Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-98

323 Az országgyűlés 98. ülése 1949. bonyolította le: először a haszonkulcsok emelését követelte, másodszor állást foglalt a

z élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságát biztosítani akaró törvény ellen, harmadszor állást foglalt a kormány által tervezett munkaügyi törvény ellen, negyedszer módosítani kívánta a szociális biztosításra vonatkozó törvényjavaslatot, ötödször követelte, bogy a sztrájkokat helyezzék törvényen kívül és hatodszor síkraszállt amellett, hogy gyermekeket is dolgoztassanak. Ilyen előzmények után nem lehetett túlságosan meglepő, hogy az amerikai kartelek és trösztök a háború alatt is fenntartották aizi összeköttetést a német kartelekkel és trösztökkel, elsősorban a

z I. G. Farbemnel és hogy például a New JersSyi Standard Oil Company mindent elkövetett, hogy megmaradjon a német kormány ellenőrzési lehetősége a társaság olajgazdálkodása felett. Kimeríthetetlen ez a tárgy, igen t. Országgyűlés! Rengeteget lehetne beszélni az amerikai úgynevezett tiszta választásokba befektetett dollármilliókról, s azoknak az embereknek a sorsáról, akik a pénz hatalmasaival szemben állást mertek foglalni. Nem utolsó sorban arról, hogy a második világháború nasr amerikai elnökének, Rooseveltnek az akcióit mennyiben akadályozták és nehezítették meg a haszonleső nagytőkések. ' Meggyőződésem, hogy az amerikai nagytőke sokszázezer szovjet és más szövetségeit, katona és többtízezer angliai _ polgári lakos életéért felelős, mert amikor Hitler légiereje szüntelenül bombázta Angliát. Amerikában a profit nagyságáról vitatkoztak az amerikai nagytőkések és ülősztrájkokat rendeztek. Amikor a nácik megtámadták a Szovjetuniót, az amerikai nagytőkéseik a német trösztökkel folytattak titsos tárgyalásokat és ezáltal százezrek gyilkosaivá váltak. Az emberiség, a történelem ítélőszéke ítélni fog még felettük. Mindezeket azért mondtam el, hogy bebizonyítsam: a nyugati ka.pitalizmns vakmerőségének, lelkiismeretlenségének és f becstelenség gének nincs határa. Ennek megfelelően, kell megítélni és mérlegelni miniden megmozdulását és természetesen elsősorban azokat a cselekedeteit, amelyek a mi életünkre, a mi demokráciánk fejlődésére próbálnak befolyást gyakorolni. Amerikában és itthon szerzett élettapaszta" lataini természetes következményeképpen # bew álltam azoknak a sorába, akik minidéin erejük; kel es képességükkel szolgálják a magyar népi demokráciát. Örömmel üdvözlöm fejlődésünk egyedüli helyes és természetes útját s biztosítom pártom nevében a munkásosztályt és annak vezetőit: nem szűnünk meg annak érdekében dolgozni, hogy ebben a nagy munkában, a dolgozó kis- és középparasztság jó szövetségese, odaadó fegyvertársa legyen a fejflődés élén járó, azért és annak érdiekében a legnagyobb erőfeszítéseket tevő munkásosztálynak. Nem is olyan nehéz a feladat, mint azt sokan hiszik, mert hiszen csak arról

r

van szó, hogy felismertessük a dolgozó kis- és középparasztsággal a maga igazi érdekeit. Meggyőződésem, hogy a mi, szívós munkánknak meglesz az ereejménye és nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a magyar ékít minden területén is végre, tudjuk hajtani azokat a reformokat, amelyeknek érddkében a munkásparaszt szövétséget megvalósítottuk. évi január hó 18-án, kedden. 3â4 Gerő miniszter úr költségvetési nagy beszéde egyes részeiben intő figyelmeztetés a dogozó parasztság feé. Látjuk, hogy a magyar •mezőgazdaság drágán termel, mai állapotában semmiképpen sem bírná a világversiEnyt E kérdés gazdasági részel a földmívelésügyi tárca köl

f »égvetési vitájához tartozik, itt csak politikai szempontból akarok rámutatni, hogy a fejlettebb, tehát olcsóbban és többet termelő mezőgazdasági termelést meg kell kediveltetnünk a dolgozó parasztsággal. Elkerülhetetlen, hogy a magyar dolgozó parasztság figyelembe vegye a világszeirte jelentkező tapasztalatokat es más szervezeti, munka- _ és életformát válasszon magának, mint amiben lényegileg évszázadok óta él. Szükség van nagyobb megértésre és megbecsülésre egymás iránt, szükség van szociálisabb életszemléletre, közösségi gondolatra, a mezőgazdaság nagy egészéiért érzett közös, felelősségre s akkor eljutunk a szövetkezeti, közösségi gazdálkodáshoz is. e Nemrégiben kiadott, érvényben lévő és a gyakorlatban alkalmazott kormányrendeletek bizonyítják, hogy önkén tes • szövetkezésről és» önként választott szövetkezeti gazdálkoidiáisi formákról van szó. A kapitalista gazdálkodásban természetes volt, hogy az emberek egymáson keresztülgázolva, próbálják életüket jobbá tenni. (12.00.) Az ilyen verseny a legszélesebb tömegek gondolkodásmódjára, életfelfogására kihat. De nekünk a múltnak ezzel a hagyatékával is meg kell birkóznunk, meg kell tanítanunk dolgozó pa.rasztBáffunkat. hogy közöseik, azonosak az érdekek, és az eredmények csak akkor lesznek maradandók, ha azokat közös áldozatvállalással, együttes, közös erőfeszítéssel érjük el és fejlesztjük tovább. A beruházások minden dolgozó számára, tehát a dolgozó parasztság számára is terheket jelentfnek, de ezeket a terheket könmyeíbb elviselni, ha

r parasztságunk megérti, hogy a mezőgazdasági gépekre, tenyészállatokra- memesített vetőmagvakra fordított összegek kamatos kamataikkal együtt visszatérülnek, die most már nem a földesurak, nem a kapitalisták zsebébe kerülnek, hanem aiz ország összes dolgozóinak életszínvonalát emelik. Valahogyan úgy vagyunk, t Országgyűlés, a hároméves, majd az azt követő ötéves terv beruházásaival, mint egy új életet kezdő csallád, ahol a családtagok elhatározták, hogy néhány esztendeig meghúzzák egy Mcisit a nadrágszíjat, szűkebbre szabják a nem feltétlenül szükséges kiadásokat azért, hogy az ilymódom megtakarított összegeket be lehessen fektetni abba a vállalkozásba, amibe éppen belefogtak. Az 1949. évi költségvetés a magyar dolgozók nagy családjának gazdálkodásait mutatja és híven tükrözi a nép kiotrmányának előrelátó és céltudatos gazdaságpolitikáját, amely — amellett, hogy ügyel az életszín vonal állandó emelkedésére — inagy gondot fordít arra is> hogy egész nemzetgazdaságunkat, így természetesen a mezőgazdla|:lágot is ellássa azokkal a mofiem és megfelelő mennyiségiben rendelkezésre álló termelő eszközökkel, tamielyeknek beállítása könnyebbé teszi a dolgozó parasztság- életét és sohasem álmodott jólétet fog biztosítani magunk és utódaink számára. A kormányzat megtette és miegtesízi kötelességét azoknak javára, akik vezetőikké választották őket. De a báriotméves terv eddigi