskolázás kérdésében, és mint ahogyan tavaly is az igen t. Országgyűléshez fordultam, most is kérem, hogy minden erejét vesse latba, s győzze meg a magyar falu népét, hogy saját maga, ellen vét a legjobban, ha gyermekeit nem kívánja iskolába járatni, vagy pedig az első tavaszi munkanapok idején rögtön kicsapja az iskolából és >eízzel egyszerűé« illuzóriussá teszi mindazt a kedvezményt, mindazt a fejlődési lehetőséget, amelyeit a magyar köztársaság az általános iskolán keresztül nyújt a magyar nép számára. Jól tudjuk, hogy ez nemcsak közoktatási kérdés, hanem általános népjóléti kérdés, gazdasági felemelkedésünk kérdése, sőt nem utolsó sorban mezőgazdaságunk átszervezésé" nek, mezőgazdaságunk szövetkezeti kialakulásának, iparosodásának kérdés© is. A magyar nép ugyanis dolgozónak és a maga kig misző" gazdasági apparátusában jelentős munkaerő' 1 nek érzi gyermekeit, araiig* mezőgazdaságunk az okszerű szövetkezeti mezőgazdaság útjára nem lép. így függnek össze a kérdések, a parasztság nagy kérdése, t szövetkezeti problémáink a beiskolázás kérdésén keresetül népünk általános kulturális színvonalának felemelkedésével. A magunk részéről mindent megteszünk:, hogy az általános iskolák színvonalát emeljük. Tavalyi ígéretemét beváltottam. A költségvetés tárgyalása, során ugyanis azt Ígértem, hogy száz tanyai internátust létesítünk a, falu számára. Közölhetem, hogy 135 tanyai internátus áll a magyar tanyai parasztifjúság rendelkezésére, hogy könnyebben és jobban tanulhasson. Az általános iskoláknál a munkásság, pár rasztság és a szegény értelmiség. számára kialakítottunk egy ösztöndíjpolitikát, hogy ne maradjanak le már &% általános iskola felső tag-ozAtából évi január hó 25-én, kedden. 726 Révai József nagyhatású javaslatára megvalósítottuk középiskoláinkban az úgyneveziEtt Révai-osztályokat és megvalósítottuk a szakérettségit a munkásság és paraszt-ág" gyermekei számára. Megmondhatom, hogy ezek a Révai-osztályok és a szakérettségik nívóban, tanulmányi eredményekben messze!' menően felülmúlták várakozásainkat és segítenek abban, hogy egyetemeinken kiküszöböljük azt a még mai napig is meglevő nagy aránytalanságot» ama egyetemeink tanuló ifjúságunknak társ a dorn} rétege ződéséb en megmutatkozik. Jövő évi^ tetrveink sorában — amelyekről a ^költségvetés számadatai önmagukban nem szólnak — első helyen áll, mint mondottam, az általános iskola további megerősítése, vele kapcsolatban a nevelő 1r épzés fejlesztése, amelynek arányairól beszél a költségvetés, hiszen felsorolja egymásután a legkülönbözőbb pedagógiai tanfolyam okát. Hogy példákat említsek, több mint 8000 pedagógus számára 230 tanfolyamot rendeztünk pedagógiaitársadalomtudományi átképzésükre és szaktanfolyamokon, természettudományi, ma téma tikai, vegytani, egészségügyi és egyéb tanfolyamok során keresztül éppen az általános iskolai pedagógus kar (16.00.) szellemi szintjét és nívóját emeljük, tehát nemcsak címként mondjuk az általános iskolát, mint magasabb minőségű iskolafajt, hamtem a pedagógustársadalmon keresztül meg is akarjuk valósítani, hogy jobb minőségi oktatásban része süljenek növendékeink. Terveink között van, hogy az általános iskolától kezdve, középiskoláinkon! keresztül mindenütt az idegen nyelvek oktatásában az eddigi túlzott liberalizmus helyett határozottabb rendszert vezessünk be. Az idegen nyelvek oktatásánlak középpontjában elsősorban az orosz és a; francia nyelvoktatás fog á'ini, és csak ezeket ' követi másodsorban az lamgioil és a német nyelv oktatása. Ezen ía téren még igen jelentős muinika vár reánk, ós megmondom ősizintén: ezen a téren az a kíváhuatos fordulat, amelyre pedig [népünknek gazdaságii jövőjét, politikai jövőjét tekintve is szüksége vau, nem történt meg. A most következő évben — ígérem — az idegen nyelvek oktatásában ezt a íore'iul^tot a minisztérium végrehajtja. Ebben az évben, amikor a,z általános islkola nyolcadik osztálya befejezéshez jut, kívánjuk a középiskolíai reformot is végre tető alá hozamEddig nem is lett volna mód arra, hogy tető alá hazzűk ezt a reformot. A középiskolád reform alapelve az, hogy az új középdskiolánalk ás kapcsolódnia kell a termelés kívánalmaihoz, kapcsolódnia; kell a minőségi nevelés mellett^ a szakszerű képzés gondola tálhoz iia'Mi a szak-" középiskola gondolatát az általános iműveltséget (adó középiskola mellett egy'ként hangsúlyozzuk és egyaránt fontosnak tartjuk. Az általános műveltséget adó iskolát lis két tagozatra: egy humánus-klasszáikus és egy reális tagozatra kívánjuk bontaná. Az egyikben elsősorban a nyelvi és történeti művelődésen Lesz a hangsúly, a másik részben pedig a matematikai, a természettudomiáinyois, a technikai képzés lesz elsőrendűen fontos.' Azí egyetemi reform kérdéséről többen szólottak itt. A közoktatásügyi kormányzat ezen ia téren már jelentős lépéseiket tett, jelentősi rendelkezéseikre hivatkoizhatik. Azt moindhatoan, 46*
