Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-98

323 Az országgyűlés 98. ülése 1949. bonyolította le: először a haszonkulcsok eme­lését követelte, másodszor állást foglalt a z élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságát bizto­sítani akaró törvény ellen, harmadszor állást foglalt a kormány által tervezett munkaügyi törvény ellen, negyedszer módosítani kívánta a szociális biztosításra vonatkozó törvény­javaslatot, ötödször követelte, bogy a sztrájko­kat helyezzék törvényen kívül és hatodszor síkraszállt amellett, hogy gyermekeket is dol­goztassanak. Ilyen előzmények után nem lehetett túlsá­gosan meglepő, hogy az amerikai kartelek és trösztök a háború alatt is fenntartották aizi összeköttetést a német kartelekkel és trösztök­kel, elsősorban a z I. G. Farbemnel és hogy például a New JersSyi Standard Oil Company mindent elkövetett, hogy megmaradjon a né­met kormány ellenőrzési lehetősége a társaság olajgazdálkodása felett. Kimeríthetetlen ez a tárgy, igen t. Ország­gyűlés! Rengeteget lehetne beszélni az ameri­kai úgynevezett tiszta választásokba befekte­tett dollármilliókról, s azoknak az embereknek a sorsáról, akik a pénz hatalmasaival szem­ben állást mertek foglalni. Nem utolsó sorban arról, hogy a második világháború nasr ame­rikai elnökének, Rooseveltnek az akcióit mennyiben akadályozták és nehezítették meg a haszonleső nagytőkések. ' Meggyőződésem, hogy az amerikai nagy­tőke sokszázezer szovjet és más szövetségeit, katona és többtízezer angliai _ polgári lakos életéért felelős, mert amikor Hitler légiereje szüntelenül bombázta Angliát. Amerikában a profit nagyságáról vitatkoztak az amerikai nagytőkések és ülősztrájkokat rendeztek. Ami­kor a nácik megtámadták a Szovjetuniót, az amerikai nagytőkéseik a német trösztökkel folytattak titsos tárgyalásokat és ezáltal száz­ezrek gyilkosaivá váltak. Az emberiség, a tör­ténelem ítélőszéke ítélni fog még felettük. Mindezeket azért mondtam el, hogy bebizo­nyítsam: a nyugati ka.pitalizmns vakmerősé­gének, lelkiismeretlenségének és f becstelenség gének nincs határa. Ennek megfelelően, kell megítélni és mérlegelni miniden megmozdulá­sát és természetesen elsősorban azokat a cse­lekedeteit, amelyek a mi életünkre, a mi de­mokráciánk fejlődésére próbálnak befolyást gyakorolni. Amerikában és itthon szerzett élettapaszta" lataini természetes következményeképpen # bew álltam azoknak a sorába, akik minidéin erejük; kel es képességükkel szolgálják a magyar népi demokráciát. Örömmel üdvözlöm fejlődésünk egyedüli helyes és természetes útját s biztosí­tom pártom nevében a munkásosztályt és annak vezetőit: nem szűnünk meg annak érde­kében dolgozni, hogy ebben a nagy munkában, a dolgozó kis- és középparasztság jó szövetsé­gese, odaadó fegyvertársa legyen a fejflődés élén járó, azért és annak érdiekében a leg­nagyobb erőfeszítéseket tevő munkásosztály­nak. Nem is olyan nehéz a feladat, mint azt sokan hiszik, mert hiszen csak arról r van szó, hogy felismertessük a dolgozó kis- és közép­parasztsággal a maga igazi érdekeit. Meggyő­ződésem, hogy a mi, szívós munkánknak meg­lesz az ereejménye és nemcsak a mezőgazda­ságban, hanem a magyar ékít minden terüle­tén is végre, tudjuk hajtani azokat a refor­mokat, amelyeknek érddkében a munkás­paraszt szövétséget megvalósítottuk. évi január hó 18-án, kedden. 3â4 Gerő miniszter úr költségvetési nagy be­széde egyes részeiben intő figyelmeztetés a dogozó parasztság feé. Látjuk, hogy a magyar •mezőgazdaság drágán termel, mai állapotában semmiképpen sem bírná a világversiEnyt E kérdés gazdasági részel a földmívelésügyi tárca köl f »égvetési vitájához tartozik, itt csak politikai szempontból akarok rámutatni, hogy a fejlettebb, tehát olcsóbban és többet termelő mezőgazdasági termelést meg kell kediveltet­nünk a dolgozó parasztsággal. Elkerülhetetlen, hogy a magyar dolgozó parasztság figyelembe vegye a világszeirte jelentkező tapasztalatokat es más szervezeti, munka- _ és életformát vá­lasszon magának, mint amiben lényegileg év­századok óta él. Szükség van nagyobb megértésre és meg­becsülésre egymás iránt, szükség van szociáli­sabb életszemléletre, közösségi gondolatra, a mezőgazdaság nagy egészéiért érzett közös, fe­lelősségre s akkor eljutunk a szövetkezeti, kö­zösségi gazdálkodáshoz is. e Nemrégiben kiadott, érvényben lévő és a gyakorlatban alkalmazott kormányrendeletek bizonyítják, hogy önkén tes • szövetkezésről és» önként választott szövetkezeti gazdálkoidiáisi formákról van szó. A kapitalista gazdálko­dásban természetes volt, hogy az emberek egy­máson keresztülgázolva, próbálják életüket jobbá tenni. (12.00.) Az ilyen verseny a legszé­lesebb tömegek gondolkodásmódjára, életfelfo­gására kihat. De nekünk a múltnak ezzel a hagyatékával is meg kell birkóznunk, meg kell tanítanunk dolgozó pa.rasztBáffunkat. hogy kö­zöseik, azonosak az érdekek, és az ered­mények csak akkor lesznek maradandók, ha azokat közös áldozatvállalással, együttes, közös erőfeszítéssel érjük el és fejlesztjük tovább. A beruházások minden dolgozó számára, tehát a dolgozó parasztság számára is terhe­ket jelentfnek, de ezeket a terheket könmyeíbb elviselni, ha r parasztságunk megérti, hogy a mezőgazdasági gépekre, tenyészállatokra- me­mesített vetőmagvakra fordított összegek ka­matos kamataikkal együtt visszatérülnek, die most már nem a földesurak, nem a kapitalis­ták zsebébe kerülnek, hanem aiz ország összes dolgozóinak életszínvonalát emelik. Valahogyan úgy vagyunk, t Országgyűlés, a hároméves, majd az azt követő ötéves terv beruházásaival, mint egy új életet kezdő csa­llád, ahol a családtagok elhatározták, hogy néhány esztendeig meghúzzák egy Mcisit a nadrágszíjat, szűkebbre szabják a nem feltét­lenül szükséges kiadásokat azért, hogy az ily­módom megtakarított összegeket be lehessen fektetni abba a vállalkozásba, amibe éppen belefogtak. Az 1949. évi költségvetés a magyar dolgo­zók nagy családjának gazdálkodásait mutatja és híven tükrözi a nép kiotrmányának előrelátó és céltudatos gazdaságpolitikáját, amely — amellett, hogy ügyel az életszín vonal állandó emelkedésére — inagy gondot fordít arra is> hogy egész nemzetgazdaságunkat, így termé­szetesen a mezőgazdla|:lágot is ellássa azokkal a mofiem és megfelelő mennyiségiben rendel­kezésre álló termelő eszközökkel, tamielyeknek beállítása könnyebbé teszi a dolgozó paraszt­ság- életét és sohasem álmodott jólétet fog biztosítani magunk és utódaink számára. A kormányzat megtette és miegtesízi köte­lességét azoknak javára, akik vezetőikké vá­lasztották őket. De a báriotméves terv eddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom